NMHH-kutatás: kultúra a képernyőn, trendek és lehetőségek
A streaming- és videómegosztó platformok megjelenése, valamint a fogyasztói szokások változásai fokozatosan háttérbe szorították azokat a televíziós műsorokat, melyek a kultúra és műveltség klasszikus fogalomkörébe sorolhatók. Nagy kérdés napjainkban, hogy a klasszikus értelemben vett kulturális tartalmak jelen vannak-e a televíziós műsorkínálatban. A közszolgálati csatornák betöltik-e azon szerepüket, hogy a tömegtájékoztatás mellett a kultúrát is minél nagyobb mértékben közvetítsék a nézők felé? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Nielsen Közönségmérés Kft. által készített kutatás.
A 2022 decemberében elkészült tanulmány szerint a 2017 és 2021 között a kultúra és műveltség klasszikus fogalomkörébe sorolható műsorok aránya viszonylag stabilnak mondható a teljes műsorstruktúrán belül. A közmédiát is magában foglaló teljes televíziós kínálatból egyenként 9-10 százalékos arányban részesedtek a mozifilmek, a szórakoztató műsorok és a művelődéssel, tudománnyal kapcsolatos adások. A műsoridő legnagyobb, 28-30 százalékos részét a „Nem zenés fikcióba” tartozó műsorok – többségében sorozatok tették ki, a sugárzási idő mintegy negyedét pedig a jellemzően reklámokat és műsorajánlókat tartalmazó „Egyéb műsorok” alkották.
A tanulmány eredményei szerint az MTVA csoport műsorkínálatában a teljes piac átlagához képest kétszer nagyobb arányban szerepeltek ismeretterjesztő/kulturális tematikájú műsorok.
Míg a többségében kereskedelmi csatornákat tartalmazó összpiaci átlagban a dokumentumfilmek és a tudományos ismeretterjesztők tették ki a „művészet-tudomány-kultúra” műsortípus nagy részét, addig a közszolgálati csatornákon az egyéb kulturális alkategóriák (pl. komolyzenei és világzenei műsorok, TV-filmek, színházi közvetítések, irodalmi művek előadásai, művészfilmek és történelmi kosztümös filmek) is hangsúlyosabb szerepet kaptak a vizsgált években.
Műsorfogyasztási oldalról jelentős különbségek rajzolódtak ki a teljes és a kizárólag közszolgálati csatornákra szűkített műsorfogyasztás terén. Míg a Nielsen által műsorcím szinten mért összes csatornán a teljes fogyasztási idő legnagyobb részét a nem zenés fikciók, reklámok/műsorajánlók és a mozifilmek tették ki, addig az MTVA csatornáin sokkal széleskörűbben alakult a fogyasztás. A közszolgálati csatornákon – a sportműsorok és a nem zenés fikciók után – a harmadik legnagyobb arányt a művészet–tudomány–kultúra tematikájú műsorok képviselték.
Az NMHH által meghatározott kulturális altípusok közül a filmdrámák, a tudományos ismeretterjesztő filmek és a dokumentumfilmek vitték el a figyelem döntő részét az összpiaci és az MTVA-ra szűkített fogyasztáson belül is, bár ez utóbbinál a „művészeti–tudományos–kulturális hírek”, a cigányzene és a TV-filmek is előtérbe kerültek.
Kapcsolódó cikkek
- Egyre több kiskorú kerül bajba a saját intim fotói miatt
- A roamingra vonatkozó EU-s szabályokat összegezte az NMHH
- Megjelent az NMHH és a GameStar közös kiadványa
- Barátságban élni a mobileszközök online világával, avagy Mobil a családom?
- Az Apple TV+ tartalmait vizsgálta a Médiatanács
- A magyar rádiók zenei repertoárját vizsgálta az NMHH
- A gyermekeket érő folyamatos pénzügyi nyomás veszélyeire hívja fel a figyelmet az NMHH
- Online tartalomfogyasztási szokásokat vizsgált az NMHH
- Elkészült az éves INHOPE-jelentés
- Pontosabb kép a gyermekek digitális életéről
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hannover Messe 2024: A Bosch fenntartható megoldásokat mutatott be
Az ipari gyártás minden gazdaság motorja, a gyártóknak azonban egy jelentős kihívásra is kell megoldást találniuk: a klímaváltozás miatt a gyáraknak fenntarthatóvá kell válniuk és kímélni kell az erőforrásokat. A Bosch, a gyártási és ipari megoldások egyik vezető szállítója, a gyárautomatizáláshoz, a hidrogéngazdasághoz, a digitalizációhoz és a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó megoldások széles portfóliójával segíti az ipari vállalatokat a zöld átalakulás megvalósításában.
Újabb rangos szakmai díjat nyert a Prologis!
A Prologis Park Budapest-Sziget II beruházás nyerte idén a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által életre hívott, „Év logisztikai fejlesztése” elismerést. A legkiemelkedőbb hazai logisztikai fejlesztéseket díjazó kitüntetést 2023 óta ítéli oda a szervezet 11 tagú testülete a közúti-, vasúti-, vízi-, légi- és intermodális fuvarozás, valamint a vámolási és raktározási területek meghatározó szereplői részére.
Egy napra az anyukák vették át a vezető szerepet a Yettelnél
Határozottság, konfliktuskezelés, problémamegoldó képesség és empátia: ezek a legfőbb vezetői tulajdonságok, melyek édesanyaként is elengedhetetlenek a magyarok szerint – derült ki a Yettel friss, országos, anyák napja alkalmából készített kutatásából. A mobilszolgáltató a vezetői kompetenciákat vetette össze az anyasághoz szükséges képességekkel, és az is kiderült, hogy tízből nyolc válaszadó szerint a gyereknevelés során tanult készségeket a munkavégzésben is lehet kamatoztatni.
Az AI a technológia jövője, a HONOR pedig úttörő benne
A technológia világában mostanában szinte minden a mesterséges intelligenciáról (AI) szól, a hírek egy része pedig riasztó jelleggel csapódik le: sokan munkák elvesztését, emberek által végzett szakmák megszűnését látják benne.
A világ egyik legjobb egyetemével kötött partnerséget a Budapesti Metropolitan Egyetem
A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) első és egyetlen magyar egyetemként írt alá hosszú távú partnerségi megállapodást az Arizona State University-vel (ASU), amely a Center for World University Rankings 2023-2024 szerint a világ legjobb egyetemeinek 1%-ába tartozik. Ez a partnerség új lehetőségeket biztosít a METU-n tanuló magyar és külföldi hallgatók számára, és a magyar felsőoktatás nemzetközivé válásának következő lépcsőfoka lehet. A megállapodás alapján a METU jogosult használni a logója részeként a „powered by Arizona State University” megnevezést.