Az internet stratégiai kérdései (II.)

Széll András, 2001. augusztus 19. 14:53
Az előző számunkban megjelent összeállítás második részeként ismét tanácsadással foglalkozó cégek e területen jártas képviselőit faggattuk, hogy segítségükkel tovább elemezhessük a magyarországi internetbusiness piacát.
Fő kérdésünk továbbra is a hazai üzleti lehetőségek mérlegelése, a "pont-hu" körforgásba való beszállás esélyeinek nagyító alá tétele volt. A tanácsadó vállalatok szerepét, a magyarországi piaci helyzetet Varga Zsigmond, a Dotkom Internet Consulting vezető tanácsadója segített elemezni, míg Berceli Bernadett, a Carnation Internet Consulting konzultációs igazgatója és Béky Miklós, a Carnation vezető tanácsadója a jelenlegi online reklám- és marketingtrendekkel kapcsolatos tudnivalókat foglalta össze.

Z. Karvalics László, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ igazgatója a magyar információs kultúra helyzetéről beszélt magazinunknak, végül Horváth Zoltán, a Procont Holding Rt. IT-szakterületvezetője adott számunkra egy nem teljesen optimista elemzést a magyar internetbusiness-piacról, és végszóként intett mindenkit óvatosságra.

Tolmácsszerepben

Már előző számunkban leírtuk, hogy az internetstratégia kialakításánál fontos lehet egy tanácsadócég tapasztalata. A tanácsadók szerepét vizsgálva legelőször az mondható el, hogy nevükkel ellentétben nem feltétlenül adnak tanácsot. Varga Zsigmond szerint ezek a vállalatok három típusú szolgáltatást kínálhatnak.

Először is kapacitást nyújtanak projektjellegű feladatok elvégzéséhez. Ennek egy jellegzetes példája lehet a toborzás, aminek intenzitása egy szervezet életében alkalomszerű. Ilyenkor a zökkenőmentes működés érdekében pluszerőforrások munkába állítására van szükség, és ez sokszor könnyebben megvalósítható külső segítség igénybevételével, mint a szervezet struktúrájának időleges átalakításával.

A második árucikk a tanácsadók palettáján a szaktudás, amelyet néha nehezen lehet elválasztani a harmadiktól: a tapasztalattól. "A Dotkom Internet Consulting esetében a hangsúly a szaktudáson és a tapasztalaton van. Mi specializáltuk magunkat az internetconsulting területére, amelyhez kevesen értenek, és amelyre nézve sok vállalatnak nem kifizetődő belső szakembereket tartani, kiépíteni a belső kompetenciát. Ennek oka, hogy általános internetstratégia, sőt maga az internet mint önálló entitás nem létezik. Az, amit internetnek hívunk, sok különálló csatornából épül fel: e-mail lehetőségekből, weblapokból, társasági életből és így tovább. Nincs értelme általános stratégiáról beszélni, csak az egyes területekről, például az internet és a marketing, az internet és a kereskedelem kapcsolatáról. Ha így kell meghatározni a tevékenységünket, akkor azt mondhatom, hogy üzleti tanácsadással foglalkozunk, olyan területeken, amelyeknek közük van az internethez. Interface-t képezünk a gazdasági és az informatikai szféra között, amelyek között hagyományosan nagyon nehézkes a kommunikáció. Ez természetes, mert a két rétegnek más az eszköz- és a célrendszere, a motivációs háttere, úgy is fogalmazhatnék, hogy nem egy nyelvet beszélnek. Mi segítünk kialakítani a közös célokat."

Helyzetben a piac?

A webdesignercégekkel szemben a tanácsadók mindig az ügyfelek céljait, a vállalatok és a teljes iparág működését próbálják megérteni, nyilvános vagy akár megvásárolt információkat, saját kutatási eredményeket felhasználva. "Közösen kitaláljuk, hogyan érhető el az adott cél, úgy, hogy közben eltérő költség-, eredmény- és erőforrás-jellemzőkkel rendelkező stratégiai terveket készítünk. Ezekből az ügyfél választja ki a számára legjobbnak tetszőt. Ennek alapján dolgozunk ki egy akciótervet – ez sok modulból állhat, lehet például egy online marketingkampány lebonyolítása vagy egy elektronikus kereskedelmi megoldás bevezetése –, amely közösen kerül megvalósításra" – folytatja Varga.

"A magyarországi megoldásokból rendszeresen kimarad, hogy a vállalatok számoljanak az üzemeltetés költségeivel is. Egy jól működő vállalati weboldal, például egy autógyártó esetében, évi 5–10 millió forintos ráfordítást igényel. Ha ennél kevesebbet tud erre a célra szánni, akkor a legjobban teszi, ha inkább levelet küld összes potenciális ügyfelének. A túlzott spórolás oda vezet, hogy a magyarországi weboldalak 95 százaléka nincs rendszeresen frissítve. Ezenkívül a vállalatok felső vezetésének nem egyszer az is gondot okoz, hogy az internettel kapcsolatos feladatokat egy adott osztályhoz sorolja. Sokáig az informatikai részlegeknek delegálták ezeket a funkciókat, aztán rájöttek, hogy a weboldalakon kommunikálni szükséges, és a marketingcsoportokhoz sorolták a fenntartást – ők viszont nem értenek az informatikához. Az sem mindig megoldás, hogy külön internetdivíziókat hoznak létre az internettel kapcsolatos feladatok ellátására, mivel sokszor nem delegálják a kellő döntési köröket, a kellő hatalmat. Mindez azt eredményezi, hogy az internet jelenleg is keresi a helyét sok vállalaton belül."

Eközben nem rózsás a helyzet a tanácsadási piacon sem, rengeteg a szereplő, megdöbbentően sok a consultingcég. "Nincsenek standardok, ma olyan helyzetben vagyunk, mint amilyenben a HR-tanácsadás volt sok évvel ezelőtt, amikor sokan más szakmából képezték át magukat a nagyobb bevétel reményében, és egy darabig mindenki fejvadász volt. Az internetconsultinghoz két irányból lehet közelíteni: az internet és a hagyományos tanácsadás irányából. Az első megoldást a webdesigner-, programozócégek alkalmazzák, a másodikat a már megszokott piaci szereplők, mint a nagy tanácsadók és a reklámügynökségek. A gond az, hogy az előbbiek nem értenek a tanácsadáshoz, az utóbbiak pedig nem értenek az internethez. Amit fel kell ismerni, hogy a hagyományos üzleti szabályok érvényesek az online világban is. Össze kell tudni házasítani a sokéves marketinges, értékesítési és stratégiai tapasztalatokat az új gazdaság elméletével és gyakorlatával. Erre csak kevés szakember képes. A Dotkom mögött a KFKI Csoport áll, amely a szakmai és anyagi hátteret biztosítja tevékenységünkhöz. Mi a tanácsadásra fókuszálunk, nem foglalkozunk programozással és kivitelezéssel, ahhoz értünk, hogy lefordítjuk a funkcionális vezetők céljait, és azokat megvalósíthatóvá tesszük az internet világában. Lényegesen magasabbra helyezzük a mércét, hiszen amit sokan célként kezelnek, mint például egy weboldalt vagy egy elektronikus boltot, azt mi eszköznek gondoljuk."

A tanácsadók közül sokan úgy tartják, hogy az internet nem egy homogén, funkcionális terület, ezért nem határozható meg vele szemben egységes stratégia. Bizonyos elemei a marketing-, mások a kereskedelmi stratégiai területekkel vannak átfedésben. "A HR-nek is lehet internetes vonzata, elemezni kell, hogyan lehetséges költséghatékonyan megvalósítani az egyes feladatokat." Varga szerint van már rá példa Magyarországon is, hogy egy hagyományos vállalat sokat profitáljon az internetből. "Egyik ügyfelünk egy ingatlanfejlesztő cég volt, amely elég rossz weboldallal rendelkezett, hibái ellenére mégis sokan látogatták (a lakást vásárolni kívánó fiatalok körbeküldték egymásnak az oldal címét). A cég ügyvezetője megkeresett minket, így készítettünk egy tanulmányt, amelyből kiderült, hogy az eladott lakások fele internetes érdeklődés után került értékesítésre. Elhatároztuk, hogy integráljuk az internetet a marketingstratégiába, és elvégeztünk egy versenytárs-analízist, amelynek alapján kidolgoztuk stratégiai javaslatainkat. Négy különböző tervet tártunk a cég vezetője elé, aki kiválasztotta a számára legmegfelelőbbet. Az ingatlanfejlesztő honlapját átstrukturáltuk, és bekötöttük állandó helyekre, például bankok ingatlanhitellel foglalkozó lapjaira. Az eredmény az lett, hogy az információ több potenciális ügyfélhez jut el, és nagyobb az érdeklődés a cég tevékenysége iránt."

Revolúció helyett evolúció

"A mi tapasztaltunk is az, hogy internetstratégia alatt valami önálló irányt próbálnak meghatározni, és sokszor elfelejtik integrálni az egységes vállalati stratégiába." Berceli Bernadett szerint azonban megfigyelhető az itthoni weboldalak egészséges fejlődése is. Kezdetben a honlapok nem jelentettek többet egy brosúraoldalnál, ahol a cég termékei voltak felsorolva. Azokban a szektorokban, ahol erősebb a verseny, mint például az IT, a telekommunikáció, és a média területén, hamar továbbléptek a vállalatok az interaktív lehetőségek felé, jelenleg pedig a tranzakciós megoldások keresése, kifejlesztése és integrálása zajlik. Az e-business lényege a hagyományos üzleti folyamatok lefedése IT-rendszerekkel, célja pedig a vállalat integritásának maximumra növelése. Az értékláncnak nemcsak bizonyos szemeit kell megváltoztatni, hanem a teljes folyamatot kell homogénné tenni, és az üzleti, kommunikációs, marketing-, értékesítési stratégiát integrálni.

"A magyarországi tranzakciós rendszerek még gyerekcipőben járnak, nincsenek olyan vertikális portálok, ahol az egyes szegmensek szakmai közösségei megjelennének. A vállalatokon belüli IT-rendszerekkel is több gond van: sokszor csak az információk gyűjtögetése zajlik, hiányoznak a komoly intranetalkalmazások és a komplex szakmai, adminisztrációs megoldások." A Carnation Internet Consulting a Compaq Computer Kft.-vel, és az Oracle Hungary Kft.-vel együttműködve éppen ezért kidolgozott egy egységes és kedvezményes "Vállalati Portál" csomagot a hazai cégek számára. "A vállalatok információkezelési és belső kommunikációs problémáira kínálunk egyszerű megoldást, amely akár intranetként, akár extranetként használható. Ma még ugyanis nem használják ki a hazai szereplők az új technológiák adta lehetőségeket. Nem jellemző például, hogy egy nagyobb holdingon belül az egyes divíziók összekapcsolása extraneten történjen, pedig az ilyen megoldások hatékony és gyors információáramlást tesznek lehetővé, magas biztonsági szint mellett. A vállalati honlapok minősége is hagy kívánnivalót maga után, de megfigyelhető a folyamatos fejlődés. Az elmúlt évben, amikor másodízben elemeztük a hazai Top 100 vállalat internetes megjelenését, azt állapítottuk meg, hogy továbbra is mindössze 61 cég rendelkezik internetes megjelenéssel, és e weboldalak többsége 2-3 évvel ezelőtt készült brosúrasite. Bízunk abban, hogy idén is kimutatható lesz egy 30-35%-os növekedés, csakúgy, mint az elmúlt évben, és a site-ok minőségi javulása is elkezdődik" – mondta a konzultációs igazgató.

B2C – kitalálni, hogy odataláljanak

A B2C-kereskedelmi lehetőségeket két tényező határozza meg. Először is vizsgálni kell az internetpenetrációs adatokat, majd másodszor a vállalat célcsoportjának jellemzőit. Ha arra az eredményre jutunk, hogy a célcsoport és az internetfelhasználók csoportja lényeges jellemzőiben megegyezik, akkor kiváló lehetőségeink vannak. "Természetesen ettől sem kell csodát várni, úgy kell tekinteni az internetes kereskedelmi lehetőségekre, mint egy bolthálózat újabb tagjára, egy új elemre" – mondja Béky Miklós, aki szerint nehéz előre megjósolni egy vállalkozás sikerét, ha nem ismerjük jól az internetfelhasználók jellemzőit, szokásait. "Amikor ezt a mintát vizsgáljuk, a megismerés néha akadályokba ütközik, de online és hagyományos kutatásokkal alátámaszthatók előrejelzéseink, így a dinamikusan változó magyarországi helyzet is nyomon követhetővé válik."

"Érdekesség, hogy 1999 decemberében 733 000 internetfelhasználót jeleztünk a 2000. év végére, és ezt a becslésünket egy másik kutatócég 2000 végi vizsgálata is megerősítette, ugyanis a kutatási eredmény 730 000 felhasználóról számol be. Természetesen nem mindig lehetünk ennyire pontosak. Ha saját jóslatainkat illetően kell kritikát gyakorolnom, akkor azt mondhatom, hogy nem a módszereink fogyatékosságainak köszönhető, ha egy előrejelzésünk nem vált be, hanem a folyamatosan változó külső körülményeknek. Például amikor az online vásárlási hajlandóság alakulásának trendjeit kívánjuk előre jelezni, nem szabad elfelejteni, hogy az elektronikus kereskedelem nagyon nagy mértékben bizalmi kérdés, ezért egy hitelkártyacsalásról vagy egyéb visszaélésről szóló híradás következtében hónapokra megtorpanhat minden fejlődés. Ha pedig megjelenik egy olyan site, ahol tényleg kedvezményes áron, kényelmesen és gyorsan lehet beszerezni a termékeket, ahol az internetes vásárlás tényleg hozzáadott értéket képvisel, akkor hirtelen meglódulhat az egész piac."

"Az internetboom már elmúlt, nem lehet pár forint befektetésével rengeteget keresni. Meg kell találni a hagyományos és az internetes tevékenységek közötti együttműködés formáit. Minden vállalatnak olyan hátteret és együttműködési hálózatot, olyan ökoszisztémát kell kiépítenie maga köré különböző affiliate programok és online marketingeszközök segítségével, amely egyedivé teszi a céget minden internetfelhasználó számára, és amely ily módon mindenhol könnyen megtalálhatóvá válik a világhálón. A vásárló nem fog megnézni többtucatnyi boltot, hogy megvegyen egy terméket, nem fog órákat eltölteni az interneten, hogy spóroljon magának pár percet. A lehetőségeket a vállalatoknak kell tálcán nyújtaniuk, különben sohasem találnak rájuk" – mondja Béky Miklós. Amikor a Carnation usability (használhatósági) teszteket készített, kiderült, hogy a magyarországi internetfelhasználók nagy része siralmas szörfölési tudással rendelkezik, így nem talál rá sok lehetőségre. Ezért kap kiemelten fontos szerepet az online marketing, hiszen segíteni kell a potenciális vásárlókat a tájékozódásban.

Berceli Bernadett szerint a bannerek szerepe egyre inkább visszaszorul, miközben új technikák alakulnak ki, és kerülnek előtérbe. A viral hirdetések például egészen egyedülálló sikerekhez vezethetnek. A módszer a vírusokról kapta a nevét, lényege, hogy a fertőzések sebességével terjedő reklámot hozunk létre. A vicces, humoros dolgokat mindig továbbküldik az emberek – és ezek hordozhatnak üzleti, brandértéket. Az egyik sportruházat-értékesítő cég akciójában például, aki megadott hét másik e-mail címet, kapott ajándékba egy zoknit. A siker egészen elképesztő volt. A viral kampányok másik előnye a gyors terjedés mellett, hogy nagyon alacsony költséggel számolhatunk. A fejlődő módszerek ellenére Magyarországon a hirdetések 90 százaléka még mindig bannerekből áll, mialatt külföldön ez az arány már csak 50 százalék, és a fennmaradó részt a szponzoráció, az affiliate (tagsági) programok, illetve az interstitial (felvillanó) reklámok teszik ki. A bannerekkel kapcsolatban megfigyelhető az a tendencia is, hogy méreteik már nem standard méretek, hanem egyre nagyobbak lesznek, és tartalmuk is egyre gazdagabbá válik, így az egyes megjelenésekkor már egész kis történet játszódhat le a felületükön.

Kultúra – igazodni kell hozzá

Az információs társadalom megvalósításához a kultúrának és az embereknek is változniuk kell. Az Információs Társadalom és Trendkutató Központ folyamatosan végez kutatásokat a változások elősegítése érdekében. Tanulmányozza a közösségi hozzáférések megoldásának lehetőségeit, a teleházak problémáját, az intelligens települések kérdéskörét, az internet pszichológiáját és szociológiáját. A nonprofit szervezet a piaci szereplők számára is szolgáltat adatokat. Az intézet munkatársai sokszor önálló, személyre szóló felkéréseket kapnak tanácsadói tevékenység végzésére valamely internettel kapcsolatos kérdéskörben.

"Azt lehetne mondani, hogy más kutatócégeknek is természetes szövetségesei vagyunk, az ő empirikus adatfelvételi kapacitásuk mellé tudunk specialistákat, kérdőívek összeállításában és az eredmények elemzésében jártas szürkeállományt kölcsönözni" – mondja Z. Karvalics László, az ITTK igazgatója, aki úgy véli, elkerülhetetlenül haladunk az internetes társadalom felé, és ha érezhető is néha lelassulás, néhány éven belül igazi fejlődésnek lehetünk majd tanúi. A vállalatok internetstratégiáinak a kulturális sajátosságokhoz kell igazodniuk, a társadalom szerkezetéhez kell hozzáilleszteni minden B2C-kezdeményezést.

"Ha felismerjük a fontos attribútumokat, akkor eredményesen lehet működni. Az e-kereskedelemmel szembeni jelenlegi bizalmatlanságnak például legalább három összetevője van. Először is a magyar társadalomban kulturálisan kódolt a bizalmatlanság minden adatszolgáltatással szemben. Egy olyan modellnek, amely a résztvevőktől beérkező, önkéntesen szolgáltatott adatok aggregálásán és újra szétosztásán alapul, nem lehet sikere egy olyan társadalomban, ahol évtizedeken keresztül a hatalom csak arra használta fel az adatgyűjtést, hogy ellenőrizze tagjait. Másodszor az itt élőkben van egy bizalmatlanság a kontrollálhatatlannak érzett eszközökkel szemben. Nem volt még időnk összeérni, együtt szocializálódni az eszközeinkkel. Még mindig nagyon kevesen rendelkeznek olyan devizaszámlával és hitelkártyával, amely lehetővé teszi az internetes vásárlást."

"Harmadszor nagy kárt okozott a visszaéléseknek, hitelkártyacsalásoknak, hackertámadásoknak a korai időszak sajtója általi ťtúldimenzionálásaŤ. Most nekünk kell megváltoztatnunk ezt a kultúrát, ami nem lehetetlen. Egy jó példa: a cseh Expedia Banka úgy tanította meg ügyfeleit az internetes felhasználásra, hogy mindenkinek virtuális számlát nyitott, ahol virtuális pénzét kezelhette. Mindenki, aki a játéktranzakciók alatt megszerette az ügyletek intézésének e módját, kapott később a banktól egy hardverkulcsot, amellyel már saját valóságos folyószámláját kezelhette. Ha jól végezzük az ismeretek terjesztését, akkor az ősbizalmatlanság feloldható. Természetesen az emberek nemcsak érzelmi, hanem racionális indokok alapján is dönthetnek egy vásárlás mellett vagy ellen. Ma még ott tartunk, hogy az internetes vásárlás nem mindig olcsóbb, mint a hagyományos, legalábbis ha a házhoz szállítás költségeit is figyelembe vesszük. A fogyasztói közösségek kialakítása érdeke lenne minden nagyobb vállalatnak és az államnak is. Az amerikai kormány például összekovácsolta köztisztviselőit, egy csapatot alkotva a több millió fogyasztóból. Ha valakinek hasonló jutna eszébe Magyarországon, jelentős mennyiségű kedvezményt érhetne el fogyasztói számára."

Projektek – többnyire félgőzzel

Szintén az itthoni kultúrára jellemző, hogy a vállalatokban nagyon alacsony a tudatosság az egyes projekteket illetően. Ha belevágnak valamilyen internetes vállalkozásba, azt általában csak félgőzzel teszik, így pedig előáll a bumerángeffektus. Az alacsony tudatosságú projekt beteljesíti a szkepszisvárakozásokat, a vezetés bebizonyítja, hogy az internet nem használható üzleti célokra. Sok esetben a vállalatok nagyon költségtakarékosan kívánnak eljárni. Míg más esetekben természetes számukra a külső szakértők bevonása, addig úgy gondolják, hogy az internettel kapcsolatos kérdéseket házon belül fogják intézni. Általában ez a módszer pusztító hatással jár, nem szerencsés a vállalati rendszergazdák nyakába varrni a teljes internetkérdéskört. Ha mégis a tudás importálása mellett döntenek, akkor sokszor rosszul választják meg az importőrt, ami egyébként valóban nem egyszerű a magyar piacon.

"Az ITTK nem akar rivalizálni az internet-tanácsadással foglalkozó cégekkel, hanem az információs társadalom átfogóbb stratégiai kérdéseivel kíván foglalkozni, ezért legtöbbször kormányzati partnerek számára teljesít kutatásokat. Jelenleg az EU alsóházának sebességével haladunk, amit lehet egyaránt jónak vagy rossznak tekinteni. Az informatika fókuszban van, projektek futnak, és nincs lemaradásban a törvényhozás. Az e-government stratégiát csak akkor lehet fejleszteni, ha ez része egy általános informatikai stratégiának" – szögezi le Z. Karvalics László. "Az internettel kapcsolatos projektekbe sokan belebuktak itthon is. Olyanok, akik arra építették üzleti modelljüket, hogy az internetfelhasználók száma folyamatosan exponenciálisan nőni fog. Ma annyit tudunk, hogy a növekedés tartós és megállíthatatlan Magyarországon is, de a sebességére vonatkozóan nem mernék rövid távú előrejelzéseket tenni. Ahogy ťformagazdagodikŤ az internetes kínálat, ahogy egyre több funkcióra egyre több ember használja a hálózatot, úgy lesznek egyre életképesebbek az internethez kapcsolódó projektek is."

Gyorsaság – előny is, hátrány is

"Az internet mint eszköz, mint média jó úton halad a felé, hogy a társadalom többsége számára a mindennapi életben jelentős értéket képviseljen. A ma még személytelen világhálót testre, egyénre szabott megoldások váltják fel, és az a cég, amelyik először tud személyességet vinni online kommunikációjába, nagy piaci előnyre tehet szert" – állítja Horváth Zoltán, a Procont Holding Rt. IT-szakterületvezetője. "Ez a személyesség azonban nem lehet tolakodó, hiszen az a gyorsaság, amely az internet előnyét adja, egyben hátránya is lehet. Amikor már túl sok az információ, és közte a kéretlen, marketingízű üzenet, akkor menekülök az internettől. Ráadásul ez a kapcsolat nem választható meg teljesen szabadon, hiszen egy boltból bármikor kiléphetek, a későbbiekben elkerülhetem, de lassan már az egész internet egy nagy bolttá válik, ahova belépve rögtön megjelennek a hirdetések. Nehéz eltalálni az egészséges egyensúlyt az informálás és a tolakodás között, ez lesz a közeljövő egyik nagy feladata."

A Procont Holding Rt. abban a szerencsés helyzetben van, hogy az elmúlt évben szervezetébe integrálta az Ernst & Young internetkonzultációval foglalkozó részlegét, így meglévő tudása mellé importálta az E&Y szakembereit is. A Procont által nyújtott technológiai megoldások között előkelő helyen áll az SAP-termékek bevezetése. Az SAP Workflow 4.6-os verziójában integráns részt képez az internet elérésének lehetősége, így csak az ügyfelek akaratán múlik a lehetőségek kihasználása. Az SAP mellett a Procont más gyártók termékeivel is ügyfelei rendelkezésére áll, így foglalkozik az IBM és az Oracle megoldásaival is.

"Jelenleg legfontosabb feladatunk az internet iránti bizalmatlanság csökkentése. Egyes ügyfelek kifejezetten tartanak attól, hogy az internetre történő kilépés egyidejűleg az adatbiztonságuk csökkenését is jelenti." Horváth szerint mindazonáltal már egyetlen vállalat sem vonhatja ki magát az internetes megjelenés alól, és egy jó tanácsadó segíthet a helyes megoldások megtalálásában. "A mai minimális követelmény egy interaktív oldal, amely tartalmaz információkat a termékekről, azok elérhetőségéről, és lehetőséget ad a kommunikációra a vállalat ügyfeleivel. A nagyvállalatoknak az internetes kereskedelemre történő felkészülést logisztikai rendszereik megteremtésével, optimalizálásával kell kezdeniük. Csak ezután lehet, érdemes belevágni az internetes kereskedelembe. Azonnal és mindenáron nem szabad a hálóra menni. Még egy-két év szükséges ahhoz, hogy az internetes kommunikáció, a fogyasztókkal való kapcsolattartás formái kifinomodjanak, és akkor majd az e-commerce lehetőségek is kiszélesednek."

"Ma, remélem, már igaz, hogy a vállalatoknak van stratégiájuk, és már nem csodaszernek gondolják az internetet, hanem az általános stratégia megvalósításához szükséges egyik eszköznek. Az internet alapvetően arra jó, hogy meglévő szolgáltatásaink minőségén, elérhetőségén javítsunk, és nem arra, hogy új szolgáltatásokat találjunk ki. Az internetet lehet kapcsolattartásra, kommunikációra, tájékozódásra használni, megkönnyítheti a beszerzést, olcsóbbá és hatékonyabbá tehet sok vállalati folyamatot, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy önmagában nem cél. Először a menedzsmentben kell végbemennie e gondolati változásnak, hogy mindez bekövetkezhessen. Bebizonyosodott, hogy nem életképesek a pusztán virtuális stratégiák, az internet csak az IT és a teljes vállalati stratégia integráns részeként kezelhető."