Új igazgató a Nokia komáromi gyárában
A hónap elejétől Yrjö Eskola tölti be a Nokia komáromi mobiltelefon gyárának ügyvezető igazgatói posztját és a Komáromi Ipari Park Szakmai Szövetségben is átvette az igazgatói pozíciót Timo Kahelintől - közölte szerdán az MTI-vel a vállalat sajtószóvivője.
Az új igazgató 997 óta dolgozik a Nokiánál, különböző, a gyártással kapcsolatos pozíciókban, legfontosabb eredménye a globális készlettervezési tevékenység létrehozása volt a Nokia gyártási hálózatán belül.
Yrjö Eskola 36 éves, finnül, angolul, magyarul, németül és svédül beszél, felesége, Krisztina magyar születésű, egy gyermekük van.
A Nokia Magyarország egyik vezető távközlési vállalata és a távközlési ipar egyik legnagyobb külföldi beruházója. A vállalatnál közel 6000 fő dolgozik Magyarországon, ebből 5500-an Komáromban.
A Nokia 1999-ben építette föl komáromi gyárát, körülbelül 100 millió eurós költséggel. Az üzemben 2006 novemberében elkészült a 300 milliomodik mobiltelefon. A gyárat 2005-ben, több mint 50 millió eurós költséggel, új üzemcsarnokkal bővítették, majd 2007-ben 10 millió eurós beruházással logisztikai központtal fejlesztették.
Kapcsolódó cikkek
- IVSZ: átmenetileg Keresztesi János végzi a főtitkári teendőket
- Új vezető a HP Magyarország nyomtatási üzletágánál
- Válságkezelő kereskedelmi igazgató a Sixtnél
- Új HR-menedzser a Canon Hungária Kft.-nél
- Laufer Tamás az Informatikai Vállalkozások Szövetségének új elnöke
- Klotz Tamás csatlakozott a Microsoft közigazgatási csapatához
- Új marketingvezető a Canon hazai csapatában
- Sigvart Voss Eriksen a Pannon új CMO-ja
- Távozik a Pannon CMO-ja
- Átalakítja szervezetét a Magyar Telekom, távozik Winkler
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.
K&H: Kate tiszta nyereség
Tavasztól a kis- és középvállalkozásokat is segíti Kate, a K&H digitális pénzügyi asszisztense. A mesterséges intelligencia-alapú megoldás egyetlenként az országban hangalapú utasításokat is megért és végrehajt, egyben felveszi a versenyt a legfejlett technológiákkal.
Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó. A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására.