Svájci forrásból fejlesztik a Felső-Tisza árvízvédelmi információs rendszerét
Svájci pályázati forrásból fejlesztik a Felső-Tisza árvízvédelmi információs rendszerét - közölte a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője a projekt nyitó rendezvényén hétfőn Nyíregyházán.
Bodnár Gáspár elmondta: a Svájci Államszövetség közel 77 millió forint összegű támogatásából három új hidrológiai mérőállomást hoznak létre és kapcsolnak be a magyar-ukrán közös távmérő rendszerbe, továbbá növelik a számítógépes árvízvédelmi elemzés kapacitását, valamint 30 darab úgynevezett EDR (Egységes Digitális Rádiórendszer) készüléket telepítenek a hálózathoz. A szeptember 30-ig megvalósuló fejlesztéshez szaktanácsadói tevékenység is kapcsolódik, a Zürichi Műszaki Egyetem szakemberei vesznek részt az információs rendszer korszerűsítésében.
A szabolcsi vízügyi szervezet igazgatója a projektnyitón hangsúlyozta, hogy a fejlesztés rendkívül fontos, hiszen a Felső-Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet számítani magas és heves árhullámok kialakulására. A folyók mentén 116 településen 180 ezer él, akiknek biztonsága megköveteli, hogy veszélyhelyzet esetén időben megtörténjenek a védelmi intézkedések, s ezt szolgálja a svájci támogatással megvalósuló információs rendszer tökéletesítése - mondta Bodnár Gáspár. Hozzátette: olyan számítógépes háttér jön létre, amelynek hidrológiai modellszámításaival számszerűsíthetik a várható árvízszintek emelkedését, az árvízvédelmi létesítményekre gyakorolt várható hatását, meghatározhatják a mértékadó vízmagasságok nagyságát. Lucza Zoltán, a vízügyi igazgatóság projektvezetője közölte: a három új hidrológiai mérőállomást a Lápi-főcsatornán, az újtyukodi szivattyútelepnél és a szamossályi zsilipnél hozzák létre, és integrálják a meglévő távmérő rendszerbe.
Új szoftvert és három számítógépet, továbbá 30 EDR rádiókommunikációs készüléket is beszereztek már, amelyeket szeptember végéig hozzákapcsolnak a hálózathoz. A projektvezető megemlítette: a Felső-Tiszán a magyar-ukrán távmérő rendszerben jelenleg 68 állomás közöl ötpercenként árvízvédelmi adatokat a szakemberekkel. Ez rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen a Felső-Tisza jelenti a legnagyobb árvízveszélyt, vízhozamának intenzitása óránként 25-40 centiméter is lehet, a folyó vízszintje akár tíz méterrel is megemelkedhet - mondta. Árhullám esetén így rendkívül rövid idő áll rendelkezésre a védekezés megszervezéséhez, amit ezentúl jelentős mértékben segít majd az új informatikai rendszer.
Kapcsolódó cikkek
- Környezetkímélő telefonokat is választhatunk a Vodafone-nál
- Betonudvarok helyett iskolakert: Szavazás indul a zöldebb suliért
- Internetes szavazás az év madaráról
- Papírhalmozás helyett elektronikus számlák
- Pandavilág élőben a neten, Kínából
- A világ első intelligens számítógépe nulla watt készenléti áramfogyasztással
- A fenntartható fejlődésre ösztönöz a Xerox
- Zöld beszállítóit díjazta az SAP
- Környezetvédő hálózatmodernizáció
- A Siemens ismét első a fenntarthatóságban
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.