Eléri-e valaha a számítógépek memóriája az emberi agy 2,5 petabájtos kapacitását?
A Manchesteri Egyetemen nemrég építettek egy szuperszámítógépet, hogy mesterséges intelligencia (MI) segítségével modellt készítsenek az emberi agy felépítéséről. A SpiNNaker nevű gép különlegessége, hogy egymillió darab, másodpercenként összesen 200 000 milliárd tranzakció végrehajtására képes processzorból épül fel, azaz több idegsejt valós idejű modellezésére képes, mint bármely korábban épített rendszer.
A gép azért is számít újdonságnak, mert üzemelése sokkal jobban hasonlít az emberi agy működésére, mint egy hagyományos számítógépére. Az agy és a komputerek felépítése és működése azonban eddig is több hasonlóságot mutatott, főleg memória szempontjából. A memóriatermékek és technológiai megoldások globális piacvezetője, a Kingston Technology most sorra veszi, melyek is ezek pontosan, és a közeljövő technológiai trendjei milyen hatással lesznek rájuk.
Rövid távú memória
Nemcsak az emberi agy, a számítógép is rendelkezik rövid távú memóriával. Utóbbiaknál a rövid távú memória a RAM (Random-Access Memory) és a DRAM (Dynamic RAM) lapkának, azaz az ún. rendszermemóriának felel meg, az agyban pedig több milliárd sűrűn elhelyezkedő sejt alkotja. A rövid távú memória a komputer és az ember esetében is az azonnali feladatvégzésben segít. A gép kapcsán azonban a rendszer gyorsasága és teljesítménye a beépített memória kapacitásától is függ. Napjainkban 20 GB/s körül van az átlagos RAM-sávszélesség, a memória mérete pedig általában 8 GB körüli. A Kingston Technology szakértői szerint a sávszélesség 5 éven belül 40+ GB/s szintre nő majd a DDR5 memória tömeggyártásának köszönhetően, és ez a technológia 256+ GB kapacitású modulok készítését teszi majd lehetővé.
Kapacitás
Az emberi memória és a gépi memóriacsipek kapacitása egyaránt óriási, ám az ember még mindig megelőzi a gépeket ezen a területen. Viszont a technológiai fejlődés mértéke is számottevő: a Kingston SSD-k kapacitása például 32 GB-ról 7,6 TB-ra nőtt alig 10 év alatt, és az SSD teljesítményénél további jelentős növekedésre számítanak a vállalat szakértői. Ami a DRAM-memóriát illeti, a kapacitásnövekedést hozó DDR5 valószínűleg már jövőre megjelenik a piacon. Ez a technológia fontos előrelépést jelent, mivel az egyre szélesebb körben alkalmazott MI nagy számítási-teljesítményt igényel. Az MI által generált adatok kezeléséhez pedig nagyon nagy teljesítményű, gyors tárolókra és bőséges RAM-kapacitást nyújtó szerverekre lesz szükség. Ennek érdekében például a Kingston már most DRAM- és SSD-fejlesztési projekteken dolgozik MI-re szakosodott cégekkel.
A gépekhez képest az emberi memória becsült munkakapacitása eléri a 2,5 petabájtot, vagyis az 1 millió gigabájtot. Összehasonlításképpen: ha az agyunk a televízió digitális videórögzítőjéhez hasonló módon működne, a 2,5 petabájt 3 millió órányi, azaz 300 évnyi tévéműsor tárolására lenne elegendő. A Kingston SSD-technológiáért felelős vezetője, Tony Hollingsbee azonban úgy véli, jelenleg nincs valós igény ilyen méretű számítógépes tárkapacitásra, de az új alkalmazások megjelenésével a mostaninál várhatóan nagyobb maximális teljesítményre lesz szükség a jövőben.
Memóriavédelem
„Védelmi” szempontból az emberi emlékezőképességnek két fajtája van. Az explicit memória az, amit tudatosan használunk, például amikor felidézzük, hová tettük előző nap a bejárati ajtó kulcsát, míg az implicit memória működése nem feltétlenül tudatos: tudjuk, hogyan kell járni, de nem kell gondolkodnunk ahhoz, hogy járni tudjunk. Ugyanakkor minden ember megtanul egyszer járni, és elraktározza ezt a tudást a memóriájába. Az explicit és az implicit memória tehát ugyanazt a célt szolgálja: fenntartja agyunk „operációs rendszerének” stabil működését és védi a fontos emlékeket.
A komputereknél nagyon hasonló elven funkcionál a memóriavédelem, amit minden modern operációs rendszerbe beépítenek. Amikor egy program memóriát igényel a működéséhez, az operációs rendszer hozzárendeli a szükséges tárhelyet, és a memóriavédelemnek köszönhetően megakadályozza, hogy a program bármilyen más memóriához hozzáférjen. Számos helyzet van, amikor ez kiemelten fontos, például áramkimaradás esetén, ami adatvesztéssel jár, és a vállalatok számára hatalmas károkat okozhat. Ezért kezdték el vizsgálni a technológiai cégek, hogyan akadályozhatnák meg az adatvesztést áramszünet fellépésekor. Így született meg a nem felejtő DIMM-memória – a DRAM egy típusa –, amelynek célja, hogy az adatközpontokban ilyen helyzetben is biztosítsa a magas rendelkezésre állású IT-eszközök stabil működését.
A memóriavédelem azonban nemcsak az adatközpontok, hanem a PC-k és notebookok esetében is fontos. Legyen szó akár a világ legnagyobb szerverfarmjairól, akár okostelefonokról, a Kingston Technology által fejlesztett memóriák minden igényt kielégítenek annak érdekében, hogy az eszközök a lehető legjobban teljesítsenek, mi pedig biztonságban tudhassuk adatainkat. A vállalat évente összesen 14 trillió GB-nyi memóriát gyárt, a termékek megbízhatóságát pedig a cég tesztelési eljárása garantálja, amely a legkiterjedtebb az iparágban, és amelynek során a Kingston a komponenseket és tesztmodulokat a gyártás minden egyes szakaszában szigorú minősítésnek veti alá.
Kapcsolódó cikkek
- A HyperX az Intel Extreme Masters Világbajnokságán is támogatja az e-sportolókat
- A Samsung megalkotta a világ leggyorsabb DRAM-ját
- Mindennapi technológiai eszközök és ami mögöttük van
- A Kingston és az Ontrack adattörlési megoldásokkal védik a személyazonosságot
- Két új, stílusos SSD-t dobott piacra a HyperX
- Magasabb frekvenciaszintű memóriamodulokat vezetett be a HyperX
- Új innovatív HyperX Predator DDR4 RGB memória
- Nagyon népszerű a Kingston Phison-vezérlővel ellátott SSD-je
- Az új Purley Platform része lett az Intel Xeon skálázható processzorcsalád
- 30 éves a Kingston
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Egyedülálló elektromos kerékpárral erősít a Decathlon
A mikromobilitási trendek átformálják a városi közlekedést, az infrastruktúra fejlesztésével folyamatosan nő a kerékpározók száma, emellett pedig egyre inkább előtérbe kerülnek az elektromos kerékpárok.
Sportfogadásban lett sikeres a profi ladbarúgó, aki saját platformot hozott létre
17 évig volt profi labdarúgó Csépányi Gábor, aki ma már a sportfogadás területén működik sikeresen. Saját fejlesztésű platformjaimmár milliárdot képviselő üzlet, amellyel most nemzetközi vizeken is bizonyít.
Tippek a hosszabb üzemidőhöz a HONOR-tól
A HONOR készülékei, a kedvező árútól a csúcskategóriásig kiváló akkumulátor üzemidővel rendelkeznek, mérsékelt igénybevétel mellett akár egész nap használhatóak. Ettől függetlenül azonban érdemes figyelni arra, hogy miként tudjuk a leghatékonyabban kihasználni az üzemidőt, hogy még véletlenül se merüljön le okostelefonunk.
A Sprinter felvásárlásával lépne jelentőset a SAMEDAY
Az akvizíció révén a SAMEDAY magyarországi házhozszállítási infrastruktúrája 60 százalékkal bővülhet a Sprinter tulajdonában lévő több mint 450 kézbesítési pont átvételével. A felvásárlást jelenleg a hatóságok vizsgálják. Ha a felek megkapják a jóváhagyást, az ügylet lezárultát követően egy 6000 átvételi pontból álló régiós out-of-home átvételi hálózat jöhet létre a magyar, román és bolgár piacokon.
Álljunk meg egy parkolásra – így parkolunk a fizető övezetekben
A fizetőparkolás intézményét sok autós a sofőrök ellenségeként éli meg, miközben annak egyik fontos célja éppen a forgalomszabályozás és a városi parkolókapacitás hatékonyabb kihasználása, különösen a sűrűn lakott területeken. A Yettel mobilparkolás szolgáltatásának elemzésével érdekes megállapítások derültek ki a hazai autósok szokásairól, most pedig szervizcsomagot és üzemanyag utalványt is érhet a mobilparkolás használata.