Még mindig sok a korszerűtlen, DOS-os ügyviteli rendszer
A korszerűtlen alkalmazások több évre visszavethetik a vállalkozások fejlődését
A közel 200 válaszadó cég 26%-a még valamilyen nem saját fejlesztésű, DOS alapú ügyviteli vagy vállalatirányítási rendszert használ, 32%-uk nem saját fejlesztésű Windows alapú rendszert működtet, szintén közel egyharmaduk (32%) valamilyen saját, egyedi fejlesztésű megoldást használ, 10%-uk pedig semmilyen ügyviteli rendszerrel sem rendelkezik. Mivel az egyedi fejlesztésű szoftverek több mint 60%-a még 2000 előtt készült, így valószínűsíthetően ezek jelentős része is DOS-alapú. A kutatás eredményeit összesítve megállapítható, hogy a KKV szektor cégeinek közel fele a mai napig DOS alapú rendszert használ.
Ez a magas arány a kis- és középvállalatok alacsony informatikai fejlettsége mellett azt is jól mutatja, hogy sok helyen éppen a meglevő rendszerek jelentik a cégen belüli informatikai fejlesztések akadályát. A DOS-os rendszerek ugyanis mára több szempontból is elavultnak számítanak. Egyrészt a Windows XP már nem, vagy csak korlátozottan támogatja a DOS-os alkalmazásokat; és a Microsoft előrejelzései szerint a jövőbeni fejlesztéseknél még kevésbé fogják figyelembe ezeket a szempontokat. Így a DOS-alapú ügyviteli rendszerek közvetetten nehezítik vagy akadályozzák a felhasználót, hogy fejlettebb, újabb operációs rendszerre váltson. Másrészt tovább nehezíti ezeknek a szoftvereknek a használatát, hogy nehezen vagy egyáltalán nem kommunikálnak más, a számítógépen futó újabb alkalmazásokkal. Így például az Excel táblázatkezelő használatához bizonyos esetekben ki is kell lépnie a programból a felhasználónak, a levelező vagy szövegszerkesztő szoftverekkel való integráció pedig szóba sem kerül. Emellett a DOS-alapú rendszerek jellemzően nem tudnak minden, a mai ügyviteli igényeknek megfelelő információs igényt kielégíteni, ezért sokszor kiegészítő Excel táblákat kell vezetni, a nehézkes adatexport és -import ellenére is.
További probléma az egyedi, gyakran "egyszemélyes" fejlesztéseknél, hogy bár rugalmas és olcsó megoldást nyújtanak egyes speciális problémákra, igen komoly gondot okozhat, ha a fejlesztő „eltűnik” vagy elérhetetlenné válik, ami a frissítések, javítások, törvényi követések hiánya miatt rövid idő alatt a rendszer teljes működésképtelenségéhez, elavulásához vezethet. Nem véletlen, hogy a saját fejlesztésű rendszereket használó cégek között a legmagasabb (27%) azok aránya, akik elégedetlenek a jelenlegi megoldással, és szeretnének váltani. Ez az arány azonban annyiban bíztatónak tűnik, hogy a vállalkozások kezdik felismerni, hogy komoly kockázatot jelent számukra, ha cégük növekedésének informatikai támogatását egyedi fejlesztésű rendszerekre bízzák. Különösen, hogy mára már szinte minden igényt kielégítő, komoly referenciákkal rendelkező, több száz vagy akár több ezres példányszámban eladott, kiforrott ügyviteli és vállalatirányítási rendszerek közül lehet választani, szinte minden árkategóriában.
Kapcsolódó cikkek
- 2,3 milliárd emberé a 3 milliárd mobil-előfizetés
- rEVOL Express: modulokból összeállítható dobozos ügyviteli programcsalád
- Supernova 2007 konferencia: az internet és a fekete lyuk
- Mobil vagy egymillió font?
- Digitális örökség, információ-felügyelet és-tárolás, tartalomkezelés
- Az adathalászat növekedést, a botok előfordulása csökkenést mutat
- Regionális központot nyit Debrecenben a BT
- Tovább növekszik a magyarországi online reklámok piaca
- Májusi kémprogram toplista
- A csökkenő árak mérséklik a globális chip-eladást
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.