Közösségi élet a Facebookon túl
A magyar internetezők a Facebook után a Tumblr mikroblogra és a Foursquare helymeghatározó szolgáltatásba töltenek fel a legszívesebben tartalmakat, zenét pedig nem az online rádiócsatornákon, hanem a YouTube-on keresztül hallgatnak a legtöbbet.
Ezer magyar internetező megkérdezésével készült az a felmérés, mely azt vizsgálta, hogyan használjuk mostanában a közösségi portálokat. A legnagyobb látogatói körrel természetesen a Facebook rendelkezik, az internetező lakosság 85%-a regisztrált a portálon. A közösségi oldal magyar felhasználói lojálisak is: a megkérdezettek 83%-a havonta legalább egyszer belép a fiókjába, a tagok harmada pedig hetente többször bővíti saját tartalommal is a portált – mutatható ki a kutatásból, melyet a PS:PRovocative PR-ügynökség megbízásából az NRC piackutató végzett.
Bár az olyan külföldön népszerű szolgáltatások, mint az Instagram, a Tumblr vagy a Foursquare itthon csak a felhasználók kis százalékát vonzzák, ezeken a portálokon a magyar csoport nagyon aktív közösséget alkot. Az Instagramra a 18‒75 év közötti magyar internetezők 5 százaléka, a Foursquarre 4, a Tumblrre pedig 2 százaléka regisztrált, de a Tumblrt használók 23%-a hetente többször tölt fel tartalmat az oldalra, a magyar foursquare-esek 19 százaléka pedig legalább ugyanilyen gyakorisággal „csekkol be” a programba, és az instagramosok 17 százaléka is feltölt hetente legalább egy képet.
„Kutatásunk a 18 év és 75 év közötti internetezőkre reprezentatív, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy az Instagram, a Tumblr és a Foursquare aktív rajongótábora ennél jelentősen nagyobb a tinédzserek között” – hangsúlyozta az eredményekkel kapcsolatban Petrányi-Széll Rita, a PS:PRovocative ügyvezetője.
Mialatt a fent említett közösségi portálok népszerűsége növekszik, ugyanez nem mondható el az iWiW-ről, melyen a magyar internetező közösség háromnegyedének van profilja, de abba rendszeresen belépni és tartalmat feltölteni mindössze a felhasználók 7 százaléka szokott. Nem ennyire szélsőséges, de hasonló a helyzet a Google+ esetében is, ahova ugyan a magyar internetezők 53 százaléka regisztrált, de csupán a válaszadók 23 százaléka látogatja hetente többször a portált, és csak a regisztráltak 11 százaléka tölt fel rendszeresen tartalmat.
Zenét a YouTube-ról
Az internetes zenehallgatásra alkalmas portálok szintén a népszerű szolgáltatások közé tartoznak: a válaszadók 69%-a nyilatkozta azt, hogy rendszeresen használ valamilyen online zeneszolgáltatást. Meglepő lehet, hogy nem a rádiók a legnépszerűbbek, a magyar internetezők leginkább a YouTube-ot kedvelik. A válaszadók 91 százaléka havonta legalább egyszer hallgat zenét a portálon, a feliratkozottak több mint fele pedig hetente több alkalommal is használja erre a célra a szolgáltatást.
A magyarországi online rádiócsatornákat a megkérdezettek 17 százaléka indítja el hetente többször, 26 százaléka pedig legalább hetente egyszer. A külföldi zeneadók is népszerűek: az internetezők 15 százaléka legalább havonta egyszer hallgat zenét nemzetközi online rádiócsatornákon keresztül. Az egyéb zeneszolgáltatók – mint a SoundCloud, a Deezer vagy a Spotify – sem ismeretlenek a magyarok számára, azonban ezeket jóval kevesebben használják, mint a többi szolgáltatást. A PS:PRovocative felmérésében részt vevő ezer internetezőből csupán 14 válaszadó rendelkezik Spotify-profillal, közülük pedig mindössze hárman voltak hajlandóak fizetni a prémium szolgáltatási csomagért.
Üzleti felhasználók a LinkedInen
A karriermenedzselésben vezető szerepet játszó portál, a LinkedIn magyar felhasználói tábora egyelőre szintén nem túl népes, annak ellenére, hogy az oldal világszerte már 200 millió felhasználóval rendelkezik.
„A közösségi platformokat még leginkább a szórakozásra használjuk. A LinkedInre a magyar internetezők 7 százaléka regisztrált, és csak töredékük hajlandó áldozni valamelyik fizetős szolgáltatási csomagra. Ők olyan munkavállalók vagy cégtulajdonosok, akik az átlagnál jóval komolyabban veszik szakmai életük menedzselését” – emeli ki Petrányi-Széll Rita.
A kutatásból emellett az is kiderült, hogy a magyar 18‒75 éves internetező lakosság átlagban három közösségi szolgáltatásra regisztrált, a válaszadók 16 százaléka pedig ötnek vagy ennél is többnek a tagja. A szolgáltatások leginkább a budapestiek körében népszerűek, és közel megegyező arányban vonzzák a férfiakat és a nőket. A LinkedIn, az iWiW és a Google+ kivételével mindegyik közösségben a 18‒29 évesek a legaktívabbak mind regisztráció, mind pedig használat tekintetében.
Kevésbé ismert közösségi szolgáltatások
- Instagram: Képfeltöltő szolgáltatás, amelynek segítségével képeket készíthetünk, színezhetünk, valamint tehetünk közzé más közösségi oldalakon.
- Tumblr: Képek, mozgóképek és rövid szövegek gyűjtőhelye, amelyek egy adott téma vagy felhasználó köré csoportosulnak.
- Foursquare: Helymegjelölő szolgáltatás, mellyel „becsekkolhatunk”, hogy mindenki lássa, éppen hol vagyunk, illetve környékünkön kereshetünk is szolgáltatásokat, játszhatunk interaktív játékokat.
- LinkedIn: Üzleti közösségi portál, melyre feltölthetjük életrajzunkat, cégeket és üzletembereket kereshetünk, összegyűjthetjük üzleti partnereinket, illetve állást is kereshetünk és hirdethetünk.
Kapcsolódó cikkek
- A közösségi média hálójában
- Interaktívak és hiperaktívak a tévé előtt
- Helyi sajátosságokkal indul a LinkedIn álláskereső portál kínai változata
- Hazugságvizsgáló készül a közösségi oldalak pletykáinak elemzésére
- A közösségi média helyett e-mailben szereznek sztoriötleteket az amerikai újságírók
- Újságként lesz olvasható hétfőtől a Facebook
- Ősszel a rappereké volt a YouTube
- Több mint 2 millió felhasználó fiók esett a hackerek áldozatául
- Hamis Facebook-oldalt nyitottak Viktor Juscsenko volt ukrán államfő nevével
- Törölték a kurucinfo-t
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Lehet egyszerre mobil és otthoni az internet?
A mobiltelefon ma már szinte mindenki zsebében ott lapul, de a mobilozást lehetővé tévő technológia új értelmet ad az eddig vezetékkel elért otthoni internetezésnek is. Még nem szoktunk hozzá teljesen, de érdemes: nemcsak kábelen lehet otthon netezni, hanem mobilinterneten is, méghozzá úgy, hogy teljes értékű otthoni internetszolgáltatáshoz jutunk. Ez nemcsak azokon a helyeken jelent alternatívát, ahol a vezetékes internet nem elérhető, hanem önmagában is jár előnyökkel, főleg, ha 5G-mobilhálózatról van szó.
A Rakuten Viber itthon is bevezeti a hívószám azonosítást Android felhasználói számára
A Rakuten Viber, a privát és biztonságos üzenetküldés és hangalapú kommunikáció globális vezetője bemutatja új hívóazonosító funkcióját, amely nemcsak megvédi a felhasználókat a spamektől, de segítségével a felhasználók maguk dönthetik el, hogy mikor válaszolnak ismeretlen hívásokra. A hívószám-azonosító funkció mostantól Magyarországon is elérhető az Android-felhasználók számára, így ők is élvezhetik az ezzel járó hatékony spam-védelem előnyeit. A hívószám-azonosító funkciónak köszönhetően a Viber-felhasználók egy figyelmeztető üzenetet kapnak a Vibertől, amikor ismeretlen számról érkezik a hívás, amit a rendszer „biztonságosnak” vagy „potenciálisan spamnek” jelöl.
Három hónapig díjmentesen használhatják az Apple Music alkalmazást az LG okostévék tulajdonosai
Izgalmas újdonságot mutat be okostévéin a zenestreaminget kedvelő felhasználók számára az LG Electronics (LG). A gyártó OLED modelljei és Dolby Atmos funkcióval* ellátott QNED készülékei az első olyan okostelevíziók, amelyek támogatják az Apple Music Dolby Atmos-szal kiegészített térhatású hangzását (Spatial Audio with Dolby Atmos). A Magyarországon is e héttől elérhető, úttörő technológia lenyűgöző zenei élménnyel, a hangzásminőség új szintjével kecsegteti a hallgatókat.
Új jelölés lesz a fenntarthatóság ismérve
Új minősítési kategóriát hozott létre a Siemens az EcoTech megjelöléssel, amivel az iparban, az energiaelosztásban használatos termékeinek fenntarthatósági jellemzőiről ad átfogó képet. Segítségével a vásárlók könnyen megtalálják a számukra egyszerre előnyös és környezetbarát megoldásokat.
NMHH-kutatás: egyre többen választanak több streamingszolgáltatót
2023-ban is folytatódott a lekérhető filmszolgáltatások (streaming) használatának előretörése Magyarországon. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) éves fogyasztói felmérésének legújabb eredményei szerint a tavalyi év végén a 15 év feletti lakosság 41 százaléka nézett rendszeresen mozgóképes tartalmat valamelyik streamingszolgáltatónál.