IVSZ kulcsszót tartalmazó cikkek
Találatok a következő kulcsszóra: IVSZ
Női szakemberekkel mutat példát a fiataloknak az IVSZ és a WiTH
Március 20-án délután második alkalommal adták át az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) együttműködésében meghirdetett 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, továbbá a szakmai zsűri egy olyan különdíjat is átadott, amellyel minden évben egy, a szakterületén kiemelkedően teljesítő pedagógus munkáját ismerik el.
Digitális készségek fejlesztését célzó hazai projektek indulhatnak egy rangos európai díjért
Az Európai Digitális Készségfejlesztési Díj keretében öt kategóriában díjazzák a kontinensen élő emberek digitális kompetenciákkal való felvértezése iránt elkötelezett európai, köztük magyarországi projekteket és szervezeteket. Az IVSZ szerint a digitális készségek fejlesztése a gazdaság versenyképessége szempontjából elengedhetetlen – hiszen a hazánkban élő 16-74 év közötti felnőttek fele nem rendelkezik alapszintű digitális kompetenciákkal, pedig ezek nem csak a hétköznapi ügyintézést könnyítik meg, hanem a munkahely megtartásában és megszerzésében is fontos szerepük van. Ezért is különösen fontos összegyűjteni és megmutatni a készségfejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi és hazai jó gyakorlatokat minél szélesebb körben.
Gyűjtőoldal segít megtalálni a digitális készségeket fejlesztő hazai kurzusokat
Az uniós Digital Decade kutatás eredményei alapján Magyarországon a felnőtt lakosság mindössze fele rendelkezik alapszintű digitális készségekkel. Annak érdekében, hogy ez az arány javuljon, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége közreműködésével létrejött a digitaliskeszsegek.hu oldal, ahol a karrierváltók, illetve a digitális készségeiket bővíteni vágyó szakemberek is találhatnak maguknak releváns hazai vagy nemzetközi, akár térítésmentesen is elvégezhető kurzusokat.
Elkészült az MI-készségek fejlesztésére fókuszáló európai stratégia
Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem részvételével zajló ARISA projekt (Mesterséges Intelligencia Készségek Szövetsége) keretében elkészült az a stratégia, amelynek mentén Európában jelentősen gyarapodhat az MI technológiákat készségszinten használó szakemberek száma – belőlük ugyanis jelenleg komoly hiány mutatkozik. A most elkészült stratégia egyértelmű irányokat jelöl ki az MI-készségek elsajátításának felgyorsításával kapcsolatban. 2024-ben már néhány továbbképzési program pilotja illetve a mesterségesintelligencia-kurzusok tantervének kialakítása is meg fog történni.
Közel tízezren tesztelték le itthon a digitális készségeiket a V4 országok IT Fitnesztesztjén
Véget ért a visegrádi országok fiataljai körében zajló IT Fitneszteszt: az idei eredmények alapján a magyar általános és középiskolás diákok általános internethasználatban és a közösségi média kezelésében a legrutinosabbak, a legkevésbé jól pedig az irodai szoftverek használatában teljesítenek. A feladatokat legalább 50 százalékban sikerrel teljesítő, jó eredményt elérő diákok aránya a tavalyi 28,8 százalékról idén 37,7 százalékra javult, ám így is elmarad a 47,3 százalékos régiós átlagtól, ezért az IVSZ szerint szükség van a digitáliskészség-fejlesztés további erősítésére a közoktatásban.
Női példaképeket keres az IVSZ és a WiTH
Második alkalommal hirdeti meg a „40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén” pályázatot az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH). Az elismerésre gazdasági társasági, szervezetek nevezhetik azokat a digitális gazdaság és technológia területén tevékenykedő női kollégájukat, akik kimagasló eredményeikkel rávilágítanak a korosztályban rejlő értékekre és lehetőségekre, ezáltal példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generáció számára. A pályázati anyagokat 2024. január 26-ig várják a szervezők.
Negatív hatása lenne a jelenlegi formájú MI-törvény elfogadásának
Több meghatározó európai szakmai szervezet, köztük az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége szerint is versenyhátrányba kerülhetnek az európai vállalkozások, ha az AI Act (a mesterséges intelligenciát szabályozó EU-s törvény) tervezetéhez nemrég a spanyol elnökség által benyújtott jogszabályszöveget fogadnák el.
Az európai uniós és NATO források 25 százalékát digitalizációra kellene fordítani
A vállalkozások jelentési, adminisztrációs kötelezettségeinek felére csökkentésére, big data, mesterséges intelligencia használatuk 75 százalékra növelésére, a lakosság digitális készségeinek fejlesztésére, és az elérhető uniós és NATO források 25 százalékának digitalizációra fordítására lenne többek között szükség a DIGITALEUROPE szerint ahhoz, hogy 2030-ra Európa egy digitális megoldások használatán alapuló lüktető és versenyképes gazdasággá, egy digitális erőművé váljon.
Új típusú uniós digitális jelentés
Bár Magyarország nagyot lépett előre az 5G lefedettséget és a digitális közszolgáltatások elérhetőségét tekintve, és uniós átlag felett teljesít a gigabites otthoni internetkapcsolatok lefedettsége vagy éppen az egészségügyi adatok online hozzáférhetősége terén, továbbra is jelentős lemaradással küzd számos olyan területen – a társadalom digitális készségei, vállalkozások és főként a kisvállalkozások digitális felkészültsége kérdésében –, amelyek elengedhetetlenek egy versenyképes gazdaság működéséhez.
Megvannak az idei Gyurós Tibor-díjazottak
A jubileumi, harmincadik MENTA 2023 – NEXT30! konferencián adta át IVSZ – Digitális vállalkozások szövetsége az egykori elnökéről, Gyurós Tiborról elnevezett Év menedzsere-díjat. A 2023-as díjazott Patay Szabolcs, a fejlett járműkommunikációs technológiákat fejlesztő magyarországi startup, a Commsignia ügyvezető igazgatója.
Harminc évre előre tekintenek a 30. MENTA konferencia előadói
2023 szeptember 19-20-án MENTA 2023 – NEXT30! címmel rendezi meg Balatonfüreden az IVSZ – Digitális vállalkozások szövetsége jubileumi konferenciáját, ahol a digitális gazdaság következő 30 évének trendjei kerülnek fókuszba az elmúlt három évtized tudására, tapasztalatára és történetére építve.
Rekordszámú diákot vettek fel az informatikai szakokra
A felsőfokú informatikai képzésre jelentkezők száma közel harmadával emelkedett, ezzel egyidejűleg a bejutási arány tíz éve volt utoljára ilyen kedvező, mint idén. Az IVSZ előrejelzése szerint a következő években az informatikus diplomások száma ezres nagyságrendben növekedhet, ami némi enyhülést hozhat a munkaerőhiány terén. A hazai informatikai karokon belül a gazdaságinformatika az utóbbi 14 év legdinamikusabban növekvő képzési területévé vált.
Ezekre a készségekre lesz szükségük a munkavállalóknak az MI-korszakban
Az AI Skills Needs Analysis tanulmány eredményei szerint a mesterséges intelligenciát használó fejlesztésekhez nem elég, ha csak a szoftverfejlesztők értenek, MI-stratégákra, MI-etikusokra és MI-minőségbiztosítókra lesz szükség a vállalatoknál, valamint a projektmenedzsertől a pénzügyi vezetőig a munkatársaknak el kell sajátítaniuk az új típusú készségeket, de a felsővezetők sem vonhatják ki magukat a továbbképzésből.
Idén is bárki jelölhet hazai menedzsert a Gyurós Tibor-díjra
Idén az IVSZ huszonötödik alkalommal adja át a társaság egykori elnökéről elnevezett díjat, amellyel minden évben azokat a hazai, vezető beosztású menedzserek munkáját ismeri el, akik az elmúlt 12 hónapban a legtöbbet tettek Magyarország digitális érettségének fejlesztéséért. A díjra 2023. július 30-ig az IVSZ honlapján bárki nevezhet a díjra érdemesnek vélt szakembert, dolgozzon az illető akár a kkv-szektorban, akár multinacionális vállalatnál, vagy a közszférában – a javaslatokat szakmai zsűri értékeli ki, és választja ki közülük az idei Gyurós Tibor-díj nyertesét.
Kkv-k százai fejleszthetik térítésmentesen digitális tudásukat
A hazai kis- és középvállalkozások uniós versenytársaikkal összehasonlítva továbbra sem teljesítenek jól a digitális megoldások alkalmazása terén. A digitális gazdaság és társadalom index (DESI) alapján hazánk csupán 25. az EU vállalkozásait digitális integráltság szempontjából összevető rangsorban. Az Európai Bizottság által létrehozott Európai Digitális Innovációs Központok (EDIH-ek) hálózata a kkv-k és a közszféra szervezeteinek digitális felzárkóztatását hivatott elősegíteni. Hazánkban a most induló DigitalTech EDIH kkv-k százai számára nyújt térítésmentes támogatást kiberbiztonsággal, blockchain technológiával, edtech és fintech megoldásokkal, valamint üzletfejlesztéssel kapcsolatos kihívásaik megoldásában.
Új szerepköréhez jobban illő névre vált az IVSZ
Nevének megújításáról döntött az IVSZ június 7-én megtartott éves közgyűlésén a szervezet tagsága: a korábbi Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) helyett IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége néven folytatja működését a szakmai szervezet. A névváltást az indokolja, hogy napjainkban a digitalizáció a gazdaság minden szegletét áthatja, nem csak az informatikai, távközlési és elektronikai vállalatoknál fontos tényező. A közgyűlésen a 13 fős elnökség 7 pozíciójáról is szavaztak: az IVSZ elnöke újabb három évre dr. Vinnai Balázs lett.
Sokba kerülhet a cégeknek az uniós mesterségesintelligencia-szabályozásnak való megfelelés
Kétévnyi egyeztetés után elkészült a mesterséges intelligencia (MI) felelős, etikus és biztonságos fejlesztésére, használatára és piacra kerülésére vonatkozó szabályokat meghatározó európai uniós AI Act. Az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért egyetért a szabályozás céljával, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az annak való megfelelés költségei ne legyenek túlságosan megterhelőek az innovatív vállalkozások, különösen a kkv-k és startupok számára.
Az IVSZ álláspontja a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztésekkel kapcsolatban
A SMART 2023 – Changing reality konferencián ismertette az IVSZ a társadalom, a hazai technológiai szektor, illetve a kormányzati szereplők számára kidolgozott álláspontját a hétköznapjainkba egyre inkább begyűrűző mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Az iparági szövetség szerint semmiképp nem járható út hátráltatni az MI-vel kapcsolatos innovációt, ugyanakkor kulcsfontosságú a megfelelő szabályozási környezet kialakítása, és a hazai munkavállalók felkészítése a magasabb hozzáadott értékű feladatok elvégzésére – a monoton feladatokat úgyis algoritmusok végzik helyettük.
A pandémia után a BNPL szolgáltatások adhatnak új lökést a magyar e-kereskedelemnek
Itthon tavaly jelentek meg az első vedd most, fizess később, vagyis BNPL (buy now, pay later) fizetési szolgáltatók. Az újnak számító fizetési megoldás elterjedéséből hasznot húzhatnak a hazai webshopok: a nemzetközi statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a késleltetett fizetést választó ügyfelek többet vásárolnak a hagyományos megoldásokat preferáló társaiknál. A Digitális Kereskedelmi Szövetség számai szerint a hazai internetes vásárlók különösen szolgáltatások megrendelése kapcsán nyitottak a BNPL-megoldásokra.
Indul a diákok digitális készségeit felmérő, nagyszabású régiós teszt
Idén Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország mellett Ukrajna is csatlakozik a régió nagyszabású, online zajló digitáliskészség-felméréséhez, az IT Fitneszteszthez. Az elsősorban általános iskola felső tagozatába, illetve középiskolába járó diákokat, fiatal felnőtteket célzó felmérés nem csupán a kitöltők számára nyújt valós képet a szórakozáson túl a tanulás és más hétköznapi online feladatvégzés terén szerzett gyakorlati ismereteikről, eredményeinek összesítése a döntéshozók, szakpolitikusok munkáját is segítheti az erősségek és hiányosságok feltérképezésével.
Cikkgyűjtő
További híreink
Itt a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzője
A Continental technológiai vállalat a 2024-es Consumer Electronics Show-n mutatta be új kijelzőjét, az úgynevezett Crystal Center Display-t. A prémium kategóriás járművekbe gyártott terméket egy elegáns, keret nélküli, félig átlátszó kristályba ágyazták, mely megjelenésével teljesen új lehetőségeket nyújt a minimalista luxus integrálására.
A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH
A csevegőprogramok térhódításának folyamatát vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása. A hagyományos telekommunikációs eszközök folyamatos visszaszorulása évről évre megfigyelhető, és mára eljutottunk oda, hogy a „– Holnap hívlak. – Melyiken?” –párbeszéd már nem a vezetékes vagy mobiltelefonra vonatkozik, hanem valamelyik csevegőfelületre vagy alkalmazásra.