Gondold meg, és igyál - kávét!

Szendi Gábor, 2002. szeptember 7. 07:58
Eddig csak kávézgattunk "hogyagyonüssük a zidőt", ráadásul némi bűntudattal, tudván, hogy romboljuk, amit a természet megalkotott. Mostantól vége ennek! Az megmutatja, hogyan élvezhetjük az életet emelt fővel.
http://hetek.hu/index.php?lap=10&rovat=22&cikk=749Hogy pontosan miképp kezdődött el a kávéőrület, azt nem tudni, de hogy több száz éve nem akar véget érni, az biztos. Elég korán kiderült, hogy nemcsak a hazaszeretet tudja megdobogtatni a szíveket. A kezdetekről több verzió kering, az egyikben egy pásztor észlelte, hogy kecskéi legelészés közben valami bogyótól hiperaktívak lettek (1.), s szaladt a szerzetesekhez; a vallásosabb változat szerint a szerzetesek legeltek, s közben véletlenül bebogyóztak, ettől aztán hatékonyabb lett a hitéletük; de a leghihetőbb verzió szerint a kecskék vették észre, hogy gazdájuk ugrabugrál, és szaladtak szólni a szerzeteseknek. A verziók egyetlen közös eleme, hogy mindez Kaffában történt (2.). Persze mindennek van előzménye: még korábban a vad Etiópiában a kávészemeket állati zsiradékba nyomkodták (3.), és ez volt a harci eledel a másik törzs nyuvasztásakor. Rossz belegondolni, mi lett volna, ha a kávénak ez a formája terjedt volna el, s reggelente most egy zsírgombócot rágnánk szét frissítő gyanánt. Szerencsére ennyire azért nem hülye az emberiség, bár néha azért más ügyekből kifolyólag ebbéli hitemben megingok.

Innentől a kávé szép alattomban meghódította a világot. A történet nem túl eseménydús, bár állandó csörömpölés és hörpölés kísérte. Na jó, persze össze lehet kotorni egy-két kis izgalmat, pl. a korrupt Khair bég, Mekka uralkodója betiltatta a kávét, mire főnöke, a szultán kivégeztette. Később Nagy Frigyes próbálkozott naivul a kávé betiltásával. Kávészimatolók járták a várost, s lecsaptak a kávé-összeesküvőkre. De mielőtt valamely alternatív természetgyógyászati kandidaőrült irányzat a kávé ostorozásában előfutárának tenné meg Frigyest, nem árt tudni, hogy ő a kávé helyett a sört propagálta, egészen a "kávélázadásig" (4.). Így, mint már annyiszor a történelemben, bebizonyosodott, hogy hullhatnak a fejek, lehet lábbal tiporni a szabadságot, de az élvezetekhez nem szabad hozzányúlni.

Az élvezet majdnem betiltva még nagyobb élvezet

Tulajdonképpen a kávé történetére rányomja bélyegét az a vallási tébolyban gyökerező téveszme, hogy ami élvezetes, az nem lehet jó. Például így lett az örömkereső szex bűnös dolog, holott a természet arra találta ki, hogy a nemi ténykedések során felszabaduló speciális hormonok (oxytocin) éppen hogy megszilárdítsák a monogám kapcsolatokat. De hát tudjuk, hogy egyházainkban megfontolt az ügyintézés, Galilei polgártárs beadványára is 400 év múlva érkezett meg a válasz: "na jó, mégis forog". Mostanság az is kiderült, hogy az "engedjétek hozzám a kisdedeket" mondást nem pedofíliára való buzdításként kell érteni, de ebből is az a tanulság, hogy a tiltás csak arra jó, mint a patak útjába dobott szikla: kerülőútra kényszeríti a patakot. Ezt láthatta be III. Vince (más források szerint VIII. Kelemen) pápa is, amikor a "nehogy már élvezzük az életet" mozgalom hangjai eljutottak hozzá ("ez a Sátán itala"); előbb bölcsen megkóstolta a kávét, mielőtt betiltotta volna, amitől aztán nem is tiltotta be, mondván: ez túl jó, hogy csak a hitetlenek élvezhessék (3.).

A kávéval szembeni gyanakvás azonban megmaradt, s később tudományos köntösben visszatért.

A kávécsata hősei

A kávé rohamos terjedése az 1600-as években indult be, a sör- és a patikuslobbi nagy bánatára. De a történelmet az élvezetek viszik előre, és a történelem kerekét nem lehetett visszafelé forgatni.

Európa kezdett beleunni abba, hogy vagyonokat kell fizetni az arab kávéért, az arabok meg ragaszkodtak növénykéjükhöz. Az első hős Baba Budan, a csempész volt, aki elcsórt egy kávépalántát, és ültetvényt alapított belőle Indiában (1.), de ez csak neki volt jó. Európában a hollandok voltak az ügyesek (1.), s a megszerzett palántákkal sikeresen kísérletezgettek gyarmataikon. Hamarosan fő kávétermelőkké váltak. Ám voltak oly ostobák, és 1714-ben a kávéimádó XIV. Lajosnak ajándékba adtak egy kávéfát. Nem Lajost ismerték félre, hanem a dolgok logikáját. Mert Lajos éppenséggel volt annyira korlátolt, hogy a francia gyarmatról hazalátogató de Clieu kapitánynak, akinek az az ötlete támadt, hogy Martinique lehetne Franciaország Jávája, megtiltotta, hogy bántsa az ő kedves kávéfácskáját. Erre de Clieu kénytelen volt egy hajtásért betörni éjszaka a pálmaházba (1.), s így lett ő a kávé - később kitüntetett - akcióhőse. (Mások ezt cáfolják, de így izgalmasabb.) Martinique felé haladva útját még színesítette egy kis kalóztámadás, egy kis vitorlacibáló tornádó, majd egy kis vízhiány, ami a kávécserje vízigényességét ismerve kellemetlen epizódnak bizonyult; de Clieu majdnem kiszáradt, ám végül mindketten túlélték az utazást. Ma a világ termésének 90%-át e palánta utódai adják (3.), s már csak ezért is megérdemel 750 karaktert e cikkben. Beindult az üzlet, és persze a francia gyarmatokról is fejvesztés terhe mellett tilos volt kávépalántát kivinni. De akkor jött a kávé 007-es ügynöke, Palheta kapitány, akit Brazíliából dobtak át palántabeszerzési ügyben Francia Guyanába. Beférkőzött a kormányzó feleségének kegyeibe, és búcsúzáskor egy csokor virágot kapott, benne egy kávépalántával (1.). Valaki tehát elveszítette a fejét, de az nem Palheta kapitány volt. Így terjedt el a kávétermelés Dél- és Közép-Amerikában.

Az USA akkor még csak angol gyarmat volt, de a bostoni teadélután néven elhíresült társas összejövetel ízlésformáló hatását mutatja, hogy a teadobálástól fogva a kávéivás hazafias tetté magasztosult (3.).

A kávé azóta mindenhol elterjedt, ahol csak megmaradt. Egyébként két fő ellensége van: a fagy és az aszketizmus.

A kávé és az ő hatása

Most, hogy így végigverekedtük magunkat a kötelező kulturális bevezetőn, ideje szembenéznünk a tényekkel. Ugyanis makacsul tartja magát az a nézet, miszerint nem lehet jó, ami serkentő anyagokat tartalmaz, mi több, az agyműködést befolyásolja. Voltaire napi ötven csésze kávét juttatott a szervezetébe, innen lehetett neki annyira éles elméje. Mikor kevés jóakaróinak egyike figyelmeztette, hogy a kávé méreg, hetykén azt válaszolta: "méreg, de nagyon alattomos lehet, mert ötven éve iszom, és még semmi bajom".

Ez persze súlyosan felelőtlen duma, nem segít a kérdések tisztázásában. Bagósoknál látni, hogy cseppet sem zavaró annak tudata, hogy a dohányzás öl. Hiszen mindig vannak túlélők, akikre lehet hivatkozni. És a kultúra s a tudomány fénysugara már behatolt a kocsmákba is, összeakadt nyelvű egyének vizsgálatokat idéznek az asztal alatt, amelyekből kiderül, hogy a vörösborfogyasztók egészségesebbek, és tovább élnek. Vagyis görcsösen kapaszkodunk az élvezetekbe. És a tudomány sem segít az önmagáért felelősséget érző (web)polgárnak, mert a tudomány a gazdaság, vagyis a bor-, a dohány-, a kávélobbi és a többi érdekszféra emlőiből táplálkozik.

Szerencsére vagyunk mINK, akik csak a lapeladásban, az abszolúte objektív tájékoztatásban és a kávéfogyasztásban vagyunk érdekeltek, nekünk tehát hihetsz. Mi nemzeti-komplex módon közelítjük meg a témát.

Kezdjük a negatív szemlélettel. Vannak, ugye, az aggodalmaskodó hangocskák. Például ha valaki a Hetek vonatkozó cikkével (5.) vagy a Korridor "legfrissebb" hírével (6.) kezdi, megakadhat a torkán a reggeli kávé. A Hetek szerzői megszálltak egy magyar táplálkozástudományi kutatóintézetet, és ott zaklatták a kutatókat. Belőlük szedték ki egyrészt azt, hogy a kávé legalább 393 összetevőből áll (nagyon kabalisztikusan hangzik!), továbbá hogy emeli a koleszterinszintet, s még továbbá, hogy - juj-juj - nagyon káros lehet, pláne 5 csésze felett. A Korridor pedig a reggeli kávé isssszonyú artériakeményítő hatásaira mutat rá. Megértjük a visszafogott konzervatív szemlélet előnyeit (arany középút stb.), továbbá a kiragadott vizsgálatok torzító hatásában való jóleső kéjelgést, de speciel egy 85 000 nőre kiterjedő 10 éves vizsgálatban semmi nyomát nem találták annak, hogy a napi 6 csészénél is több kávét fogyasztóknak bármi okuk volna aggódni szívük és érrendszerük miatt (7.). Ugyanezt igazolta 45 000 férfi vizsgálata, továbbá 6000 egyén 20 éves (orvosi értelemben vett) követése is. Na persze nem vonatkozik ez azokra, akik minden kávéjukba tesznek két kanál disznózsírt. Ezt a kérdést azonban az elmeosztályon szokás vizsgálni.

Elterjedt hiedelem még, hogy a kávé emeli a vérnyomást (8.), és fokozza a szívritmuszavarokat. Számos vizsgálat azonban azt bizonyítja, hogy a közepesen magas vérnyomásúaknál a kávé elhagyása nem javít a betegségen, és a magas vérnyomás kialakulásában sem játszik semmilyen szerepet a kávézás (feltéve, hogy időben kihozzák). Ugyanez mondható el a szervi eredetű szívritmusproblémákról is, a kávé nem befolyásolja a betegséget (7.).

Ámde! Mivel a kávé fokozza az izgalmi szintet, pánikbetegeknek és szorongásos szívtüneteik miatt aggódóknak sem melegen, sem hidegen nem ajánljuk a kávéfogyasztást (9.), mert a koffein az egyik legjobb pánikroham-provokáló anyag (10.).

Aszkétakörökben szokás megvetően kávéfüggésről is beszélni. Kétségtelen, hogy egyesekben megfigyelhető némi eszelős vágyakozás a kávé után, de ez nem fizikai függés, mert nincs hozzászokás, és nincsenek testi elvonási tünetek (11.).

Figyeld meg, hogy a próféták mindig rosszat jósolnak, és ez a rossz szerintük mindig az emberek mohóságából következik. A félelmet átalakítják bűntudattá - ez valójában egy perverzió, a neve szadizmus. Ezt a technikát sok egyház, orvos és szülő is imádja. Alkalmazását onnan lehet felismerni, hogy túl könnyedén tiltanak meg kellemes dolgokat, anélkül, hogy azok káros hatását bárki is tudományosan igazolta volna. A lemondás, ugye, nemesít.

A legjobb célközönséget azok alkotják, akikben könnyű szorongást kelteni. Ilyenek a magzatukért aggódó nők. Mondjuk azt nekik, hogy a kávé vetélést, koraszülést, terméketlenséget okoz, s jó kis önsanyargatást vagy önvádolást tudunk előidézni. Csak sajnos a vizsgálatok ezt nem támasztják alá (12.), napi 2-3 kávé biztonságosan elfogyasztható. Nem okoz kétfejűséget, autizmust, sem semmi egyebet.

A csontritkulás is hálás téma, elég sokan joggal félnek tőle. Lehet bölcsen hümmögni: hát igen, a kávé... Ezt úgy rutinból szokás hozzácsapni a többi okhoz (13., 14.). Csak hát - megmondhatod a mamádnak - a vizsgálatok még intenzív kávéfogyasztás esetén sem találtak összefüggést a csontritkulás és a kávéivás között (12.).

Na, most nézzük a pozitív dolgokat! Már persze azon túl, hogy a kávé finom, élénkít, és elősegíti a koncentrációt, valamint a szexet (15.). Úgy tűnik, hogy az jár pórul, aki a hamis prófétákra hallgat, és lemond a kávéról. Ugyanis a napi legalább 2-3 csésze kávé 40%-kal csökkenti az epekő és 10%-kal a vesekő kialakulásának veszélyét (az USA-ban 20 millió ember fetreng epekőbántalmaktól). Napi 3-4 kávé 80%-kal csökkenti a májzsugor veszélyét (16.), ami Magyarországon ma exponenciálisan növekvő halálok. A napi 4 kávét ivók között 24%-kal alacsonyabb a vastagbélrák valószínűsége (16.), és egyértelműen kijelenthetjük, hogy semmilyen rák kockázatát nem növeli a kávéfogyasztás. Sőt 50-80%-kal csökkenti a Parkinson-betegség kialakulását, méghozzá az elfogyasztott kávé mennyiségének mértékében (11.). A kávé ezenfelül depresszióellenes hatású is.

Hát gondold meg, és igyál!

Irány az internetc@fe!

Az első kávéházak 1650 után nyíltak meg világszerte (3.), de persze Magyarország jóval előbb megismerte nemkívánatos török vendégei által (17.). 1895-ben már 1377 kávéház volt Pesten (18.). A kávéházak veszélyét elsősorban az ott életformaszerűen éldegélő, írogató sunyi ellenzékiek pusmogása jelentette (lásd Pilvax és 1848). Ezt a proletariátus győzelme el is söpörte, helyette jöttek azok a kis törpe asztalok, amelyeket egyen-ketten lehetett körbeülni, és a duplának nevezett zaccfőzet felett eltöprengeni, hogy mit ettek ezen a burzsoák.

Azután jött a vértelen, majd az információs forradalom, és ma már a nép, lerázva magáról jóakaróinak láncait, szabadon garázdálkodhat kávézgatás közben az interneten, s megnézheti mindazt, ami ebből az írásból helyhiány miatt kimaradt.

Ne keressetek, kávézni mentem!

Ajánlott site-ok:

1. www.nationalgeographic.com/coffee

2. www.terebess.hu/szorolapok/kave.html

3. www.telusplanet.net/public/coffee/history.htm

4. www.mochajen.com/coffee/coffeehistory.html

5. hetek.hu/index.php?lap=10&rovat=22&cikk=749

6. www.korridor.hu/cikk.php?cikk=100000014633

7. www.coffeescience.org/heart.html

8. www.bel2.sote.hu/hipertonia/21.html

9. www.behsci.sote.hu/panicp.htm

10. www.behsci.sote.hu/nok/w_pcikk3.htm

11. www.coffeescience.org/other.html

12. www.coffeescience.org/women.html

13. www.kispest.hu/ujsag/200202/fejer.htm

14. www.medlist.com/hippocrates/III/1/036.htm

15. www.gardfoods.com/coffee/coffee.sex.htm

16. www.coffeescience.org/gastro.html

17. www.rubicon.hu/assign.php3?ID=1993010213

18. www.de.hu/kaverol/tort_mo.htm

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09

Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?

2024. március 12. 20:53

Szemünk előtt zajlik az e-kereskedelem mohácsi csatája

2024. március 6. 13:05