Pesszimizmusban a legjobbak vagyunk
A világ 25 országát vizsgálva Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik nem számítanak jobb helyzetre. Hazánkban 42 százalék azt vallja, egyáltalán nem bízik abban, hogy saját anyagi helyzete jobb lesz egy év múlva, mint most. A pesszimizmus okai között egyértelműen az anyagi indokokat találjuk - derül ki a GfK Roper Consulting legfrissebb Mood of the World 2011 tanulmányából.
Hozzánk hasonló alacsony bizalom csak Japánban mérhető. (Vajon milyen lenne egy felmérés nálunk egy természeti katasztrófa után??) Az ottani lakosok 36 százaléka nem bízik sorsa jobbra fordulásában. A két ország rossz hangulata akkor érzékelhető igazán, ha hozzátesszük, hogy a velünk egy régióban lévő Csehországban 14 százalék, Lengyelországban pedig 16 százalék a legpesszimistábbak aránya. Németországban többségben vannak azok, akik jobbra számítanak, ott a lakosság 57 reméli, hogy 12 hónap múlva jobb anyagi helyzetben lesz, mint ma.
A 25 ország átlagát vizsgálva már sokkal pozitívabb a kép: a lakosok 60 százaléka szebb jövőt vár, 30 százalék a mostanihoz hasonló helyzetet prognosztizál, és csak 10 százalék azok aránya, akik nem bíznak anyagi helyzetük jobbra fordulásában.
„A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a jelenlegi időszakot a többség kivárásra használja. Világszerte a fogyasztók 39 százaléka szerint a mostani időszak inkább arra jó, hogy várjunk a költekezéssel. Magyarországon ez több ember szerint is így van, honfitársaink fele szerint a várakozásra megfelelő most az idő” – mondja Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
Hozzánk hasonlóan a többség a várakozást választja a pénz azonnali elköltése helyett a problémákkal küzdő Egyiptomban, illetve a távol-keleti országokban. Taiwanon, Thaiföldön és Dél-Koreában például a fogyasztók több mint fele szintén inkább jobb időkre tartogatja a beruházásait.
A pesszimizmus okai között egyértelműen az anyagi indokokat találjuk. A magyarokat leginkább foglalkoztató három téma az, hogy elegendő pénze legyen a megfelelő élethez és a számlák kifizetéséhez (58 százalék), a gazdasági válság/pangás és a munkanélküliség (51 százalék) valamint az infláció és a magas árak (40 százalék). Ugyanez a három probléma izgatja a világ lakosságát is, csak eltérő mértékben. A fejlett Svédországban az infláció és a magas árak csak a lakosság 18 százalékának jelentenek félnivalót, míg Argentínában minden második embernek.
Kapcsolódó cikkek
- A Nokia a legnépszerűbb márka a fiatalok körében
- Félmillió játékkonzol a magyarok kezében
- Idén 3 milliárd forintot közelíthet a webes kuponoldalak forgalma
- Olvassuk az online hírleveleket
- Már egy-két óra alatt sok milliós veszteség érheti a nagyvállalatokat egy IT-leállás esetén
- Smartmobil 2011: előre tör az Android
- Vidéken egyre többet szól a rádió
- Hogyan látja a világgazdaságot a lakosság a nemzeti teljesítmények minősítésének tükrében
- A közösségi oldalak a legnépszerűbbek az okostelefonokon
- A nők otthonosabban mozognak az iWiW-en és a Facebookon
24 óra ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ezért egyre erősebb a felújított mobilok piaca
Erősödő újkészülék-eladások, a termékek hosszabbodó szoftveres támogatása és életciklusa, valamint a bevizsgált készülékek iránti növekvő bizalom is segíti Magyarországon a felújított okostelefonok piacának bővülését. A Rejoy.hu a távközlési világnap alkalmából gyűjtötte össze az aktuális trendjeit.
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.