Közösségi élet a Facebookon túl

forrás: Prím Online, 2014. március 6. 08:03

A magyar internetezők a Facebook után a Tumblr mikroblogra és a Foursquare helymeghatározó szolgáltatásba töltenek fel a legszívesebben tartalmakat, zenét pedig nem az online rádiócsatornákon, hanem a YouTube-on keresztül hallgatnak a legtöbbet.

Ezer magyar internetező megkérdezésével készült az a felmérés, mely azt vizsgálta, hogyan használjuk mostanában a közösségi portálokat. A legnagyobb látogatói körrel természetesen a Facebook rendelkezik, az internetező lakosság 85%-a regisztrált a portálon. A közösségi oldal magyar felhasználói lojálisak is: a megkérdezettek 83%-a havonta legalább egyszer belép a fiókjába, a tagok harmada pedig hetente többször bővíti saját tartalommal is a portált – mutatható ki a kutatásból, melyet a PS:PRovocative PR-ügynökség megbízásából az NRC piackutató végzett.



Bár az olyan külföldön népszerű szolgáltatások, mint az Instagram, a Tumblr vagy a Foursquare itthon csak a felhasználók kis százalékát vonzzák, ezeken a portálokon a magyar csoport nagyon aktív közösséget alkot. Az Instagramra a 18‒75 év közötti magyar internetezők 5 százaléka, a Foursquarre 4, a Tumblrre pedig 2 százaléka regisztrált, de a Tumblrt használók 23%-a hetente többször tölt fel tartalmat az oldalra, a magyar foursquare-esek 19 százaléka pedig legalább ugyanilyen gyakorisággal „csekkol be” a programba, és az instagramosok 17 százaléka is feltölt hetente legalább egy képet.

 

„Kutatásunk a 18 év és 75 év közötti internetezőkre reprezentatív, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy az Instagram, a Tumblr és a Foursquare aktív rajongótábora ennél jelentősen nagyobb a tinédzserek között” – hangsúlyozta az eredményekkel kapcsolatban Petrányi-Széll Rita, a PS:PRovocative ügyvezetője.

 

Mialatt a fent említett közösségi portálok népszerűsége növekszik, ugyanez nem mondható el az iWiW-ről, melyen a magyar internetező közösség háromnegyedének van profilja, de abba rendszeresen belépni és tartalmat feltölteni mindössze a felhasználók 7 százaléka szokott. Nem ennyire szélsőséges, de hasonló a helyzet a Google+ esetében is, ahova ugyan a magyar internetezők 53 százaléka regisztrált, de csupán a válaszadók 23 százaléka látogatja hetente többször a portált, és csak a regisztráltak 11 százaléka tölt fel rendszeresen tartalmat.

 


Zenét a YouTube-ról

 

Az internetes zenehallgatásra alkalmas portálok szintén a népszerű szolgáltatások közé tartoznak: a válaszadók 69%-a nyilatkozta azt, hogy rendszeresen használ valamilyen online zeneszolgáltatást. Meglepő lehet, hogy nem a rádiók a legnépszerűbbek, a magyar internetezők leginkább a YouTube-ot kedvelik. A válaszadók 91 százaléka havonta legalább egyszer hallgat zenét a portálon, a feliratkozottak több mint fele pedig hetente több alkalommal is használja erre a célra a szolgáltatást.

 

A magyarországi online rádiócsatornákat a megkérdezettek 17 százaléka indítja el hetente többször, 26 százaléka pedig legalább hetente egyszer. A külföldi zeneadók is népszerűek: az internetezők 15 százaléka legalább havonta egyszer hallgat zenét nemzetközi online rádiócsatornákon keresztül. Az egyéb zeneszolgáltatók – mint a SoundCloud, a Deezer vagy a Spotify – sem ismeretlenek a magyarok számára, azonban ezeket jóval kevesebben használják, mint a többi szolgáltatást. A PS:PRovocative felmérésében részt vevő ezer internetezőből csupán 14 válaszadó rendelkezik Spotify-profillal, közülük pedig mindössze hárman voltak hajlandóak fizetni a prémium szolgáltatási csomagért.

 


Üzleti felhasználók a LinkedInen

 

A karriermenedzselésben vezető szerepet játszó portál, a LinkedIn magyar felhasználói tábora egyelőre szintén nem túl népes, annak ellenére, hogy az oldal világszerte már 200 millió felhasználóval rendelkezik.

 

„A közösségi platformokat még leginkább a szórakozásra használjuk. A LinkedInre a magyar internetezők 7 százaléka regisztrált, és csak töredékük hajlandó áldozni valamelyik fizetős szolgáltatási csomagra. Ők olyan munkavállalók vagy cégtulajdonosok, akik az átlagnál jóval komolyabban veszik szakmai életük menedzselését” – emeli ki Petrányi-Széll Rita.

 

A kutatásból emellett az is kiderült, hogy a magyar 18‒75 éves internetező lakosság átlagban három közösségi szolgáltatásra regisztrált, a válaszadók 16 százaléka pedig ötnek vagy ennél is többnek a tagja. A szolgáltatások leginkább a budapestiek körében népszerűek, és közel megegyező arányban vonzzák a férfiakat és a nőket. A LinkedIn, az iWiW és a Google+ kivételével mindegyik közösségben a 18‒29 évesek a legaktívabbak mind regisztráció, mind pedig használat tekintetében.

 


Kevésbé ismert közösségi szolgáltatások

- Instagram: Képfeltöltő szolgáltatás, amelynek segítségével képeket készíthetünk, színezhetünk, valamint tehetünk közzé más közösségi oldalakon.
- Tumblr: Képek, mozgóképek és rövid szövegek gyűjtőhelye, amelyek egy adott téma vagy felhasználó köré csoportosulnak.
- Foursquare: Helymegjelölő szolgáltatás, mellyel „becsekkolhatunk”, hogy mindenki lássa, éppen hol vagyunk, illetve környékünkön kereshetünk is szolgáltatásokat, játszhatunk interaktív játékokat.
- LinkedIn: Üzleti közösségi portál, melyre feltölthetjük életrajzunkat, cégeket és üzletembereket kereshetünk, összegyűjthetjük üzleti partnereinket, illetve állást is kereshetünk és hirdethetünk.

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Fényes jövő vár idén az adatközponti szektorra

Saját átalakulási folyamaton megy keresztül az adatközpontok piaca, amely magába foglalja a legmodernebb technológiák használatát a műveletek és az erőforrások elosztásának optimalizálása, valamint a biztonsági protokollok javítása érdekében. 

2024. március 28. 19:05

A Philips Monitors E1 terméksorozat három új, többcélú modellel bővül

A Philips Monitors E1 sorozata ebben a hónapban három új modellel bővül. Az irodai felhasználók és távmunkában dolgozók számára szükséges összes alapvető funkcióval ellátott új modellek segítenek a felhasználóknak a kapcsolattartásban és növelik a termelékenységüket, mindezt versenyképes áron. 

2024. március 28. 13:27

Országszerte elérhetővé válik a Netrevalók program

A Netrevalók program sikeres tavalyi indulása után idén az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött megállapodással országos szintűvé válik a kezdeményezés, és 27 fővárosi könyvtár mellett 48 vidéki intézmény is csatlakozik a programhoz. Így összesen már 45 településen lesz elérhető a generációk digitális edukálását célzó program. A digitális infrastruktúra fejlesztése érdekében a Magyar Telekom a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Informatikai és Könyvtári Szövetség részére 100- 100 darab monitort adományoz a programban résztvevő könyvtárak számára.

2024. március 28. 11:50

Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban

Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát. A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.

2024. március 28. 10:01

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09

Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?

2024. március 12. 20:53

Szemünk előtt zajlik az e-kereskedelem mohácsi csatája

2024. március 6. 13:05