A szerbiai NATO-bombázás volt az egyik első kiberháború
Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázása volt az egyik első kiberháború, a jugoszláv hadsereg az elektronikusan összegyűjtött adatok segítségével sikeresen tudta értesíteni katonáit arról, hogy hol várható légicsapás - írta hétfői számában a Politika című belgrádi napilap.
"A kiberbiztonságról szóló stratégiának meg kell határoznia, hogy pontosan mit kell védeni a kibertámadásoktól, hogy mely állami intézmények felelnek ezért, hogyan fogják elvégezni ezt a feladatot, és mit használnak majd a cél érdekében" - nyilatkozta a lapnak Ivan Vulic ezredes, a szerb fegyveres erők vezérkarában a telekommunikációért és informatikáért felelős igazgatóság tagja.
A kiberbiztonság fejlesztése szempontjából a legnagyobb hangsúlyt a védelemre helyezik - fogalmazott a Politika, hozzátéve, hogy a "kiberbiztonság" és a "kiberháborúzás" szavak még nem szerepelnek egyik katonai részleg nevében sem, de a hadsereg informatikusai főleg ezeken a területeken dolgoznak.
A Politika azt írta, hogy az ország 1999-es NATO-bombázását követően egyre fajsúlyosabbá vált a kiberhadakozás, amelyet nem kísértek fegyveres összetűzések. Példaként a Stuxnet számítógépes vírust említette a lap, amely jelentősen lelassította az iráni atomprogramot, és amelynek a bevetéséről hivatalosan még mindig nem lehet tudni, hogy azt ki is hajtotta végre. A NATO pedig - emelte ki a Politika - már azt is lehetővé teszi, hogy egy ország ellen fegyveres támadás induljon, ha az veszélyezteti a katonai szövetség bármely tagjának kiberbiztonságát.
A cikk szerint számos ország fektet nagy hangsúlyt a kibervédelemre, mert rájöttek arra, kifizetődőbb, ha előrelátóak, mintha megvárják a "nulladik napot", vagyis a támadást, amely óriási károkat okozhat. A "nulladik nap" kifejezés azért helytálló - magyarázta a Politika - mert a hagyományos háborúzástól eltérően a kiberháború előkészületeit nem lehet előre látni, nincsen ugyanis toborzás, és nem kellenek fegyverek. A meglepetésszerű támadás pedig azonnali károkat okoz.
Szerbiában - Franciaországhoz hasonlóan - a védelmi minisztérium felel az elektronikus biztonságért is, vagyis egy szervezet felel az összes állami szerv kiberbiztonságáért. A szervezetnek "szabályozó funkciója is kell, hogy legyen, hogy meghatározza az eszközöket és azok használatát, de végrehajtó funkciója is, hogy döntsön arról, hogyan reagáljunk a kibertámadásokra" - hangsúlyozta Vulic ezredes.
"Aki meg tudja védeni magát, az támadni is tud" - emelte még ki a Politikának adott interjú végén Vulic.
Kapcsolódó cikkek
- Magyarországot is egyre több és egyre súlyosabb kibertámadások érik
- Új típusú kiberkémkedést leplezett le a Kaspersky
- A Syrian Electronic Army vállalta a felelősséget a hackertámadásokért
- Az NSA behatolt az ENSZ belső videokonferencia-rendszerébe is
- Kormányok szoftverhibákat vásárolnak hackerektől
- Kilenc internetes óriásvállalattól gyűjtöttek titokban információt
- Az amerikai hírszerzés kínaiak sms-eire is vadászott
- Obama elrendelte az amerikai kibernetikai csapásmérési képesség kifejlesztését
- Peking rengeteg adattal tudja bizonyítani az amerikai hackertámadásokat
- Washington és Peking magas szinten tárgyal egymással az internetes kalózkodásról
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Már több millió európai Samsung felhasználó veszi igénybe az új One UI 6.1 frissítéssel érkezett Galaxy AI funkciókat
A One UI 6.1 frissítéssel még több eszközön váltak elérhetővé a Galaxy AI funkciók, amelyekkel a Samsung elsőként a – 2024 februárjában megjelent – Galaxy S24 készülékeket látta el. A szoftverfrissítés a Galaxy S23 FE, Z Fold5, Z Flip5 és Tab S9 szériát érintette, az AI funkciók márciustól egyre több készüléken váltak elérhetővé, amelynek köszönhetően Európa-szerte több millió felhasználó tapasztalja meg a Galaxy AI élményt.
Adatbiztonsági frissítést adott ki az ASUSTOR
Az ADM 4.3 az adatbiztonságra összpontosít. A zsarolóvírusok és más rosszindulatú programok terjedésével az ADM 4.3 megerősíti védelmét és hivatalossá tesz számos új adatbiztonsági funkciót.
A CineBeam Q-val újra megkezdi a projektorok forgalmazását Magyarországon az LG
Az LG az elmúlt években nem értékesített projektorokat a magyar piacon, 2024-ben azonban újra visszatérnek a cég otthoni vetítői. Az első modell, ami újra nálunk is kapható, rögtön egy újdonság: a januári CES-en bemutatott LG CineBeam Q, ami egy kompakt, szinte műtárgyként is értelmezhető 4K projektor. A készülék egyelőre kizárólag az LG webáruházában kapható, itt viszont 15% kedvezményt kapnak azok, akik elsőként megrendelik a terméket.
A CIB Bank a Kyndrylt választotta hitelezési platformja modernizálására
A Kyndryl, a világ legnagyobb IT infrastruktúra-szolgáltatója és a CIB Bank, Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja ma bejelentette, hogy a Kyndryl támogatta a bankot alkalmazásai modernizálásában és fedezetlen hitelezéssel kapcsolatos munkafolyamatai átalakításában. Ennek eredményeként a CIB Bank – a fogyasztói hitelek feldolgozására szolgáló modern és automatizált rendszer bevezetésével – tovább egyszerűsíti hitelezési folyamatát, nagyobb hatékonyságot és jelentős költségmegtakarítást érhet el.
Az ABB Santa Palomba-i gyártóüzeme évi 675 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását
Az ABB áram-védőkapcsolók (AVK/FI-relék) és árammérők olaszországi, Santa Palomba-i gyártóüzeme évente 675 tonnával csökkenti CO2-kibocsátását. A meglévő megújuló energiaforrások mellett egy új fotovoltaikus rendszer biztosítja a telephely energiaellátásának negyedét.