Fejlesztés alatt a BKV járműkövető irányítási rendszere
A jeladó berendezések még jól működnek, azonban a rádiójeleket feldolgozó központi informatikai berendezések mára annyira elöregedtek, hogy a működésük legfeljebb csak további egy-két évig volna biztosítható – húzta alá Antal Mihály, forgalmi igazgató. A szoftverek az Y2K néven elhíresült 2000-es évszámváltás problémáját sem tudták megoldani, ezért az 1970-es évekre vannak visszadatálva. A javítás és az alkatrészek cseréje igen nehezen megoldható, gazdaságtalan feladat. A rendszerre azonban nagy szükség van, nélküle a tömegközlekedés irányítása elképzelhetetlen lenne.
Az infokommunikációs iparban 11 év rendkívül nagy idő, de mivel a feladatok lényegében nem változtak, még hét-nyolc évig használható marad a rádiós rendszer, és csupán a legszükségesebb változtatásokat hajtjuk végre, már csak a BKV szűkös forrásai miatt is – fejtette ki Antal Mihály. Nehezíti a helyzetet, hogy a fejlesztéseket a régi eszközök zavartalan működésének biztosítása mellett kell végrehajtani, továbbá a nyári időszakban plusz száz autóbuszt is ennek a rendszernek kell irányítania a HÉV- és a metrópótlások miatt. A közbeszerzési tenderkiírásban azt is kikötöttük, hogy az új központot később tovább lehessen bővíteni, integrálni lehessen GPS, vagy GPRS technológiákkal működő rendszerekhez – ha egyszer csak megteremtődnének az ehhez szükséges források. Ez nem biztos, hogy nagyon távoli jövő. Egyre nagyobb a törekvés a Budapesti Közlekedési Szövetség, valamint az egységes chipkártyás tarifarendszer bevezetésére, amelyek miatt már akár a jövő évben szükség lehet a járművek GPS-es helyzetjelző eszközökkel történő ellátására, s amelyek jelét felhasználva a KFKI Csoport által átalakított forgalomirányító központot egy új integrált forgalomirányító és dinamikus utastájékoztató rendszerhez kell majd csatlakoztatni.
A közbeszerzési pályázat iránt több jelentős informatikai cég érdeklődött, amelyből végül kettő, a HP és a KFKI Csoport között, az utóbbi javára dőlt el a verseny. A tenderen természetesen az ár, de a jótállási idő, a karbantartási és alkatrészellátási szolgáltatások színvonala is számított.
A beruházásokat a KFKI Csoport két tagvállalata, az infrastrukturálisakat az LNX Hálózatintegrációs Rt., míg a szoftverfejlesztést az IQSYS Informatikai Rt. végzi el – mondta Lakatos András, az IQSYS szakértője. Korszerű szervereket kell beállítani, melyekkel meg kell oldani az eredeti rádiós vezérlő egység működtetését, továbbá bővítéssel le kell cserélni a digitális hangrögzítőt. A szoftver oldalon a szabványos Java program BEA alkalmazás szerverre és Oracle adatbázis kezelőre épül. A projekt során meg kell fejteniük a rádiós jelfeldolgozó program működését, és az új, Microsoft rendszerkörnyezethez kell átprogramozni a pluszigényeknek megfelelő módosításokkal együtt.
A forgalomirányítási rendszer adatait egyébként nemcsak a diszpécserek és a járművezetők láthatják, hanem a város több autóbusz végállomásán elhelyezett utastájékoztató kijelzők is ezek alapján működnek, dinamikusan tűntetve fel az indulásig várható perceket. Az utasok kényelmét szolgáló kijelzőkből több is lehetne a városban, ezekre azonban jelenleg nincs forrása a BKV-nak – mondta Madák Pál, az AVM szolgálat vezetője. A forgalom irányításának színvonalemelésében ma már egyre jelentősebb teret kell nyújtani az utasok tájékoztatásának, ami csak pontos járműkövetésen alapuló forgalomirányító és korszerű online információs rendszerrel lehetséges.
Kapcsolódó cikkek
- Systems' Day konferencia - először
- Magyar Telekom - 1,5 milliárd forint a KFKI korábbi tulajdonosainak
- Lezárta a KFKI Csoport megvételét a Magyar Telekom
- Microsoft Gold Partner lett és további ISO minősítéseket szerzett a KFKI-LNX
- A Magyar Telekomé közel tízmilliárdért a KFKI
- Pontosabb és gyorsabb jelentések
- A média jövője - IT-szemmel
- KFKI-LNX videokonferencia rendszer a Nissan-nál
- Nincs többé kábeli zűrzavar
- Európai módon védett tanúk
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.