Bővítik a Nokia komáromi gyárát, 300 millió legyártott készülék
A Nokia a mobiltelefon-gyártási kapacitás növekedési igénye hatására 1998-ban döntött úgy, hogy Magyarországon mintegy 100 millió eurós zöldmezős beruházásba kezd. Magyarországot és a komáromi régiót kedvező földrajzi helyzete, kiépült infrastruktúrája és jól képzett munkaereje miatt választották.
A komáromi gyárban az első Nokia mobiltelefon mindössze 8 hónappal az 1999. áprilisi alapkőletételt követően, 2000 januárjában készült el.
2004 januárjában a Nokia a komáromi gyáregység bővítését jelentette be. A bővítésre szánt befektetés értéke meghaladta az 50 millió eurót. A bővítés után a teljes gyártási terület több mint 50000 négyzetméterre nőtt. A beruházás rendkívül gyorsan megvalósult: az új gyártósorokról származó első mobiltelefonok már 2004 őszén a piacra kerültek.
A Nokia működése során folyamatosan új munkaerőt is toboroz. A gyárban jelenleg több mint 4000 alkalmazott dolgozik.
Kapcsolódó cikkek
- Nokia: három új mobil és új marketing igazgató
- 2,5 milliárd dolláros kínai megrendelést kapott a Nokia
- A Nokia Siemens több mint 3 ezres leépítésre készül
- Nokia-negyedév: csaknem 10 milliárd eurós eladás
- A Nokia kínai beszállítója települ Komáromba
- Mobilkészülék-gyárat létesít Kolozsváron a Nokia
- A Nokia megvenné a Palm-ot?
- Kirajzolódik a Nokia Siemens Networks portfoliója
- Fotónyomtatás Nokia hálózaton keresztül
- A Nokia és a Motorola növelte részesedését a mobilpiacon
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.
K&H: Kate tiszta nyereség
Tavasztól a kis- és középvállalkozásokat is segíti Kate, a K&H digitális pénzügyi asszisztense. A mesterséges intelligencia-alapú megoldás egyetlenként az országban hangalapú utasításokat is megért és végrehajt, egyben felveszi a versenyt a legfejlett technológiákkal.
Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó. A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására.