Céges és magánadatok ostrom alatt: ilyenek a tipikus adathalász üzenet tárgysorok

forrás: Prím Online, 2023. szeptember 5. 14:22

Az adathalászat majdnem olyan régi, mint maga az internet, így talán azt gondoljuk, hogy már mindent tudunk róla, felismerjük az üzenet tárgysorából, a megszólításból vagy a levél megfogalmazásából. De az adathalászat még ma is képes meglepetést okozni a munkavállalóknak, a vezetőknek, az IT csapatoknak és a szakértőknek egyaránt. Az adatainkat célzó támadások száma napról napra nő: 2023 első három hónapjában az ESET adatai szerint az összes kibertámadás 37,5 százalékát tették ki. Az kiberbiztonsági cég szakértői összegyűjtötték, hogy mit érdemes tudni 2023-ban az adathalász támadásokról, valamint bemutatnak néhány klasszikus, jellegzetes tárgysort, amivel a kártékony levelek érkeznek.

 

A biztonsági szűrők nem képesek minden adathalász támadást megakadályozni

 

Bár sok vállalat használ szűrőket az adathalászat elleni védelem során, a támadások így is képesek elérni rendszereinket és adatainkat. A tudatosság bizonyos területeken javult, sokan még mindig bedőlnek a csalóknak. „Az emberek még mindig hajlamosak rákattintani a rosszindulatú linkekre, gyakran megbízhatónak tűnő űrlapokat töltenek ki vagy csalók által működtetett bejelentkezési oldalakon adják meg hitelesítő adataikat. Az is a probléma része, hogy nem tudják megkülönböztetni a hamis URL-t a valós címektől” – foglalta össze a problémát Csizmazia-Darab István, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője. A támadók továbbfejlesztették módszereiket, és már olyan technikákra támaszkodnak, mint a megszemélyesítés vagy a válaszlánc (reply-chain) támadás. A fejlett fordítóprogramoknak köszönhetően a csalók szövegeinek nyelvtana és stílusa egyre kifinomultabb, így az üzenetek kiszűrése nehezebbé válik az emberek számára. A támadóknak elég egyetlen munkavállaló figyelmetlensége ahhoz, hogy megszerezzék a szükséges adatokat. Ezt igazolja a Dropbox esete, amely egyetlen személy hibájára vezethető vissza.

 

Freepik

 

2022-ben a legnagyobb kiberfenyegetést az adathalászat jelentette

 

Az ESET telemetriája szerint 2022-ben a globálisan feljegyzett támadások csaknem 19 százaléka adathalász incidens volt. Az arány 2023 első három hónapjában jelentősen, 37,5 százalékra nőtt.

 

A hibrid munkavégzés elterjedésével a kiberbűnözők is változtattak szokásaikon, és a támadások során egyre többször használják fel olyan, a távmunkához elengedhetetlen népszerű cégek és programok neveit, mint a DHL, a WeTransfer, a DocuSign, a Microsoft Office vagy a Microsoft Outlook. A csalók hatékony eszköze az informatikai csapat nevében küldött üzenet, amelyben a munkavállalót jelszóváltoztatásra kérik. A támadók akár a hivatalos márkajelzésekkel is visszaélhetnek, hogy az áldozat megbízhatónak tartsa őket. 

 

Tipikus tárgysorok

 

A csalók mindig, minden helyzetben kihasználják az aktuális eseményeket, legyen az olimpia vagy földrengés, repülőgép-szerencsétlenség vagy világjárvány, netán közelgő kulturális esemény vagy háború. Ezekre azonnal reagálnak, és máris jönnek az adománygyűjtésről, zárolt fiókértesítésről, kamu nyereményekről vagy bennfentes titkos információkról szóló üzenetek. Az ESET szakértői összegyűjtöttek néhány tipikus esetet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ESET szakértői most is azt javasolják, hogy mindig olvassuk el figyelmesen az üzeneteinket, használjunk vírusvédelmet és spam szűrést, ellenőrizzük a feladót, ne hagyjuk magunkat sürgetni, figyeljünk a legitim domain nevekre, ha pedig valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, ne dőljünk be az ilyen ígéreteknek.

 

Mit tegyenek a cégek?

 

Bár az adathalászat idejétmúltnak tűnhet, nem szabad alábecsülni. Mi az ESET tanácsa az informatikusok számára? Minél korábban észlelik az adathalász-támadást, annál nagyobb esélye van egy vállalatnak arra, hogy elkerülje az adatvesztést és az anyagi károkat. Ezért meg kell győződni arról, hogy az alkalmazottak tudják, hogyan jelentsék a gyanús tartalmakat és tevékenységeket. Ha megtörtént az incidens, erről kapjanak a munkavállalók tájékoztatást, majd elemezzék, hogy a támadás emberi hibából indult-e ki, és ha igen, használják fel tapasztalataikat a többiek felkészítése során.

 

Egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező vállalat fontolóra veheti az IT-biztonság kiszervezését is. „Azok a cégek, amelyek nem rendelkeznek belső biztonsági csapattal vagy kapacitással, felbérelhetnek egy menedzselt szolgáltatót (MSP), amely gondoskodik a digitális biztonságról, vagy legalábbis annak bizonyos részeiről” – mondta el az ESET kiberbiztonsági szakértője. Az MSP-k magas szintű szolgáltatást nyújthatnak – de csak akkor, ha a szerződésben megfelelően rögzítik a felelősségi köröket és a szolgáltatás konkrét elemeit.

 

Manapság az MSP-k is egyre népszerűbb célpontokká válnak, ahogyan ez a Kaseya technológiai nagyvállalat esetében 2021-ben történt. Így pedig a vállalatok közvetetten is áldozatává válhatnak egy ellátási lánc elleni támadásnak. Ezért nagyon fontos ellenőrizni, hogy az együttműködő MSP milyen biztonsági tervekkel rendelkezik a megelőzés érdekében, és milyen forgatókönyve van egy esetleges támadás bekövetkezése esetén. Végsősoron az MSP-k felelősek a saját és a vállalat biztonságáért is. Fontos partnerként ugyanolyan megbízhatónak kell lenniük, mint a cégek belső szakértőinek.