NATO-nagykövet: A kibertámadásokat nem lehet teljesen elhárítani

MTI Sajtóadatbank, 2012. március 17. 10:41

A NATO több mint hat évtizedes működése során a hagyományos hadviselési területeken szinte bármilyen támadás veszélyét el tudta rettenteni, azonban egy kibertámadást elhárítani, illetve teljes védelmet biztosítani ellene nem lehet; az ilyen támadások egy része a jövőben is sikeres lesz - mondta el az MTI-nek Iklódy Gábor, a NATO új típusú biztonsági kihívásokkal foglalkozó főtitkár-helyettese.

    "Ma már tudjuk, hogy internetes támadásokon keresztül egy országot le lehet bénítani, tönkre lehet tenni" - mutatott rá Iklódy, aki ennek alátámasztására három jelentős kibertámadást említett meg az elmúlt évekből. 2007-ben feltehetően az orosz kormány megbízásából összehangolt DDoS támadás (elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadás) érte az észt kormányzati hálózatot, illetve az internetes bankrendszert, amelyek ennek hatására elérhetetlenné váltak. Valószínűleg szintén az orosz kormány volt a megrendelője a 2008-ban a grúz kormányzati portálokat ért támadásoknak is, amelyek bár önmagukban nem okoztak jelentős kárt, az orosz katonai hadműveletekkel együtt jelentős nyomást gyakoroltak a grúz kormányra. "Ennek alapján később kijelenthettük a 2010-es lisszaboni NATO-csúcstalálkozón, hogy ma már a modern hadviselés része a kibertér használata, hiszen a grúziai kibertámadás egy katonai hadművelet előkészítése volt" - hangsúlyozta a magyar NATO-nagykövet, aki emlékeztetett a Stuxnet nevű, főként iráni nukleáris létesítményeket megtámadó vírusra is, amely első ízben okozott fizikai kárt egy ilyen típusú irányító rendszerben.

     A támadónak mindig előnye van a védelemmel szemben, de a megelőzést lehet fejleszteni - véli Iklódy. A NATO ennek szellemében jelenleg kizárólag a védelemre igyekszik berendezkedni a kiberhadviselés területén, a legfőbb feladat  a tagországok területének, valamint a lakosságnak a védelme. Bár alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozik, hogy az egyes tagországok infrastruktúrája ellen indított kibertámadásokat a hatóságok kivédjék, de a NATO igyekszik kifejleszteni olyan képességeket és mechanizmusokat, hogy miként tudna segítséget nyújtani a tagállamainak egy ilyen offenzíva esetén. Iklódy szerint fontos a kormányzatok és a vállalatok közötti sokkal szorosabb együttműködés is. "A kormányok egy percre sem szabad, hogy azt higgyék, a kibertér az övék. Ez nem az övék" - jelentette ki a nagykövet.

    A közös nemzetközi stratégia kialakításában a fordulópontot a 2010-es lisszaboni csúcstalálkozó jelentette, amely a kiber-kérdést a NATO egyik prioritásaként határozta meg. "A NATO-nak képesnek kell lennie arra, hogy bármilyen támadás esetén - érkezzen az levegőből, szárazföldről, az űrből, vagy a kibertérből - segítséget tudjon nyújtani a tagországnak. Ezt persze egyszerűbb mondani, mint megvalósítani" - mutatott rá Iklódy. Szép fokozatosan, a különböző nemzeti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel, illetve magánvállalatokkal együttműködve a NATO bizonyos nemzeti kommunikációs hálózatokra megpróbál bizonyos minimumelvárásokat kialakítani - vázolta fel a stratégiát a nagykövet. Elsősorban azokról a hálózatokról van szó, amelyeken a NATO-val kapcsolatos adatokat, információkat továbbítanak, s amelyek a szervezet működése szempontjából rendkívül fontosak.

    "A kibertérben nincsenek határok, ráadásul az időtényező is megszűnik, hiszen századmásodpercek alatt mehetnek végbe támadások. Mivel az internet révén szorosan össze vagyunk kötve, nem lehet egyéni megoldásokat kialakítani, ezért nagyon fontos egy erős nemzetközi együttműködés megvalósítása" - hangsúlyozta Iklódy. "Vagy mindenkiben tudatosul, hogy mindannyiunk közös érdeke egy biztonságos kibertér, ahol a kereskedelemtől kezdve a kultúrán át a demokrácia terjesztéséig minden szabadon mozoghat, vagy ha nem, akkor ez egy nagyon komolya fenyegetést jelent a jövőre nézve" - tette hozzá.

Kulcsszavak: security hacker

Prim.hu - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikusnak ítélték idén a Neumann Professzori címet

Ismét magyar Nobel-díjas kapta a BME és a Neumann Társaság által alapított Neumann Professzori címet: Krausz Ferenc fizikus az ultragyors lézertudomány területén elért tudományos teljesítményéért részesült a kitüntetésben. A fizikus által megalapozott tudomány a mikrochipgyártástól kezdve a daganatos betegségek diagnosztizálásáig számos területen hozott forradalmi változást. A kitüntetésre május 11-én került sor a Műegyetem Ünnepi Szenátusi Ülésén, ahol a díjat a BME rektora és a Neumann Társaság elnöke adta át.

2024. május 14. 09:53

Indul a K&H STEM pályázat: az IT hallgatók innovatív megoldásait várják

Technológiai pályázatot hirdet a K&H a hazai IT képzést nyújtó felsőoktatási intézmények hallgatói számára, hogy elismerje azon fiatal szakembereket, akik kiemelkedő szakmai, tudományos dolgozataikkal hozzájárulnak az új, innovatív megoldások kitalálásához és inspirációként szolgálnak mások számára. A közel 2 millió forint anyagi támogatást és szakmai projektmunkában való részvételi lehetőséget biztosító pályázatra alap- és mesterképzés kategóriákban, összesen 8 témakörben – köztük AI, fintech és felhőtechnológiában – lehet jelentkezni itt.

2024. május 6. 19:53

Megalkották az első magyar AI alapú éttermi asszisztenst

A koronavírus-járvány okozta elszigetelődés adta az inspirációt egy kis baráti társaság számára, hogy olyan közösségi applikációt fejlesszen, ami megkönnyíti az információszerzést, a tájékozódást, miközben a vendéglátóhelyek kiszolgáltatott helyzetét is orvosolni tudja.  A kis közösségi alkalmazás bár népszerűvé vált, de a várt áttörést nem érte el, ezért a csapat egy inkubációs programban kapott segítséget felhasználva fejlesztette ki a jelenlegi formában elérhető rendszert.

2024. május 1. 13:48

Jön a MI Expo! Kiderül, hogyan formálja át az iparágakat az AI

Vajon lesz értéke az emberi munkának az AI-korszakban? Milyen munkaerőt tud kiváltani az AI már 2024-ben? Hogyan változtatja meg a munkaköröket a technológiai forradalom? Ilyen és efféle kérdéseket fognak körbejárni a MI Expo előadói június 11-én a Lurdy Házban. A rendezvény célja, hogy betekintést engedjen a kkv-k számára az iparágukat érintő legfontosabb változásokba.

2024. április 24. 13:11

Világdöntőben az ELTE programozói

A kontinensviadal bronzérmeseként az Informatikai Kar csapata képviselheti hazánkat az ICPC programozói versenyen 2024 szeptemberében Kazahsztánban.

2024. április 19. 09:44

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Továbbra is Christian Klein az SAP első embere

2024. május 7. 13:17

Magyar siker: Nemzetközi díjat nyert a TIME magazintól a nyelvtanuló-applikáció

2024. május 3. 19:59

Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói

2024. április 29. 11:38

Ingyenes digitális platform segít a tanároknak és diákoknak az érettségire való felkészülésben

2024. április 20. 11:36