A magyarok véleménye megoszlik a zöld átállás gazdasági kimenetelével kapcsolatban
Az alábbi adatok az Európai Beruházási Bank (EBB) 2021 szeptemberében elvégzett 2021–2022. évi éghajlati felmérésének ma közzétett legújabb részéből származnak. Az EBB az Európai Unió hitelezéssel foglalkozó szerve és a világ legnagyobb multilaterális hitelezője az éghajlatvédelmi projektek terén.
• 52% úgy gondolja, az éghajlatváltozás kezelésére irányuló politikák nyomán több munkahely fog megszűnni, mint amennyi új jön létre
• 52% véli úgy, hogy az éghajlat-politikai intézkedések rontani fogják életminőségét
• A magyarok 51%-a szerint az éghajlat-politikai intézkedések lassítani fogják a gazdasági növekedést
A növekedésre, a munkaerőpiacra és az életminőségre gyakorolt hatás
Kedvezőek-e a gazdaság számára az éghajlatváltozás kezelésére irányuló politikák? A magyarok véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy gazdasági növekedés forrása lesz-e a zöld átállás. Csupán 49% gondolja ezt, szemben az összes uniós polgár körében mért 56%-kal.
Csak 48% véli úgy, hogy életminősége javulni fog, mindennapi élete kényelmesebb lesz, és a zöld átállás kedvezően fog hatni élelmiszereik minőségére vagy egészségükre, míg a szűk többség (52%) arra számít, hogy élete a zöld intézkedések végrehajtása nyomán romlani fog. Megoszlik a magyarok véleménye abban a kérdésben is, hogy előnyösek lesznek-e az éghajlati vészhelyzet kezelését célzó politikák a munkaerőpiacra nézve: a szűk többség (52%) valójában úgy véli, ezek a politikák negatív nettó hatással lesznek az országon belüli foglalkoztatottság szintjére, mivel több munkahelyet fognak megszüntetni, mint ahány újat létrehoznak.
Ezenfelül a válaszadók kétharmada (61%) arra számít, hogy a zöld átállás végrehajtása nyomán vásárlóereje csökkenni fog.
Más régiókba való vándorlás és munkahelyváltás
A magyar válaszadók szerint az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kihívások velünk fognak maradni. Miközben egyharmaduk (30%) úgy véli, az éghajlati vészhelyzetet 2050-re kézben fogják tartani, 62% úgy érzi, hogy az az évszázad közepén is komoly probléma lesz.
A magyar válaszadók úgy látják, az éghajlatváltozás fenyegeti a lakóhelyüket. Az éghajlati válság hosszabb távú hatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva a magyarok egyötöde (20%) arra számít, hogy az éghajlatváltozás miatt másik régióba vagy országba kell majd költöznie. Ez az aggodalom jóval erősebb a húszas éveikben járók körében: a 20 és 29 év közöttiek több mint egyharmadát (35%) aggasztja állítása szerint annak lehetősége, hogy éghajlati problémák miatt máshova kell költöznie. A magyarok, különösen a fiatalok a saját munkahelyeik fenntarthatóságában is kételkednek: a 20 és 29 év közötti válaszadók egyharmada (35%) tart attól, hogy elveszítheti állását, mivel az összeegyeztethetetlenné válik az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel (ez 15 százalékponttal meghaladja a 20%-os országos átlagot).
Globális összehasonlításban: különbségek az európaiak, a britek, az amerikaiak és a kínaiak között
Összességében az európaiak véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy gazdasági növekedés forrása lesz-e a zöld átállás. A válaszadók több mint fele (56%) véli úgy, hogy igen, hasonlóan az amerikaiak és a britek véleményéhez (57%), míg a kínaiak optimistábbak (67%). Ugyanakkor az európaiak többsége (61%) bízik abban, hogy életminősége javulni fog, és az átállás kedvező hatással lesz élelmiszereik minőségére vagy egészségükre. Az európaiak pesszimistábbak a kínaiakhoz (77%), az amerikaiakhoz (65%), illetve a britekhez képest (63%).
Az EBB alelnöke, Teresa Czerwińska elmondta: „A magyarok nagyon különbözően vélekednek arról, hogy milyen hatással lehet a zöld átállás az életminőség tekintetében, miközben nem számítanak arra, hogy az éghajlat-politikai intézkedések fellendítenék a munkaerőpiacukat. A fiatalabb nemzedék egy része emellett különös figyelemmel kíséri, miként kényszerítheti őket a jövőben költözésre az éghajlatváltozás, és arra számít, hogy munkahelyet kell váltania a zöld átállás nyomán. Az EU klímabankjaként felelősségünk, hogy meghallgassuk ezeket az aggodalmakat, és együtt dolgozzunk a politikai döntéshozókkal és az ágazati partnerekkel az aggályok konkrét kezelésén. Ezáltal segíthetjük előmozdítani az olyan zöldebb és virágzó jövőre való áttérést, ahol senkit nem hagyunk hátra.”
Kapcsolódó cikkek
- Orosz-ukrán konfliktus: több száz magyar cégnek kell új forrásokat találnia
- Az uniós akkumulátor törvény késleltetése ellen tiltakoznak az iparág meghatározó vállalkozásai
- Könnyebb és biztonságosabb lesz a vállalati korrupció bejelentése
- Villanyautókkal elérhető lenne az uniós klímacél
- A gazdaság túlélését az egyszer használatos termékek is segítették
- Uniós rendelet védi a vállalkozásokat az online közvetítőcégekkel szemben
- Felfüggeszthetik a Facebook ÁSZF-jét?
- Megváltozó bankkártyás fizetést és új mobilos megoldásokat hoz az Európai Unió új pénzforgalmi irányelve
- A nem személyes adatok szabad áramlása az EU-ban
- Olcsóbb lett az EU-s nemzetközi hívás a Vodafone-nál
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Újabb régiós szolgáltató központot hoz Budapestre a Schneider Electric
Budapesten hozza létre új, Europe Services Hub elnevezésű szolgáltató központját a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A tervek szerint 2025-re 100 fősre bővülő csapat az európai országokban dolgozó helyi stábokkal együttműködve az egész kontinenst lefedi majd a magyar fővárosból.
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.