Közbeszerzési eljárás kormányzati információs rendszerre
Szetey Gábor hangsúlyozta: a kiépülő egységes adatbázis segítségével egy helyen lehetne kezelni a központi közigazgatásban dolgozók személyi, teljesítményértékelési, javadalmazási és képzési adatait, illetve a szabadság-nyilvántartást. Az államtitkár azt mondta, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Központban vezetnék a tizenegy minisztérium és a kancellária személyügyi folyamatait, a jelenleginél kisebb létszámmal és kevesebb adminisztrációval.
Szetey Gábor kitért arra, hogy a jövő év végére kiépülő, mintegy száznegyven-százötven fővel működő központ 2009 elejére már minőségi javulást eredményezne a közigazgatásban, középtávon, vagyis nagyjából hat éven belül pedig pénzügyi megtakarítást és megtérülést is eredményezne.
Kapcsolódó cikkek
- Megalakult az Első Magyar e-Közigazgatási Klaszter
- Európában is hír a budaörsi wap-szolgáltatás
- Internetes adóadatbázist nyitott az Európai Bizottság
- Magyar e-government jövőkép Brüsszelben
- Szélessávú internetes hálózat a bicskei kistérségben
- A Siemens valósította meg az e-közigazgatási rendszert Szegeden
- Új térinformatikai rendszer a Földhivatalnál
- Elektronikus ügyintézés képzés a BMK-ban
- Hiteles elektronikus cégeljárás a NetLock-kal
- 7300 végponti intézményt szolgál ki a KözHáló Ügyfélszolgálat
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.
Cikkgyűjtő
További fontos híreink
