Hogyan törték fel a genetikai kódot?
Mindkét csoport az emberi DNA manipulációját baktériumban való tenyésztéssel oldotta meg. A belőle vett nagy részeket mesterséges kromoszómába ültették, kis darabjait pedig a plazmidoknak nevezett kis DNA-gyűrűkbe. Mindkét esetben a baktérium egy-egy petricsészében növekedett úgy, hogy az emberi DNA nagyszámú klónja (másolata) álljon rendelkezésre a részletes tanulmányozásra.
A kromoszómalánc darabokra törésével baktérium-könyvtárat lehet létrehozni, ehhez a kutatócsoportok az úgynevezett shotgun (vadászpuska) megközelítést alkalmazták, egy olyan technikát, amelyet a kétszeres Nobel-díjas Laureate Fred Sanger fejlesztett ki, amikor 1977-ben egy egyszerű vírus genetikus kódjának 5375 betűjét kiolvasta. Az eljárásban a kromoszómalánc nagyszámú másolatát véletlenszerűen olyan kis darabokra törik, amelyek már olvasható méretűek. Ezután a darabokat összehasonlítják, átfedéseket keresnek és az egész kódot újra összeállítják.
Mivel az eljárás véletlenszerű, folyamatosan egyre nehezebb a réseket kitölteni. Ez az oka, hogy a feldolgozott anyag jellemző összeállítása, a kromoszómalánc 85%-a, nem teljesen önkényes; azt jeleníti meg, ahogyan a tudósok még megfelelőbb módszerek után kutatnak a rések kitöltésére. A lényeges különbség az általánosan használt és az egyéni módszerek között, hogy egy- vagy kétlépéses shotgun eljárást használnak. Az emberi genetikai kód olyan hatalmas méretű, hogy a nagyközönség bevonható egy közbülső lépés során, amikor a kromoszómalánc nagyobb léptékű összeállítása folyik.
A kromoszómalánc 3 milliárd betűjének néhány másolatát véletlenszerűen apró darabokra vágják, ezek mérete 40-200 ezer betű közé esik. Mindegyiket behelyezik egy mesterségesen kialakított baktérium-kromoszómába, amit bevisznek egy baktériumba, hogy több másolatot kapjanak. E kis daraboknak ismerik az azonosítóit, így az átfedésbe kerülő darabok azonosíthatók és a kromoszómalánc összeállítható. Az eljárás végén megkapják a kész térképet. Mindez az ismert puzzle játékhoz hasonlítható. Ez a térkép úgy készül, hogy a kis darabokat mindkét végükön azonosítják, és úgy helyezik be. A térkép minden nagyobb darabját tovább törik kisebb darabokra, körülbelül 2 ezer betű méretűre, mindegyikük, amelyet a plazmidba helyezéssel lemásoltak, egy DNA-darab, amit a baktérium le tud másolni. Ezek a darabok azután sorrendbe állíthatók mindkét végükkel, a térkép használatával újra összeállítható a kromoszómalánc. A kihívást az jelentette, vajon a részek egymásra találnak-e újból. Ehhez szereztek egy szuper-számítógépet és egy intelligens programot, amely a kód 500 milliószor ezerbillió (tíz a tizenkilencediken) számú betűjét állította sorrendbe szeptember óta.
A kutatók szerint eljött az ideje, hogy a pipetták és kémcsövek mellé a robotok is felsorakozzanak a gyakorlat eszközeiként. Sőt, a vita jelenleg arról is folyik, e térképet részletesen közzétegyék-e az interneten.
Kapcsolódó cikkek
- Nemzetközi konferencia az életvitelt segítő megoldásokról
- A hazai innováció élvonalában
- A Nextent 50 %-os tulajdont szerzett a Data Research-ben
- A kvalitatív kutatás is áttevődik az internetre
- Rangos minősítés az Avaya kutatóintézetének és munkatársának
- A szervezetek nem tudják szavatolni a személyes adatok biztonságát
- Indul a VMR Kids
- Sun: Környezettudatos-e a hazai informatika?
- Globális kutatóhálózatot indított az EMC
- Mechatronikai kutatóközpont lesz Székesfehérváron
Tökéletesre csiszolt autóval döntené meg világrekordját a Széchenyi-egyetem hallgatói csapata
A SZEnergy Team tavaly májusban az energiahatékonysági és az autonóm kategóriát is megnyerve, kettős győzelemmel és saját korábbi világcsúcsát megdöntve zárta a világ legnagyobb energiahatékonysági versenyét, a Shell-Eco Marathont. A győri Széchenyi István Egyetem csapata idén a szokásosnál is magasabbra tette a lécet: a cél a dupla címvédés, ha lehet, újabb világrekorddal. Mielőtt elutaztak volna a verseny helyszínére, bemutatták elkészült fejlesztéseiket.
A Continental budapesti gyára „Megbízható Munkaadó” díjat kapott
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idén többek között a Continental budapesti telephelyét, a Continental Automotive Hungary Kft.-t díjazta a „Megbízható Munkaadó” címmel – melyet 2022-ben a teljes magyarországi Continental csoport nyert el. A rangos díjat az újonnan bevezetett szabályok értelmében a győztes az eddigi kettő helyett, immáron három évig tudhatja magáénak. Az elismeréssel azon cégeket tüntetik ki, amelyek példaértékű módon gondoskodnak dolgozóik munka-, valamint életkörülményeiről.