Kötött útvonalak nélkül repülhetnek a gépek a magyar légtérben
Múlt hét csütörtöktől Európában elsőként a HungaroControl eltörölte a magyar légtérben az eddig létező útvonalakat, a repülőgépek korlátozások nélkül repülhetnek a légtérben, amellyel 3 millió dollárt takaríthatnak meg a légitársaságok.
A HUFRA "hungarian free route" (szabad útvonal) új forgalomszervezési koncepció lényege, hogy Magyarország légterében a ki- és belépőpontok között a lehető legrövidebb, töréspontok nélküli egyenes útvonalakon közlekedhetnek a repülőgépek, ezzel a légitársaságok mintegy 3 millió dollár értékű kerozint takaríthatnak meg évente, és 16 millió kilogrammal kevesebb szén-dioxid kerülhet a levegőbe. A HUFRA nem csak a légtérhasználók számára szolgál számos előnnyel, de a léginavigációs szolgálat kapacitását is optimalizálja, és csökkenti az irányítók leterheltségét, ezzel közvetve hozzájárul a repülésbiztonság további növeléséhez.
A légtér megnyitása az Európai Bizottság rendelete szerint minden tagállamra nézve kötelező, a végső határidő 2022. január 1, ettől kezdve minden 9 ezer méter feletti légtérben kötelező lesz az alkalmazása. A HungaroControl jelezte: több államban már bevezették a eljárást, de azt csak időbeli vagy térbeli korlátozás mellett alkalmazzák, a HungaroControl viszont idő- és térbeli korlátozások nélkül teljesítette az előírást.
Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója a közleményben kifejtette: az Eurocontrol és a közép-európai funkcionális légtérblokk országai is követendő példának tekintik a magyar léginavigációs szolgálat által kidolgozott megoldást. Jelezte, hogy az államhatárokon átívelő "free route" működés technikai és operatív feltételeinek megteremtéséről már tárgyalásokat folytatnak az osztrák és horvát, valamint a szlovén léginavigációs szolgálat vezetőivel.
A bevezetés előtt több hetes gyakorlatsorozatot hajtottak végre a HungaroControl saját kutatás-fejlesztési központjában, és egyeztettek a magyar légteret jellemzően használó húsz légitársaság szakembereivel is.
Kép: airportal.hu
Kapcsolódó cikkek
- Magyar fejlesztésű műsorfigyelő informatikai rendszert vezetett be a máltai médiahatóság
- Evolution & Mobile Hungary 2015: okosodó városok, dübörgő reklámtőzsde, #hashtag őrület
- Informatikai évnyitó profiknak – Computerworld konferencia
- A Fehér Háznál lezuhant drón gyártója alkalmatlanná teszi termékeit a Washington feletti repülésre
- Az okostelefonos fizetés és a drónok éve vár ránk
- Új SMART tantermeket adott át a Samsung
- Az unalmas feladatokat is ellátja az új gyártórobot
- Áder János: a technológiai fejlődés motorja az innováció
- Tetoválás segítheti a cukorbetegek mindennapjait
- 3,3 billió dollár bevételt produkált a mobiltechnológia
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.