Drónok az unió egén?
Új korszak kezdődhet a légiközlekedésben, ha az uniós előírások a jelenleginél szélesebb körben teszik lehetővé a távirányított légijármű-rendszerek, a drónok polgári felhasználását. Az Európai Unió Közlekedési Tanácsa a negyedik vasúti csomag mellett e témáról folytatott irányadó vitát október 8-án, Luxembourgban.
A tagállami szakminiszterek jelezték, várják az Európai Bizottság konkrét szabályozási elképzeléseit a távirányított légijármű-rendszerek biztonságos és fenntartható polgári felhasználásának kereteiről. Az elmúlt években rohamosan fejlődő technológia legígéretesebb alkalmazási területei az infrastruktúraellenőrzés és a légi felvételek készítése. A korszerű eszközök hosszabb távon az árufuvarozásban, végül pedig akár a személyszállításban is megjelenhetnek majd.
A magyar küldöttség vezetője kifejtette, hogy Magyarország támogatja egy erős és versenyképes gyártó- és szolgáltatóipar kialakulási feltételeinek megteremtését célzó közös stratégia megalkotását. Fontosnak nevezte, hogy olyan előírások szülessenek, amelyeknek megfelelve a magyar fejlesztők is sikeresen vehetnek részt a világpiacon folyó versenyben. A piacnyitáshoz szükséges egységes szabályoknak megfelelően kell kezelniük a légiközlekedés- és adatvédelemmel, az állampolgárok jogaival kapcsolatos kockázatokat. A részletek körültekintő kidolgozásához további egyeztetésekre van szükség megfelelő időkeretben, minden érdekelt féllel.
Az uniós szabályozás megalkotása során a repülésbiztonság elsődleges szerepe mellett különös figyelemmel kell lenni arra, hogy az előírások milyen felszállósúlyú távirányított légijárművekre vonatkozzanak. A meghatározandó értéknek úgy kell segítenie az egységes európai piac kialakítását, hogy közben ne gátolja a helyi fejlesztéseket. A 150 kg maximális felszállósúly alatti rendszerek alkalmazásának feltételeiről ma nemzeti határkörben dönthetnek a tagállamok. A magyar jogszabály szakmai háttéranyagát egy, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának vezetésével működő munkacsoport készíti elő.
A negyedik vasúti csomag kapcsán a magyar delegáció jelezte: stratégiai kérdésnek tartja, hogy a belföldi személyszállítási piac megnyitása esetén a külföldi vasúti társaságok milyen szegmensben és milyen feladatok ellátására lépnének piacra. A tervezet szerinti 2019-es határidőt Magyarország korainak tartja, addigra sem az illetékes hatóságok, sem az érintett piaci szereplők nem tudnának az elvárható mértékben felkészülni. A piacnyitás csak jól átgondolt, szabályozott környezetben támogatható, a piaci szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek kialakításával. A legfontosabb cél a közszolgáltatást végző vasúti vállalkozások pénzügyi egyensúlyának fenntartása és a fokozatosság elvének érvényesítése.
Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár a tanácsülés napirendjén szereplő témákban egyeztetett az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóságának (DG MOVE) vezetőjével, João Aguiar Machado főigazgatóval, a visegrádi országok képviselőivel, valamint román és szlovén kollégájával.
Kapcsolódó cikkek
- Új kihívásokat támasztanak az egészségügyi mobilalkalmazások adatvédelmi kérdései
- Globális internetszabályozást akar Kína
- Csomagszállító drónflotta kiépítésén dolgozik a Google
- Drónokkal dolgozna már a Disney is
- Gátat szabnának a véletlen appon belüli vásárlásoknak
- Gyakorlatban is ellenőrzik a mobilszolgáltatókat a roamingdíjak kapcsán
- A Vodafone is csökkenti a roamingdíjakat
- Iránymutatást fogadott el az Európai Unió az internetes szólásszabadságról
- Tíz év a szuperszámítástechnika mércéjével
- Az Európai Parlament megszavazta a roamingdíjak eltörlését
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.