Informatikai fejlesztés öt iskolában Győr megyében
Öt iskolában valósítottak meg informatikai fejlesztést abból a mintegy 140 millió forintos támogatásból, amelyet a fenntartó Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat nyert el pályázaton európai uniós és magyar állami forrásból.
A projekt pénteki záróeseményén, a csornai Arany János iskolában Kóczán Zoltán, a megyei közgyűlés alelnöke kiemelte: az intézmények informatikai hátterének korszerűsítése mellett kiemelt cél volt a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését szolgáló eszközök beszerzése. A beruházás által érintett iskolák közül ugyanis több, így a csornai intézmény is sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozik.
Lechner Aranka, az Arany iskola igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a beszédfogyatékossággal élő, a hallás- és mozgássérült, vagy az autista gyermekek számára specifikus tanulásfejlesztő programok állnak a pedagógusok rendelkezésére.
A szakember kifejtette: a digitális technika segítséget nyújt ahhoz, hogy fenn lehessen tartani a gyógypedagógiai oktatásban, nevelésben részt vevő diákok figyelmét. Példaként említette a digitális táblát, amely - mint fogalmazott - interaktívvá, szórakoztatóbbá teszi az ismeretszerzést, motivál, és épp az élményszerű volta révén szerepe van abban is, hogy az órán tanultak ne merüljenek feledésbe.
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében elnyert összeghez önrésszel nem kellett hozzájárulnia Győr megyének. A támogatási forrásból összesen hetvenhárom számítógépet és monitort, több mint félszáz tantermi csomagot, hét WIFI-csomagot, továbbá egy szervert szereztek be. Ezen túl 164 olyan csomaggal is gyarapodott az intézmények informatikai háttere, amely a sajátos nevelési igényű diákokat segíti.
MTI
Kapcsolódó cikkek
- Intellektuális kalandtúra Mérő Lászlóval és Jaksity Györggyel
- Kincsvadászat a budapesti utcákon
- Ingyen tanfolyam fejlesztőknek
- Melyik középiskolásból lesz a jövő számítógépmágusa?
- Szerepjátékkal szerzett gazdasági ismeretek
- Informatikai konferencia a Kaposvári Egyetemen
- Djuice: 0 Ft-os percdíj a felsőoktatásban
- A jövő informatikája az OTDK-n
- Új számítógépeket kap minden nagykanizsai iskola
- Nanocsodák Mozgásban: konferencia, kiállítás és roadshow
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Elhunyt Zsakó László, a hazai számítástechnika tanárképzés elindítója
Életének 67. évében elhunyt Zsakó László, az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatika Tanszék nyugalmazott egyetemi docense, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának vezetője.
Prémium gaming élmény a felhasználóknak
A 48,9" hüvelykes (124,3 cm) Philips Evnia 49M2C8900L gaming monitor tele van erőteljes funkciókkal: QD-OLED panel, 32:9 SuperWide kijelző, 5120x1440 felbontás, 144 Hz, Ambiglow és DTS hangzás teszik a kiváló minőségű Evnia 8000 sorozat új tagját igazán figyelemfelkeltővé.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.