Prim Hírek

Változni és változtatni

A vezérigazgatók 83%-a mélyreható, sok esetben megjósolhatatlan fordulatokra számít a közeljövőben, ezért jól alkalmazkodó, adaptív szervezet kialakítására törekszik. A jövő vállalata a piaci környezet változásainak megfelelő értékelésével és kezelésével maga is gyors és sikeres átalakulásra képes: nem követi, hanem létrehozza a trendeket. Nem hárítja a változásokat, hanem azok élére áll. Megfelelő kockázatkezelési stratégiákkal nem a fenyegetéseket, hanem az új lehetőségeket helyezi fókuszba. Az adaptív működés nélkülözhetetlen alapját a tehetséges és képzett munkatársak biztosítják – a vállalatigazgatók egyöntetű véleménye szerint hiány van belőlük. Amíg két évvel ezelőtt a vezérigazgatók elsősorban a piaci átrendeződéssel, versenytársak akcióival és a vásárlói szokások változásaival foglalkoztak, ma az egyik legfontosabb tevékenységüknek a megfelelő tudásbázis kiépítését tartják.

Együtt élni az ügyfelekkel

A fogyasztói követelmények egyre magasabbak, ezért csak az ügyfelekkel történő elmélyült együttműködés és kommunikáció segítségével hozhatók létre olyan innovatív megoldások, amelyek sikert aratnak a piacon. A CEO-k fele új árazási modellen is gondolkodik: ennek már nem a költség a meghatározó eleme, hanem sokkal inkább az, hogy az adott termék, vagy szolgáltatás milyen értéket jelent a vevő számára. A jól informált, kritikus, ugyanakkor együttműködő ügyfél a menedzserek új partnerévé válik. Két új, meghatározó fogyasztói típust, az „információs mindenevőt” és a szociálisan érzékenyt kell majd kiszolgálni. Az „információs mindenevők” minden új típusú információra nyitottak, és gyakran az interneten osztják meg tapasztalataikat. Befolyásolni képesek a piacot, továbbá nagyfokú rugalmasságot követelnek attól a szolgáltatótól, amelyiknek fizetnek. A másik típusú, szociálisan érzékeny fogyasztó felelősségvállalásra irányuló elvárásai folyamatosan nőnek. Tudatosan olyan cégtől vásárol, amely gondot fordít rá, hogy ne csak profitot termeljen, hanem a társadalom hasznos tagja legyen. A vállalatvezetők átlagosan 25%-al fogják növelni társadalmi felelősségvállalásra fordított befektetéseiket a következő három év alatt.

Részt venni, nem egyszerűen csak adakozni

A jövő vállalatát nem kizárólagosan filantrópia és megfelelési kényszer vezérli, amikor társadalmi programokat folytat: minden cselekedetében és döntésében meghatározó faktor a társadalmi, környezeti hatások felmérése. A vállalatvezetők nagy része felismeri, hogy az általa vezetett cég ezer szállal kötődik a körülötte lévő emberi és természeti környezethez, ezért szervezetét nem elkülönült egységnek tekinti. Biztosítja az átláthatóságot és a folyamatos párbeszédet a külvilággal.

Integrálni, földrajzi határoktól függetlenül

A tanulmány szerint a vállalatvezetők intenzívebb és szélesebb körű globális, illetve határokon átívelő együttműködést kívánnak megvalósítani szervezeteiken belül. A vezérigazgatók 75%-a új piacokra akar belépni, s 66%-uk tervez akvizíciókat, illetve összeolvadást. E lépések hierarchia-rendszer építése helyett a rendelkezésre álló tudás és eszközök megoszthatóságát biztosítják. Így mindig az adott feladattól függően a megfelelő helyen és időben képesek erőforrásaikat hatékonyan bevetni. Az integráción belül nő feltörekvő piacok szerepe is: az új befektetések negyedét tervezik ezekre a területekre, s várhatóan 18%-al nőnek a növekvő piacokra irányuló tőkeexport 3 év alatt.

Pál Péter arra is kitért: a felmérés/tanulmány tanulságai szerint hogyan lehet sikeres egy ország az új környezetben

• a vállalatok változtatásra való képességét elősegítő szabályozási környezet: dereguláció, egyszerű adminisztráció, integrált elektronikus kormányzati szolgáltatások;
• felelősségteljes üzletmenet, amely megnyilvánul a legális foglalkoztatásban, adózásban, minőségre törekvésben, a környezet megóvásában;
• a vállalatok hajlandósága a megújulásra,
• korszerű képzés: a szakmai ismeretek mellett hangsúly a ’soft-skill-ek’ fejlesztésén is, amelyek magukban foglalják az együttműködési készséget, viselkedést, fellépést, kommunikációt is;
• hajlandóság és képesség a növekedésre, a határok átlépésére, más kultúrák elfogadására.
• ügyfélközpontúság, hosszú távú, bizalmon alapuló kapcsolatok kiépítése a megrendelőkkel, partnerekkel,
• a nemzetközi jelenléttel rendelkező magyar vállalatoknak globálisan integrálniuk kell működésüket (egységes folyamatok, egységes brand-ek, egységes értékek, globális termékportfolió).

A tájékoztatón Kocsis Zsolt (IBM Magyarország szoftver üzletág) arról tájékoztatott, hogy az IBM a világszerte működő kutató központjainak munkájába külső szakembereket kíván bevonni. Ezzel a céllal kezdte meg néhány hete működését az IBM Innovation Network, amelybe 26 országból delegáltak IBM CTO-kat. Az IBM Magyarországot Kocsis Zsolt képviseli, aki bízik benne, a technológiákkal, kompetenciákkal kapcsolatos új pozíciója révén a hazai k+f tevékenységet is tudja majd támogatni.