A közösségi oldalak 1,38 milliárd fonttal rövidítik meg a brit gazdaságot
A Twitter, a Facebook és hasonló közösségi oldalak 1,38 milliárd font (mintegy 400 milliárd forint) kárt okoznak a brit nemzetgazdaságnak az elvesztegetett munkaidő miatt - derül ki egy felmérésből.
A felmérésben részt vevő 1460 irodai dolgozó több mint fele mondta azt, hogy munkaideje alatt személyes célokból látogat közösségi oldalakat - írta a The Daily Telegraph brit napilap internetes kiadása. A megkérdezettek saját bevallásuk szerint átlagosan 40 percet töltenek el hetente a közösségi oldalakon, ám munkatársaikról már azt állítják, hogy naponta körülbelül egy órát töltenek ezzel.
"Mivel a saját bevalláson alapuló, alacsonyabb számokat vettük figyelembe a becsléskor, a valódi kár valószínűleg jócskán meghaladja az 1,38 milliárd fontot" - hangsúlyozza Philip Wicks, a felmérést végző cég szakértője. A cégeknek az elvesztegetett munkaidő mellett az is fejtörést okoz, hogy egyből három megkérdezett azt állította: a közösségi oldalakon bizalmas vállalati információkkal is találkozott.
David Clubb, az Office Angels (Irodai angyalok) nevű fejvadászcég igazgatója ugyanakkor úgy véli, hogy a brit vállalatok a fiatal alkalmazottak érkezésével előbb-utóbb kénytelenek lesznek felkarolni a közösségi oldalakat, elismerve azok kettős - kikapcsolódást nyújtó és üzleti hálózatépítést segítő - funkcióját.
Kapcsolódó cikkek
- Sms technológiát vásárol a Twitter
- Kisebb az igény felnőtt tartalmakra és online játékokra
- Tartanak a kisvállalkozások a közösségi média veszélyeitől
- Vállalatok a Facebookon: szabályok nélkül
- Háromszázezer forintos tartozás a Facebook-on
- A Twitter alapján megjósolható a termékek várható sikere
- Személyes profiljaik újbóli beállítását kérik a Buzz használóitól
- Az öregedő brit kémek képtelenek használni az internetet
- Kínába irányították a YouTube, a Facebook és a Twitter adatforgalmát
- 1 százalékra csökkent a spam a Twitter-en
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
K&H: négy lépésben a planetáris szuperintelligencia felé
Az emberi gondolkodáshoz hasonlóan működő gépi intelligencia megjelenését szakértők még igen távoli lehetőségként értékelik. Ugyanakkor az MI fejlődése gyorsuló ütemben zajlik. A valódi kérdés nem az, hogy mikorra válik valósággá ‒ hiszen itt van velünk, a mindennapok része. Sokkal inkább úgy kell feltenni a kérdést, hogy milyen fázisokon keresztül alakul ki, és a végén mit hozunk ki belőle mi, emberek – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.