A felsőoktatásban eltöltött évek egyik különleges szakasza az úgynevezett kutatási időszak. Biológus, orvos, mérnők, fizikus hallgatók ezrei számára hosszú hetek, hónapok, vagy akár évek programja a felsőoktatásban szerzett ismeretek egy adott ágazatban, szakterületen való kamatoztatása. Az ő tudományos előmenetelüket segíti a szuperszámítástechnika, amelynek az egyik legnagyobb előnye, hogy sokkal gazdaságosabbá, és gyorsabbá teheti a tervezési, vagy éppen a tesztelési-mérési szakaszokat. A technológia adta lehetőségek alkalmazhatók például az orvostudományban, a fizika vagy éppen a meteorológia előrejelzések területén is.

Magyarországon 2001-ben szerezték be az első szupergépet. Az ágazat és a technológia dinamikus fejlődése miatt azonban ez a technika újabb és újabb beruházásokat igényel ahhoz, hogy hazánk őrizni tudja versenyképességét. Jelenleg több egyetemi centrumban (Pécs, Szeged és Debrecen) már megtalálhatók ezek a szupergépek. Az idei évben zajló, Szuperszámítástechnika a felsőoktatásban elnevezésű projektnek köszönhetően megnégyszereződik a hazai szuperszámítástechnikai kapacitás. Ebben a kiváló eredményben nagy szerepe van az új debreceni szupergépnek, amely nemrégiben a nemzetközi Top500-as listán a 308. helyet szerezte meg. Ilyen kiváló helyen több, mint 10 éve nem volt magyar szupergép.

A cívis városban elhelyezett gép nevét 700 javaslat közül választotta ki a projektért felelős Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet. Leót két gondviselője – a NIIFI és a Debreceni Egyetem képviselője – és a győztes névadó-keresztszülő jelenlétében ünnepelték az új szuperszámítástechnikai létesítményben. Gondviselői remélik: az új gép – névadójához, a magyar származású fizikus géniuszhoz, Szilárd Leó eredményeihez hasonló – sikereket hoz majd a magyar kutatók munkájában.