Prim Hírek

Mindenki tudja, hogy a rendszergazdák munkája a mai világban kiemelten fontos. Sokan néhány kulcsszót is társítanak a munkájukhoz, mint például a rendszerüzemeltetés, vagy a rendszerbiztonság,  de itt nagyjából meg is áll a dolog. 

Elmondható, hogy a  társadalom legnagyobb része egy kis távolságtartással kezeli ezt a szakmát. Ennek leginkább az az oka, hogy kevesen tudják, hogy mit is takar pontosan, milyen tevékenységek állnak valójában a hangzatos számítástechnikai kifejezés mögött.

Ebben a cikkben bemutatjuk hogyan dolgozik egy rendszergazda, mik a feladatai és hogyan néz ki egy átlagos napja, mi mindennel foglalkozik.

Kik a rendszergazdák?

Röviden összefoglalva a rendszergazdák magas tudású IT szakemberek.

A rendszergazdák legfontosabb és legismertebb feladata az informatikai hálózatok karbantartása, az informatikai rendszerek biztonságos működtetése.

Ezek azonban komplex feladatok, amik sok-sok további feladatra oszthatóak. Emellett a rendszergazdák feladatai nem merülnek ki ennyiben. Főleg az elmúlt néhány évben, a számítástechnikában robbanásszerűen végbement fejlődések hozadéka, hogy a rendszergazda szakma is fejlődött, további feladatokkal egészült ki.

Mivel foglalkoznak a rendszergazdák, mi tartozik bele a munkájukba?

A rendszergazdák feladatai közé tartozik például:

●      a mentések elvégzése;

●      a folyamatos hibaelhárítás, a support;

●      az erőforrások kiaknázása, optimalizációja;

●      a spamek szűrése

És így tovább, egy teljes listát, ami minden egyes részfeladatot felsorol szinte lehetetlen lenne írni. Ebből is látszik, hogy egy jó, alapos munkát végző rendszergazdának mennyi mindenre oda kell figyelnie.

A 2018 májusa óta alkalmazandó GDPR rendelet értelmében a rendszergazdák munkája további adatvédelmi feladatokkal is bővült.

A rendszergazdák ezek mellett sokszor még a céges infrastruktúra fejlesztésében is hangsúlyos szerepet kapnak. Nem ritka, hogy ha egy vállalat meg van elégedve rendszergazdájával, azaz együttműködésük régre nyúlik vissza és zökkenőmentes, akkor beveszi őt a céges infrastruktúra fejlesztésébe is.

Milyen egy rendszergazda átlagos munkanapja?

Nos erre a kérdésre nehéz konkrét választ adni, egy rendszergazda munkanapja mindig tartogathat meglepetéseket, kevés esetben zajlik ugyanúgy, mint egy másik.

A rendszergazdák egy átlagos munkanapját inkább onnan érdemes megközelíteni, hogy a biztonságos, megbízható, hiba nélkül működő rendszer biztosítása alapkövetelmény minden egyes nap, minden egyes percében. Ez az alap, és ehhez adódik hozzá minden más feladat. 

Szokták mondani, hogy egy rendszergazda akkor dolgozik igazán jól, ha nem dolgozik, azaz, ha annyira jól kézben tart mindent, hogy nem merül fel semmilyen megoldandó probléma. Nos ebben határozottan van valami, de azért nem ennyire egyszerű ez a dolog.

Milyen mindennapos feladatai vannak egy rendszergazdának?

A legfontosabb mindennapos feladat az ügyfelek kiszolgálása. Ez egy rendszergazda esetében azt jelenti, hogy ha ügyfeleinek körében az általa biztosított informatikai szolgáltatások közül bármelyik nem a rendeltetésének megfelelően működik, akkor azt azonnal meg kell oldania.

A felmerülő problémák köre rendkívül széles lehet. Nézzünk egy-két egyszerűbb példát, hogy kézzelfogható legyen a dolog.

A rendszergazdának kell megoldania, ha:

●      lefagy egy eszköz;

●      gond van egy e-mail fiókkal;

●      vírusos egy eszköz;

●      valaki elfelejtett egy jelszót

És így tovább, a listát sokáig lehetne még folytatni. Gyakorlatilag minden lehetséges informatikai dolog,  ami hibaelhárítást igényelhet, legyen szó fizikai vagy online problémáról beilleszthető lenne ebbe a felsorolásba. És ez tényleg nem túlzás, hiszen kinek is fog csengeni a telefonja, ha egy cégben lefagy egy irodai eszköz, egy kolléga nem tud elküldeni vagy fogadni egy e-mailt, vagy egyszerűen csak lassú a gépe? Nos persze, hogy a rendszergazdáké, őket keresik, hogy hárítsák el a kisebb-nagyobb céges informatikai vészhelyzeteket.

Hogyan alakult az elmúlt években ez a munka?

A rendszergazdák munkájának jelentősége az elmúlt években egyre csak nőtt. Ennek az oka, hogy rengeteg az újítás az informatikában, ezek pedig újabb és újabb  megoldandó problémákat, ezek kapcsán pedig új feladatköröket is felvetettek.

Egy példa, hogy szemléltessük, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban:

A rendszerek mibenléte sokat alakult az évek során. A régi rendszerek fizikai helyhez kötöttek voltak (egyébként a legtöbb rendszer, legalábbis nálunk egyenlőre még mindig ilyen, de a jövő abszolút  nem efelé tart). Aztán feltűntek a felhő alapú, internetes megoldások. Ezeknek a rendszereknek a üzemeltetése egy teljesen másik dimenzióba emelte a rendszergazdák munkáját, nagyon sokat alakított azon, számos új feladatot, új megoldást igényelt.

A régi és a felhő alapú megoldások között hidat képeznek az úgynevezett hibrid rendszerek. A hibrid rendszereknek azért ez az elnevezésük, mert vegyes megoldásokat alkalmaznak, egy részük fizikai helyhez kötött, a másik pedig felhő alapú. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy adott egy régi fizikai rendszer, amely lassan kezdi elérni kapacitásának maximumát. Ezt a rendszert ekkor elkezdjük “felhősíteni”.Például: ha fogy rajta a tárhely, akkor bizonyos dolgokat a régi rendszer helyett már a felhőbe mentünk el. A hibrid megoldások szintén változatos feladatokkal bővítették a rendszergazdák mindennapjait.

Mi tartogat a jövő a rendszergazdák számára?

Egyre több fiatalt izgat ez a szakma, a rendszergazdák tehát biztosan nem fognak eltűnni a Föld színéről. :)

És még jó, hogy nem fognak, hiszen akkor ki adná az informatikai alapot, a biztonságot, ami a 21. században már elengedhetetlen?

A rendszergazdák munkája szolgáltatja a jelen és a jövő biztonságos rendszereinek alapját, a vállalkozások munkájának informatikai hátterét és a hétköznapok során is fontos szerepet játszik.