Prím Online Szakmai Fórum (Első téma)

Az e-gazdaság alapfogalmai

Vén Márton Vén Márton, 2001. július 30. 09:17
Cikksorozat, amelyben a hazai internetes cégek szakemberei mondanak véleményt az e-gazdasággal kapcsolatosan különböző témakörökben.
Kedves Olvasó,

Örömmel jelenthetjük, hogy ezen cikkel útjára indul a Prím Online Szakmai Fóruma, amely időről időre az e-gazdaság kérdéseire próbál választ találni bevonva a szakma jelentős cégeit, szakembereit. Ez a Fórum egy újfajta próbálkozás, hogy összefogja a webes szakembereket, hogy egy platformon definiálják azokat a fogalmakat, amelyekkel mindnyájan nap mint nap találkozunk, s mindebből végül az olvasó profitáljon.

A Fórum első megjelenésében négy hazai cég vesz részt. A következő fordulóra jelezte csatlakozási szándékát többek közt a Carnation, az econet.hu, valamint a Bigfish, így reméljük, néhány alkalom múlva már minden jelentős hazai web fejlesztő cég jelen lesz.

Az első cikk témája: Az e-gazdaság alapfogalmai
Az E-commerce kalauzban megjelent Tisztázzuk a fogalmakat című cikk során merült fel, hasznos lenne, ha a hazai Internet fejlesztő szakemberek egy közös platformon gondolkodnának azokról a fogalmakról, amelyek mindnyájunk munkájában gyakran felmerülnek. Mit jelentenek valójában a következő fogalmak: E-business, e-commerce. Lehet-e, érdemes-e körvonalazni ezeket a fogalmakat, vagy még a gazdasággal együtt alakul a mögöttük lévő tartalom? Üzleti vagy inkább technológiai oldalról közelíthető meg a jelentésük?

* * *

Meggyőződésem, hogy ahhoz, hogy az e-business, e-commerce valóban működjön, mind technológiai, mind üzleti oldalon jelentős előrehaladásra van szükség. Szükség lesz új eszközökre (telefonra, fridzsiderre, televízióra és hifire), adatbázisokra, új tartalmakra, interaktív felületekre, fizetési és pénzbegyűjtési megoldásokra, térképrendszerekre, jeladókra, biztonsági rendszerekre, adatvédelmi rendszerekre, a szolgáltatóknak új ügyfélmenedzsment rendszerekre, a bankoknak multifunkcionális ebanking szolgáltatásokra, a termelő válllatoknak olyan intranetekre és extranetekre, ahol ezekbe a folyamatokba be tudnak avatkozni, hogy olcsóbban, hatékonyabban tudjanak termelni, alapanyagot megrendelni, a vállalatban felhalmozott tudást kezelni, a munkaerőt hatékonyabban, olcsóbban és gyorsabban kiválasztani, illetve hasznosítani. A folyamatot azonban csak üzleti oldalról szabad megközelíteni, hisz az utóbbi év internet-vállalati lejtmenetének nem kis részben az volt az oka, hogy a folyamat technológiai oldali megközelítése aránytalan lelkesedést váltott ki. Csak abban az esetben szabad internetes fejlesztésekbe, e-businessbe, e-commerce-be pénzt fektetni, ha attól hatékonyabb, gazdaságosabb, barátságosabb, egyszerűbb lesz az az üzleti folyamat, melynek révén az adott intézmény tulajdonosai, fenntartói számára értéket szeretne növelni.

Ahogyan a régi világban: új ügyfélszolgálati irodát drága bútorokkal csak annak érdemes építeni, akinek az ügyfelei elpártolnak a konkurenciához, vagy elégedetlenségükben nem fizetnek egyáltalán; új automatizált gépet csak akkor érdemes venni, ha fogytán az olcsó munkaerő; autót csak akkor kell a kereskedőnek adni, ha attól hatékonyabban ad el; televiziós reklámot csak akkor érdemes vásárolni, ha attól növekszik az értékesítés és így tovább.

Az e-business eszköz tehát, amely értéket teremt(het). Mint minden újdonsággal, érdemes kicsit gondolkodni, s nem feltalálni a spanyolviaszt. Csak a szokásos kérdéseket feltenni. Javul-e ettől a....? Hozzásegít-e engem ahhoz, hogy...? Elégedettebbek lesznek-e a(z)....?

Az e-business jelentése tehát valóban alakul, a a döntéshozóknak az ezekre a kérdésekre adott válasza alakítja majd.

Braun Róbert
Omnis Rt.

* * *

Mi a különbség e-commerce és e-business között? A közbeszéd mindkét kifejezést nagyjából egyenlővé teszi az online boltok működtetésével, holott még az e-commerce-nek, azaz e-kereskedelemnek is csak egy részét teszi ki a termékek bolti forgalomhoz hasonló módszerű internetes árusítása.

Az én definícióm szerint az e-commerce fogalomkörébe tartoznak az online boltok, piacterek, aukciósházak, online brókerirodák, sőt bizonyos értelemben még az online apróhirdetési oldalak is: mindazon webhelyek, ahol áruk cserélhetnek gazdát pénz vagy más áruk fejében. Ennek értelmében természetesen ide kell sorolnunk a pénzért letölthető szoftverek vagy fizetéshez kötött regisztrációval védett tartalomszolgáltatások oldalait is. Az online kereskedelemnek természetesen vannak az internet tulajdonságaiból fakadó speciális műszaki vonatkozásai (biztonsági és logisztikai kérdések, vásárlói szokások automatikus beépülése az online marketingbe, egyénekre célzott ajánlatok stb.), alapvetően azonban ezek a módszerek a vevők szempontjából egy új minőség, egy új fogyasztási modell alapját vetik meg. Ez a modell gyártó és vevő közvetlen kapcsolatán, illetve az önszerveződő vásárlói közösségek és a mindenki számára egyszerűen összevethető ajánlatok demokratizáló erején alapul. Az olcsón hozzáférhető bőséges információ puszta létével alakítja át a fogyasztási modellt, s emiatt én nem műszaki, mégcsak nem is közgazdasági, hanem társadalmi kategóriának tekintem az e-kereskedelmet. A fogyasztás egyéniből közösségi aktussá válhat, s habár naivitás lenne azt gondolni, mindez nem manipulálható, az is dőreség lenne, ha lekicsinyelnénk jelentőségét.

Számomra tehát az e-commerce egy műszaki lehetőség által generált továbblépési irány a társadalom számára, s ebből már adja magát az e-business, az elektronikus üzlet homályos gumifogalmának nekem tetsző feloldása is: az e-business olyan üzleti modell, ami ezt az új irányt megérti, elfogadja és követni kívánja. Ennek értelmében nem tekintem az e-business részének, ha egy cég okmánycseréjét biztonságos és hatékony online útra tereli (webEDI), de azt már igen, ha az így felszabaduló erőforrásait az online marketing vagy az internetes értékesítés szolgálatába állítja.

Az e-business tehát egy változó társadalom törekvéseinek üzleti vetülete - a gazdaság (egy részének) reakciója egy új technika (média? közösségi modell? kultusz?) megjelenésére. A kérdés már csak az, mi fog győzni: az offline gazdaság változatlanságba kapaszkodó érdekei vagy a szülési fájdalmaktól szenvedő, útkereső új világ?

Pohly Ferenc
online kapcsolatok vezető
Axelero Internet

* * *

Az e-business /e- üzletvitel a legáltalánosabb és ezért általában a legtágabb határok között értelmezett fogalom. Értelmezésünk szerint ez az alábbi elemeket tartalmazza: Kulcsfontosságú üzleti folyamatok, rendszerek átalakítása, összekapcsolása és integrációja az internet használatával úgy, hogy az érinti az értéklánc tagjait : ügyfeleket, szállítókat és partnereket (nem szükségszerűen mindegyiket).

A fenti definícióból következik, hogy az e-üzletvitelnek -szerintünk-nem része az intranet és az e-mailen vagy faxon bonyolított információcsere, kommunikáció.

(Megemlíthető az érdekesség kedvéért az eddig olvasott leginkább maximalista definíció a Gartner Grouptól, mely szerint: E-üzletvitel= E-kereskedelem + ügyfélállomány kezelő és elemző rendszer (CRM)+ ellátási lánc menedzsment (SCM) + Üzleti intelligencia (BI) + tudás menedzsment)

Az e-commerce/ e-kereskedelem részhalmaza az e-businessnek. Tág értelmezésben ez a számítógépes, telekommunikációs hálózaton keresztül végbemenő információk, szolgáltatások és áruk tranzakcióját jelenti. Egyszerűsítve hívhatjuk web alapú kereskedelemnek is. Úgy gondoljuk, hogy az is e-kereskedelem, ha a terméket a vevő a honlapon megrendeli, de a vásárlási folyamat az interneten kívüli tranzakcióval végződik (postai házhoz szállítás, utánvétes fizetés).

Nem része viszont a fogalomnak az e-mailen küldött megrendelés, vagy ha a vevő a honlapon elolvasva a termékinformációt bemegy egy boltba és ott veszi meg az árut.

Kovács Gabriella
Dotkom Internet Consulting

* * *

Véleményem szerint mindenképpen szükséges, hogy bizonyos mértékig körvonalazzuk az eBusiness-hez, eCommerce-hez kötődő fogalmakat, bár egészen új, és igen gyorsan változó terület lévén természetes, hogy szinte naponta megújul, bővül a tartalom.

Az eBusiness - bár szinte mindennap hallhatjuk itt-ott - nem egészen egyértelmű fogalom. Abban talán mindenki egyetért, hogy elektronikus üzletvitelt jelent, mely az Internet illetve az intranet használatán alapul. Napjainkban az Internet olyan új üzleti modelleket tesz lehetővé, melyek segítségével a gazdasági élet szereplői üzleti ügyeiket - az árubeszerzéstől a kapcsolattartáson, a pénzügyek bonyolításán át egészen a szerződések aláírásáig - az interneten keresztül intézhetik. Vannak olyanok, akik valóban minden tranzakciót az interneten keresztül bonyolítanak, ők az eBussiness minden előnyét élvezik, vannak azonban olyanok is, akik üzletvitelüknek csak egy részét intézik a hálón. Mindkettő eBusinessnek minősül, csak az előbbi nagyobb mértékben használja ki az Internet kínálta végtelen lehetőségeket, míg az utóbbi még csak az alapokban támaszkodik a hálóra. Azt hiszem, hogy manapság Magyarországon még az utóbbiak vannak többségben, azonban az idő múlásával képtelenség lesz kimaradni az igazi eBusinessből, hiszen hihetetlen mértékben egyszerűsíti és gyorsítja a munkát. A széleskörű elterjedéssel egyidőben a fogalom is egyértelműbbé válik majd.

Az eCommerce - elektronikus kereskedelem - meghatározásával talán könnyebb dolgom van. Nem értek egyet azzal a meglátással, hogy már az is eCommerce, ha a forgalmazónak van egy honlapja, ahol bemutatja a termékeit. Hiszen az olyan, mintha azt mondanánk, hogy már az is kereskedelem, ha az ember elmegy egy bolt kirakata előtt. Pedig világos, hogy az még nem az. Azt gondolom, hogy akkor beszélhetünk eCommerce-ről, ha akár az árubeszerzés (bár ez már eProcurement), akár az áru vagy szolgáltatás értékesítése - és nem csak a reklámozása - az interneten keresztül történik. Azaz ha megtehetem azt, hogy ellátogatok egy forgalmazó vagy egy áruház honlapjára, ott kiválasztom az általam kívánt terméket vagy szolgáltatást, megrendelem az ott feltüntetett feltételek szerint, kiválasztom, hogy hogyan szeretnék fizetni, illetve milyen szállítással kérem az árut, és nincs más dolgom, mint hogy a meghatározott időben várjam a futárt. Szerintem a kínált fizetési lehetőségek nem meghatározóak, hiszen az on-line bankkártyás fizetés mellett bevett szokás az utánvéttel történő, készpénzes fizetés is. Ettől maga a vásárlás még ugyanúgy az eCommerce kategóriájába tartozik.

Biztos vagyok abban, hogy rövid időn belül még újabb lehetőségeket kínál majd az Internet, így a most meghatározott fogalmak tovább bővülnek vagy szűkülnek, illetve újabb fogalmak kerülnek melléjük. Remélem, hogy mi, az eCommerce szakma képviselői mindig kielégítő válaszokkal tudunk majd szolgálni, és folyamatosan követni tudjuk majd a felmerülő igényeket.

Csáki Lilla
WEB Services

* * *

Kulcsszavak: e-commerce store wizard

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Az IKEA Kreativ megérkezett Magyarországra

2024. május 15. 17:52

Továbbra is Christian Klein az SAP első embere

2024. május 7. 13:17

Magyar siker: Nemzetközi díjat nyert a TIME magazintól a nyelvtanuló-applikáció

2024. május 3. 19:59

Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói

2024. április 29. 11:38