Hiányszakmák: kiutat mutat a nyomdaipar
Szerdán ünnepélyes keretek közt átadták Debrecenben az Alföldi Nyomda Zrt. új gyakorlati tanműhelyét, amely fontos mérföldkő a jókora munkaerőhiánnyal küzdő nyomdászszakma képzésében. Az ágazat utánpótlás-problémáit enyhítheti egy a Nyomda- és Papíripari Szövetség (FEDPRINT) által életre hívott, kísérleti fázisban járó, innovatív projekt is, amely mögött már most nagy összefogás alakult ki. A modell akár más hiányszakmák munkaerőgondjait is orvosolhatná.
„Az ehhez hasonló, korszerűen felszerelt tanműhelyeknek kulcsszerepük van abban, hogy a tanulók naprakész tudással lépjenek be a szakmánk világába, amely ma már egy döntően a digitalizáción alapuló, kreativitást is igénylő pálya” – fogalmazott az átadás kapcsán Orgován Katalin, a FEDPRINT elnöke.
A szövetség, amelynek tagjai a komplett szakma dolgozóinak mintegy 80%-át foglalkoztatják, idén átfogó kutatást végzett a nyomdaipar helyzetéről, melyből kiderült, a cégek még a szintén aggályos papírhiánynál is jobban tartanak a munkaerő jövőbeli rendelkezésre állásától. A felmérés válaszadóinak kb. 90%-a szerint nem biztosított a munkaerő-utánpótlás, pedig a jelenleg nagyjából 10 ezer főt foglalkoztató szektor akár több ezer munkavállalót is fel tudna szívni azonnal. A jelenség nemcsak itthon érhető tetten: az Intergraf adatai szerint az Európai Unió nyomdaiparából 2000 után szűk két évtized alatt 290 ezer fő (a teljes állomány bő harmada) tűnt el, holott a volumenek – köszönhetően elsősorban a csomagolóanyagoknak – növekvő tendenciát mutatnak.
Annak érdekében, hogy a gazdaság más ágazatait is sújtó szakemberhiányt orvosolják, a FEDPRINT egy alternatív megoldást dolgozott ki. „Az ötletet az adta, hogy sok nyomdaipari cég szakképzett munkaerő hiányában felvesz hasonló végzettségűeket, akiknek a munkahelyen tanítják meg a nyomdászat mesterfogásait. Ezt a sok esetben eredményes gyakorlatot kívántuk hivatalos formába önteni, amelyben kiváló partnernek bizonyult a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Mechatronikai Technikuma, valamint négy, a tagjaink sorából kikerülő vállalat is" – avatott be a részletekbe Orgován Katalin.
A projekt keretében a fővárosi technikum, amelynek sok esetben gondot okozott az elegendő számú gyakorlati helyszín biztosítása, diákjai a 11. évfolyamtól nyomdákhoz is mehetnek szakmai gyakorlatra, ezzel párhuzamosan pedig nyomdász alapismereteket tanulhatnak, a FEDPRINT által kidolgozott fakultatív tananyag révén. A végzettségük továbbra is mechatronikai lesz, de a megszerzett elméleti tudás és a nyomdákban eltöltött gyakorlati idő kitűnő alapot biztosít arra, hogy rövid idő alatt nyomdász szakképesítést is szerezzenek.
„Büszkék vagyunk arra, hogy egy ilyen előremutató kezdeményezés mögött már most széles körű összefogás bontakozott ki. A debrecenihez és a tavaly ősszel átadott békéscsabaihoz hasonló, színvonalas gyakorlati tanműhelyek mellett ez is kell ahhoz, hogy a nyomdász szakma kézbe vegye a sorsát, és megoldja az utánpótlás kérdését. A projekt a mögöttünk hagyott félévben pilotjelleggel működött, és mivel az első tapasztalatok nagyon kedvezőek, minden esély megvan rá, hogy a modellt rövidesen országosan is kiterjesztjük. Ez különösen lényeges lehet a Dunántúlon, ahol jelenleg egyáltalán nem megoldott a nyomdászképzés helyzete” – zárta gondolatait a FEDPRINT elnöke.
Kapcsolódó cikkek
- Megtépázta a koronavírus a nyomdaipart
- Jelentős fejlesztés indul egy hazai nyomdaipari cégnél
- A Xerox két terméke is megkapta az InterTech Technology Awards díját
- Hiányszakma: egyre kevesebb a nyomdász is
- Kasszarobbantó fejlesztéssel készül az OKI Europe a 2018-as FESPA-ra
- Hiány van nyomdászokból
- A Bell & Bain nyomdaipari vállalat a minőségre és a rugalmasságra összpontosít a Ricoh Pro VC60000 technológiával
- Növekedési pályán a magyar nyomdaipar és vele együtt a Xerox is bővíti a kínálatát
- Az ár számít, a környezettudatosság csak másodlagos a hazai nyomdaipari megrendeléseknél
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.