Tizenegyedszer gyűltek össze a magyarországi Oracle-felhasználók
Míg a 70-es és 80-as évek versenykörnyezetében elsősorban a termelés automatizálása, a minőség növelése (pl. TQM), a számítógépek megjelenése, a csapatmunka kialakítása és a folyamatok optimalizálása jellemezte a hatékonyságnövelés főbb irányait, addig a 90-es évektől – a globalizáció erősödésével – a vállalatok rugalmas működését gátló belső és külső határok fellazítását lehetővé tevő szervezési megoldások – pl. folyamatköltség-számítás, idő-alapú verseny, kiszervezés, rugalmas szervezetek – kerültek előtérbe.
A hagyományos felépítésben a cégek hatékonysági faktorai között első helyen szerepelt a méret, az átlátható és jól definiált szerepek, a specializáció és a kontroll. Mára ezek mellett a gyorsaság, a rugalmasság, az integráltság és az innováció került a középpontba, és kialakultak az ezeket lehetővé tevő vállalati struktúrák is: a horizontális vállalatszervezést jellemző projektszervezetek, teamszervezetek, autonóm munkacsoportok, illetve az újfajta munkaszervezés jegyében a folyamatmenedzsment.
A határok nélküli versenyben a cégeknek széles látókörű „globális menedzserekre” van szüksége, amelyeknek gondolkodásmódját a folyamatorientáltság és a változások állandó szem előtt tartása jellemzi, személyes adottságok terén rugalmassággal, empátiával és döntésképességgel vannak felvértezve, menedzseri kvalitásaik közt pedig megtalálható a csapatszemlélet, illetve az állandó verseny és az új helyzetek kezelésének képessége. Dobák Miklós előadása végén hangsúlyozta, hogy mindezekben a szervezeti változásokban különösen nagy szerepe van az informatikának, hiszen a modern technológiai eszközök, üzleti alkalmazások nélkül mindezek a folyamatok nem lennének megvalósíthatóak.
Füzes Péter, az Oracle Hungary ügyvezető igazgatója az „Oracle stratégia a konszolidálódó informatikai piacon” című előadásában Domák Miklós gondolataihoz csatlakozva arra mutatott rá, hogy szoftverpiacon zajló konszolidáció a cégek globális működésből fakadó természetes folyamat, mivel a piaci szereplők egyre inkább egységes, egymással együttműködő elemekből álló, alacsony költségekkel működtethető, rugalmasan bővíthető informatikai megoldásokat igényelnek, amelyekre hosszú távon építhetnek, és folyamatos fejlesztésük is biztosított. A szoftverpiacon a kínálati oldalt a korábbi években túl sok cég, speciális és egyedi megoldás, kockázati tőke befektetés és tőzsdei bevezetés jellemezte, amelyek nem feleltek meg a határok nélküli működés elvárásainak, és nem működtethetők profitábilisan.
A konszolidáció eredményeként a szoftverszállító cégek a szélesebb portfólió-szoftvereknek köszönhetően magasabb profitrátát érhetnek el, mivel a fix költségeket nagyobb vevőkörre terjeszthetik ki. Míg az 5 milliárd dollárnál nagyobb forgalmat lebonyolító cégek átlagos profitrátája megközelítette a 40%-ot, addig ez az arány 1 és 5 milliárd dolláros forgalom között már csak 19%, 100 millió és 1 milliárd dolláros forgalom között 12%, 100 millió dollár alatt pedig -7% volt.
A cégek egyre gyakrabban találják magukat szemben azzal, hogy az üzleti környezet gyorsabb ütemben növekszik a vállalat fejlődési lehetőségeihez képest, így a felkészületlenség az elszalasztott növekedési lehetőség miatt a teljesítmény és a versenyképesség relatív romlását, majd ebből következően az innováció lassulását eredményezi. Mindez jelentős hátrányt jelent annak fényében, hogy 2006-ban a globális vállalatok 32%-a a stratégiai prioritásaik között az első helyen tartja számon az innovációt, illetve 72%-uk a három legfontosabb terület közt említi.
Az Oracle növekedési stratégiája két pillérre, az innovációra és a felvásárlásokra épül.
A fejlesztések elsősorban a számítóhálós rendszerek (grid computing), a Fusion Middleware köztesszoftverek, a Fusion Applications vállalati alkalmazások és az üzleti intelligencia megoldások irányába mutatnak. A 2004 óta végrehajtott 28 akvizíció minden területen erősítette a vállalat versenyképességét (pl. az i-flex a bank szektorban, a Siebel a CRM terén, a Retek a kereskedelmben, a Hyperion az üzleti intelligenciában, stb). Mindezeknek köszönhetően jelenleg az Oracle az egyetlen olyan vállalat, amely teljes körű – az adatbázisra, a köztesszoftverre, a fejlesztőeszközökre, az alkalmazásokra és a konzultációra is kiterjedő – portfolióval rendelkezik. Ennek eredményeként az Oracle az utóbbi években minden terülten kiemelkedő, a piaci átlagot és versenytársait jócskán megelőző növekedést tud felmutatni.
Kapcsolódó cikkek
- Új értékesési vezető az Oracle-nél
- Fizetni vagy nem fizetni – ez itt az info-kérdés
- Az Oracle 2007-es Partner Díjának nyertesei
- A kis- és középvállalatok versenyképességéért - workshop és kiállítás
- Grepton Folyamatok e-Z-ig Szakmai Konferencia
- Forum Nokia technológiai napok Magyarországon
- Systems' Day konferencia - először
- IDC: Adattár-virtualizációs és adatközpont konferencia 2007
- Marketing 2.0: üzenetek helyett dialógus
- Májusban Budapest a projektmenedzsment világ fővárosa
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Indul a K&H STEM pályázat: az IT hallgatók innovatív megoldásait várják
Technológiai pályázatot hirdet a K&H a hazai IT képzést nyújtó felsőoktatási intézmények hallgatói számára, hogy elismerje azon fiatal szakembereket, akik kiemelkedő szakmai, tudományos dolgozataikkal hozzájárulnak az új, innovatív megoldások kitalálásához és inspirációként szolgálnak mások számára. A közel 2 millió forint anyagi támogatást és szakmai projektmunkában való részvételi lehetőséget biztosító pályázatra alap- és mesterképzés kategóriákban, összesen 8 témakörben – köztük AI, fintech és felhőtechnológiában – lehet jelentkezni itt.
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.