Az online vásárlók még mindig félnek bankkártyával fizetni
Hiába követelhetjük vissza a tőlünk a bankkártyánkról tévesen levont pénzt (chargeback), hiába védettebb a megfelelő körültekintéssel (SSL) lebonyolított online tranzakció, mint mondjuk egy éttermi kártyás fizetés, az online vásárlásoknál mégis kevesebben használják bankkártyájukat, mint a személyes kapcsolatot is feltételező pénzköltésnél - többek között ez derült ki a KutatóCentrum idei E-Shopping Reportjából.
A KutatóCentrum idei E-Shopping Reportja a lakossági online vásárlási szokásokat és trendeket vizsgálja. Míg a rendszeres internetezőkön belül az online vásárlók aránya 1 év alatt 48 százalékról 61 százalékra nőtt, addig a bankkártya, illetve hitelkártya használatának aránya csak minimális mértékben emelkedett. Online megrendeléskor – hasonlóan a 2010-es adatokhoz – a vásárlók kevesebb mint egyharmada fizetett bankkártyával. A férfiak valamivel gyakrabban fizetnek ilyen módon, 38 százalékuk szokta online megrendeléskor bankkártyával is rendezni a számlát, míg a nőknek csak 22 százaléka. „Településtípus szerint ugyanakkor sokkal nagyobb különbségek figyelhetők meg: míg az e-boltokban a rendelés leadásakor a budapestiek 50 százaléka használja kártyáját fizetésre, addig ez az arány a kisvárosokban 23 százalék, a községekben pedig már csak 17 százalék. Ezért a webshopoknak elsősorban a vidéki lakosokat kell meggyőzniük a kártyás fizetés előnyeiről, aminek fontos részét képezi az edukáció” – mondta el Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere.
Továbbra is a készpénzes fizetés vezet, az e-boltok vevőinek 77 százaléka szokta ilyen módon is – postai utánvéttel, illetve futárnak történő készpénzes fizetéssel – rendezni a számláját. A második helyen az átutalás áll: a vásárlók 50 százaléka fizetett már átutalással online megrendeléskor. Ez a tavalyi évhez képest 6 százalékpontos növekedést jelent.
A személyes vásárlások alkalmával szintén a készpénzes fizetés a legelterjedtebb, ugyanakkor a vevők 83 százaléka bankkártyát vagy hitelkártyát is szokott használni. A kártyás fizetést – az online vásárláshoz hasonlóan – leginkább a budapestiek (92%) és a nagyvárosiak (88%) választják, de a községekben, illetve falvakban élők 74 százaléka is szokott így fizetni. „Népszerűek az étkezési utalványok és a kuponok, illetve hűségpontok is. Utóbbiak elsősorban a nők körében, akiknek közel fele szokott ilyen módon fizetni. Ez is összefügg a közösségi vásárlást kínáló szolgáltatások sikerével, amelyek hasonló konstrukciót kínálnak online” – jegyezte meg a KutatóCentrum szakembere.
Az egy online vásárlásra átlagosan fordított összeg nem változott jelentősen az elmúlt évhez képest. 2010-hez hasonlóan a legtöbben (61%) maximum 10 000 forintot költöttek el legutolsó online vásárlásuk alkalmával, több mint 40 000 forintot pedig már csak az online vásárlók 7 százaléka fizetett ki.
Ugyanígy az egy év alatt elköltött összegek terén sem volt jelentős változás. Legjellemzőbb (41%) továbbra is a 10 000 és 40 000 forint közötti költés volt. 100 000 forint feletti összeget ugyanakkor már csak az online vásárlók 15 százaléka fizetett ki egy év alatt. „Annak ellenére, hogy az egyes vásárlók költése stagnált, az online piac összértéke nőtt. Ez annak köszönhető, hogy 2010-hez képest jelentősen több volt az online vásárló” – magyarázta Györfi Anna.
Kapcsolódó cikkek
- Elektronikus kereskedelmi mintavárosokkal kísérleteznek Kínában
- Virágzik a luxustermékek on-line kereskedelme Kínában
- Új szolgáltatások és megújult dizájn a Kütyü Magazin weboldalán
- Egyre több személyes információt osztanak meg magukról a vásárlók
- Lealkudtuk.hu: Fontos a takarékoskodás, de üdülésre szívesen gyűjtünk
- Shopline néven online bevásárlóközpontot nyit a Bookline
- Tavaly 155 milliárdos forgalom az online kiskereskedelemben
- A kisvállalkozók nem használják ki a webáruházak lehetőségeit
- 155 milliárdot költünk évente neten, karácsonykor ennek közel egynegyedét
- Internetes közösségi vásárlás: speciális árengedmény adózási kockázatokkal
Hirek.com - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Itt a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzője
A Continental technológiai vállalat a 2024-es Consumer Electronics Show-n mutatta be új kijelzőjét, az úgynevezett Crystal Center Display-t. A prémium kategóriás járművekbe gyártott terméket egy elegáns, keret nélküli, félig átlátszó kristályba ágyazták, mely megjelenésével teljesen új lehetőségeket nyújt a minimalista luxus integrálására.
A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH
A csevegőprogramok térhódításának folyamatát vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása. A hagyományos telekommunikációs eszközök folyamatos visszaszorulása évről évre megfigyelhető, és mára eljutottunk oda, hogy a „– Holnap hívlak. – Melyiken?” –párbeszéd már nem a vezetékes vagy mobiltelefonra vonatkozik, hanem valamelyik csevegőfelületre vagy alkalmazásra.
Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei
A közösségi média önértékelésre gyakorolt hatásával és a petfluencer jelenséggel foglalkozó témák nyerték az IAB Legjobb szakdolgozat versenyét.
A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?
A mesterséges intelligencia már érzékelhetően jelentős hatással bír az IT munkaerőpiacra is, így számos változást hozhat magával az idei évben. Bizonyos munkakörök továbbra is keresettek maradnak, összességében azonban csökkenő tendencia figyelhető meg az IT szakemberek foglalkoztatása iránt - a költségcsökkentés és az AI megjelenése átrendeződést hozhat a piacon.
Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?
A No Fluff Jobs nemzetközi állásportál immár negyedik alkalommal elemzi a magyar, a lengyel, a cseh, a holland és az ukrán technológiai szektorban dolgozó nők fizetését, szakterületeit és készségeit, ám ezúttal más megközelítésből vizsgálta e témát. Elsősorban azt mérte fel, mikor kezdődött a nők érdeklődése e terület iránt, és kaptak-e támogatást céljaik megvalósításához. Az elemzés kitér a nemek közötti megkülönböztetésekre és egyenlőtlenségekre is.