Nincs több türelem GDPR ügyekben
Egy évvel a GDPR türelmi idejének lejárta után nem lesz olyan be nem jelentett adatvédelmi incidenssel kapcsolatos ügy, amelyben nem szab ki bírságot a NAIH – mondta Péterfalvi Attila hatósági elnök a Deloitte MeetingRequest podcastjében. A 2018. május 25-én élesedett jogszabály miatt minden vállalatnak érdemes kiemelten figyelnie arra, hogy teljesítse a jogalkotók elvárásait.
A Deloitte MeetingRequest podcast sorozatának vendége Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke volt, aki Szöllősi Zoltánnal, a Deloitte kockázati tanácsadási üzletágának technológiai szakértőjével és dr. Majoros Gáborral, a Deloitte Legal ügyvédi iroda adatvédelemi és technológiai jogi szolgáltatásokért felelős ügyvédjével beszélgetett. A szakértők a közös európai adatvédelmi szabályozás elmúlt évének tapasztalatait, hatásait és a jövőbeni kérdéseit vitatták meg.
A Deloitte két tanulmányt is publikált ebben a témában: egy regionális jelentést és egy globális kitekintést a GDPR első hat hónapjáról. A tanulmányokban megvizsgálták azokat a területeket, amelyek leginkább problémát okoztak adatkezelési szempontból, illetve azokat a joggyakorlatokat, amelyek segítették az egyes országokban a piaci szereplőket. A felmérés kiterjedt a felügyeleti hatóságok kapcsolódó gyakorlatára és a szektorális kezdeményezésekre is.
„Az európai gyakorlatban hosszabb távon arra lehet számítani, hogy a kiszabott bírságok szintje közelíteni fog egymáshoz. Ennek összehangolása időigényes lesz, főleg, hogy minden tagországnak saját bírságolási gyakorlata van, azonban nem tartható fenn az a gyakorlat, hogy egy bizonyos jogsértésért ne ugyanaz a mértékű bírság kerüljön kiszabásra az Európai Unión belül mindenhol. Először olyan mérvadó ügyeknél várható egységes bírságolási gyakorlat, ahol az egyablakos ügyintézés keretében szankcionálnak. Ezeknél a kiszabott bírság összege is szavazással dől majd el” - mondta Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke.
„A GDPR szabályozás egyik kritikus technológiai pontja, hogy az adatkezelők megfelelő technikai kontrollokat vezessenek be, a jogosultságkezelés, tevékenységnaplózás és adatszivárgás területén. Ezenkívül az eddigi tapasztalatok alapján nem került a piaci szereplők fókuszába a cookie-k kezelése, amelyek a végfelhasználó készülékére települnek, lehetővé téve ezáltal az adatgyűjtést és adattovábbítást a felhasználói szokásokról” – mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte kockázati tanácsadási üzletágának technológiai szakértője.
A GDPR bevezetése óta számos hazai jogszabályváltozás, harmonizációs törvénymódosítás történt, amelyekre nagy szükség volt. Ilyen például a Munka Törvénykönyvének módosítása, amelybe több olyan terület is bekerült, ami megkönnyíti a munkáltatók adatvédelemmel kapcsolatos megfelelését. Ilyen például a biometrikus adatkezelés szabályozása, a bűnügyi személyes adatok kezelése, az erkölcsi bizonyítvány kérése és kezelése, illetve a munkáltatói ellenőrzés információtechnológiai eszközök alkalmazásával. „Az e-mail fiókok adatellenőrzése problémás szokott lenni, mivel nagy hiányosság, hogy ez nem jogszerűen történik abban az esetben, ha nem valósul meg előzetes és kifejezett tájékoztatás a munkavállaló felé, ahogy ezt a törvénymódosítás is egyértelműen rögzíti” – mondta dr. Majoros Gábor, a Deloitte Legal ügyvédi iroda adatvédelemi és technológiai szolgáltatásokért felelős ügyvédje.
A privacy by design vagy privacy by default kérdéskörét is körbejárták a szakértők. Elhangzott, hogy fontos különbség van az adatok anonimizálása és törlése között. „Egy törlési kérelemnél mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy ténylegesen megvan-e a lehetőség az adatok törlésére. Az egész adatkezelést eleve úgy kell felépíteni, hogy a törlésre lehetőség legyen. Az adatvédelmi hatóság nem fogja elfogadni azt, hogy egy törlés nem valósítható meg, hiszen az adatkezelés megtervezésekor a rendszert ennek megfelelően kell megtervezni. A közeljövőben várhatók olyan adatvédelmi hatósági határozatok, ahol a hatóság bírságolni fog, mert a szükséges törlést nem hajtották végre” – mondta Péterfalvi Attila.
Annak ellenére, hogy Európa gazdasági dominanciája csökkent, a GDPR szabályozás nem csupán egy „európai játszóteret” hozott létre, hanem globális hatással bír. Az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában és Ázsiában egyre fokozottabb szabályozási tendenciák indultak el, melyek az adatkezelési szabályok harmonizálását célozzák, hogy azok illeszkedjenek az európai szabályozáshoz és az európai piacra is megfelelő válaszokat tudjanak adni.
A podcast itt hallgatható meg: https://soundcloud.com/deloittehungary/gdpr-utan-1-evvel-tapasztalatok-hatasok-es-a-jovo
Kapcsolódó cikkek
- Hamis biztonságérzet a GDPR-ral kapcsolatosan
- Kilenc uniós országban indul kampány az online reklámiparban alkalmazott törvényellenes módszerek ügyében
- A nem személyes adatok szabad áramlása az EU-ban
- Jelentős változások jönnek a biztonsági kamerákra vonatkozó szabályokban
- A GDPR után érkezik az e-Privacy rendelet
- Megjelent az in nuce DPO készlet
- A GDPR csak a kezdet volt – folytatódik a digitális világ akadálymentesítése
- GDPR tapasztalatok a régióban
- Néhány lépés a GDPR-nak megfelelő blokklánc megtervezéséhez
- Távol-keleti nyitás a GDPR-ban
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A tíz gigabites 5.5G-t használó innovatív eszközöket mutatott be Budapesten a Huawei
Már világszerte tesztelik az 5G sebességének tízszeresére képes 5.5G mobilhálózatokat, az ezeket használó eszközök várhatóan még az idén megjelennek a kereskedelmi forgalomban.
Az Európai E-sport Szövetség tisztújításán magyar tisztségviselő is bizalmat kapott
33 tagország, köztük Magyarország részvételével, újra alakult az Európai E-sport Szövetség (EEF). Hazánkat teljes jogú tagállamként, a Magyar E-sport Szövetség (HUNESZ) nevében, Biró Balázs György, a szövetség főtitkára és Kis Balázs külkapcsolatokért felelős elnökségi tag képviselte.
2023-ban is tovább növelte nyereségességét az OXO Technologies Holding Nyrt.
Megjelent az OXO Technologies Holding Nyrt. 2023. évi tőzsdei jelentése. A beszámoló a cégcsoport sikeres gazdálkodását, növekvő nyereségességét és kezelt vagyonának dinamikus bővülését mutatja.
Az elsők között vezette be Magyarországon a Diagon az SAP felhő alapú megoldásait
Bár a rendszerszintű felhős megoldásokat sok cég még óvatosan kezeli, a labordiagnosztikai reagensek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Diagon Kft. az elsők között vágott bele Magyarországon a valódi, felhő alapú fejlesztésbe, és vezette be az SAP újgenerációs vállalati rendszerét, az SAP S/4HANA-t, melynek bevezetését a Kontron Hungary Kft. végezte. Az elavult, szétaprózódott rendszer egységesítése sztenderdizált folyamatokkal, költséghatékonyan valósulhatott meg adatvesztés nélkül.
Rangos szakmai versenyen díjazták a Mercedes-Benz duális képzésének tanulóit
2 kategóriában győztek és összesen 4 dobogós helyet szereztek a Szakma Sztár Fesztiválon április 26-án a kecskeméti Mercedes-Benz Academy diákjai. Az országos versenysorozaton 21 tanuló 4 szakmában képviselte a Mercedes-Benz Hungary Kft.-t.