2019-ben Dan Shechtman kapta a Neumann professzori címet
Idén Dan Shechtman, a kvázikristályok felfedezéséért 2011-ben Nobel-díjjal jutalmazott izraeli professzor tevékenységét ismerte el Neumann professzori címmel a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa.
Az NJSZT névadójáról a digitális számítógépek működési elveit kidolgozó Neumann Jánosról elnevezett professzori címet 2017 óta minden évben olyan hazai vagy külföldi egyetemi tanár kaphat meg, aki kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtott, tudományterülete, tevékenysége pedig kapcsolódik a Neumann János által elért tudományos eredményekhez.
2019-ben a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szenátusa Dan Shechtman professzornak adományozta a Neumann professzori címet. Az erről szóló oklevelet és plakettet ünnepélyes keretek között május 25-én adta át dr. Józsa János, a BME rektora, illetve Beck György, az NJSZT elnöke.
Dan Shechtman professzor és dr. Beck György elnök
Shechtman neve sokak számára Magyarországon is ismerősen csenghet, hiszen az Izraeli Műszaki Egyetem, a Technion anyagtudományi professzora a kristályos és az amorf anyagszerkezet közötti átmenetet jelentő kvázikristályok felfedezéséért 2011-ben kémiai Nobel-díjat kapott.
Mivel korábban vitatták a kvázikristály szerkezet létezését, ennek felfedezése paradigmaváltást hozott a kémia és a fizika világában egyaránt, mivel anyagtudományi felfedezésként e tudományok határterületén helyezkedik el. Dan Shechtman professzor nem először járt Magyarországon, 1995-ben részt vett egy itthon megrendezett nemzetközi kvázikristály szimpóziumon, és számos hazai tudóssal jó kapcsolatot ápol.
Kapcsolódó cikkek
- Nekem 8(bit) – új helyszínen a legendás retrógépek tárlata
- A világ tíz legjobb országa között van a magyar ECDL-képzés
- GSM – Generációk Saját Mobiljai
- A Schneider Electric a jövő mérnökeibe fektet
- Kiderült, hogyan teljesítenek a hazai ECDL-vizsgázók
- Szülinapi sztorik a 60 éves M-3-ról
- Az NJSZT díjazottai és az Év Informatikai Újságírója 2018
- NJSZT50 kiállítás Budapesten
- Dr. Beck Györgyöt választotta elnökévé az NJSZT
- Megújult a Neumann Társaság
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia
1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.
A márkák megítélése szenvedhet kárt a visszaeső életszínvonal miatt
Az összes vizsgált szempont szerint romlott a fogyasztói elégedettség az elmúlt egy évben a KPMG Customer Experience Excellence globális kutatása szerint. A jelenség mögött első sorban a globális megélhetési válság áll. Ugyanakkor a pandémia idején a márkák részéről tapasztalt odaadó hozzáálláshoz képest a mostani krízisjelenségek kezelésében nem érzik a fogyasztók a cégek részéről a partneri hozzáállást. Míg például a covid okozta fogyasztói nehézségeket közös összefogással lehetett megfelelően kezelni, a mesterséges intelligencia kérdésében akár a front ellentétes oldalára is rendeződhetnek a szolgáltatók és a fogyasztók – hívja fel a figyelmet jelentésében a KPMG.