Prim Hírek

Az eddigi eredmények

• 100 000 járművel, összesen negyedével kevesebb belvárosi forgalom
• Napi 40 000 ingázóval többen választják a tömegközlekedést
• A belvárosi buszok menetrendjét a gyorsabb haladás miatt módosítani kellett
• 29%-al csökkentek kiszabott a parkolási bírságok
• A rendszer hétköznap 6.30-18.30 óra között folyamatosan működik.

A stockholmi Európa legnagyobb városi környezetben telepített, mikrohullámú azonosításra épülő forgalomirányító rendszere. A kiválasztott technológiával a városvezetés napszakok szerint változó forgalmi díjat vethet ki az úthasználókra, közvetlen beszedési számlákat nyithat a vezetők számára és hatékonyabbá teheti a közutak üzemeltetését.

A város három célt kíván megvalósítani a forgalomcsökkentő rendszerrel: 10-15%-kal mérséklődjön a csúcsidei forgalom a belvárosban; javuljon a város megközelíthetősége; tisztább legyen a környezet. A befolyó bevétel visszakerül a stockholmi régióba, ahol a tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztésére fordítják az összeget. A 2006. július 31-ig tartó 7 hónapos kísérleti program után a stockholmiak szeptember 17-én népszavazással döntenek a rendszer tartós bevezetéséről.

Részletek

A kordonalapú stockholmi rendszerben 18 sorompó nélküli ellenőrzési pont működik, út menti jelzőfényekkel és járműazonosító kamerával. A díjfizetős zónába be- és onnan kilépő gépkocsikra napszaktól függően vetik ki a díjat, amely csúcsidőben a legmagasabb és napi szinten nem haladhat meg egy bizonyos maximális értéket.

A fizetés többféle módon történhet. Az egyik módszer a közvetlen beszedés, amelyet a vezetőknek kölcsönzött elektronikus címke felismerése indít el a rendszerben. A címke nélküli járműveket kamera és rendszámfelismerő technológiák segítségével azonosítják. Ez utóbbi eszközöket a címkeleolvasás ellenőrzésére, valamint a nemfizetőkkel szemben indított behajtási eljárásnál szükséges bizonyítás során is felhasználják. A transzponder nélküli vezetők a banki Giro rendszeren, az interneten, vagy kiskereskedelmi egységeken (pl. éjjel-nappalikon) keresztül bonyolíthatják le a díjfizetést.

A gépkocsiba szerelt transzponderek használatával megbízhatóbb a rendszer találati aránya és gazdaságosabb a háttérfeldolgozás, mint az ilyen egységek nélküli díjfizető rendszerek esetében. Ez a megoldás a napszak szerint változó díj kivetését és az áthaladást követő automatikus beszedést is megkönnyíti.

A program előkészítését már évekkel ezelőtt megkezdték. Elsőként a város vezetése járult hozzá a díjfizető rendszer kísérleti üzeméhez, 2003. június 2-án. Ezt követte a Svéd Nemzeti Parlament jóváhagyása 2004. június 16-án. Az IBM 2004. július 9-én kapott szerződéses megbízást a rendszer megtervezésére, megépítésére, bevezetésére és üzemeltetésére.

A program előkészítése során a svéd kormány és a stockholmi önkormányzat jelentős tömegközlekedési beruházásokat hajtott végre: 12 expressz-buszjáratot, 18 meghosszabbított útvonalú buszjáratot indított és 1800 új parkolóhelyet létesített a belváros határain kívül eső megállóknál.

A Svéd Nemzeti Közútfelügyelet és az IBM mellett az alábbi szervezetek vettek illetve vesznek részt a rendszer kidolgozásában és üzemeltetésében: Q Free (az utak mellett telepített berendezések és az elektronikus címkék szállítása), Manpower (a call center személyzetének biztosítása), a Svéd Posta (nyomtatási szolgáltatások és az elektronikus címkék disztribúciója), Reitan (kiskereskedelmi egységekben történő fizetés), Nordea (fizetési szolgáltatások).

A jelenleg is zajló kísérleti program keretében részletesen elemzik majd az új rendszer hatását, és az eredményeket az állampolgárok felé is kommunikálják. A vizsgálat részeként több fontos területen is összehasonlítják egymással a rendszer üzembe állítása előtti és utáni eredményeket (pl. forgalom, tömegközlekedés, helyi üzleti élet, környezeti mutatók).

A Stockholmban kísérleti jelleggel bevezetett forgalomcsökkentési díjról a város angol nyelvű honlapján olvashatóak további részletek (www.stockholmsforsoket.se). A 2006. július 31-ig tartó 7 hónapos kísérleti program után a stockholmiak szeptember 17-én népszavazással döntenek a rendszer tartós bevezetéséről.