Prim Hírek

Az eNET és a Magyar Telekom kutatásából kiderült, hogy a megkérdezettek 42%-a szívesen fogadna autizmussal élő felnőttet a szomszédságában. Nem mutatkozik magas elutasítottság azzal az eshetőséggel szemben sem, ha a megkérdezettek szomszédságába autista gyermeket nevelő család kerülne (9%), vagy abba az osztályba járna autista, ahová a megkérdezett valamely gyermekkorú családtagja is jár (14%). A válaszadók 25%-a határozottan nem ért egyet azzal, hogy az autista emberek képtelenek lennének beilleszkedni egy közösségbe. Viszonylag magas, 37%-os a bizonytalanok aránya ebben a kérdésben.

A kutatás eredményeiből arra lehet következtetni, hogy sokan az autizmust mint jelenséget nem ismerik, és ezért sem pozitív, sem negatív előfeltevéseik nincsenek az autistákkal szemben. Azok, akiknek van ismeretségi körükben autista, nagyobb arányban fogadnának el szívesen egy autista személyt szomszédnak, kollégának vagy a családból egy gyermek osztálytársának, mint akiknek nincsen közvetlen tapasztalatuk. Ez is jelzi, hogy az elfogadás fontos eleme az autizmussal kapcsolatos tájékozottság és a személyes tapasztalat is.

Hova tovább?

Bár a megkérdezettek többsége szívesen fogadna autistát a szomszédságában, vagy az osztályközösségben, az autisták lakóotthonban történő gondozást 75% sem az autista személy, sem a hozzátartozóik szemszögéből nem tartja a legjobb megoldásnak. A fiatal felnőtt korba lépő autistáknak a legnagyobb kihívás a 16. életévük betöltésével, vagyis az iskolakötelességük véget érésével érkezik el, amikor kikerülnek a közösséget is jelentő oktatási rendszerből. A súlyosabban érintett fiatalok esetében az elszigetelődés, az állapotukban való visszaesés ebben az időszakban jelentkezik a legintenzívebben. A legtöbb fiatal autista ekkor vagy egy általános, más típusú fogyatékossággal rendelkezőket is ellátó intézet falai között marad, ahol nem kapja meg rendszerint az igényeihez igazodó ellátást vagy szüleinél él tovább, kortárs kapcsolatok nélkül, alapjaiban meghatározva közvetlen családtagjai életét, gyakran egy vagy több szülő állandó jelenlétét megkívánva. A speciális lakóotthonokra pedig nagy szükség van: sok autista ugyanis nem képes az önálló életvitelre. Az otthonokban koncentrált figyelem, a lakók interakciós nehézségeit szem előtt tartó közeg biztosítható az autista fiatalok számára.

Jaksity György, az Autistic Art - Mosoly Otthon Alapítvány alapítója a felméréssel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Az autizmus egy spektrumzavar, azaz vannak enyhébb esetek, és olyan fiatalok - és ők vannak elsöprő többségben -, akik nem képesek önálló életvitelre. A lakóotthonok olyan környezetet biztosítanak, ami minden szempontból megfelel az igényeiknek, ahol szakszerű ellátást kapnak és fejlődni tudnak. Egy autista fiatal ellátása – az autizmus súlyosságától függően – hatalmas megterhelést jelenthet az érintett családoknak, és vannak olyan esetek, amikor a megfelelő ellátás egyszerűen nem megoldható otthon”.

Somorjai Éva, Magyar Telekom humán erőforrás vezérigazgató-helyettese elmondta: „A nyitott társadalmi környezet az egyik első számú feltétele annak, hogy az olyan kiszolgáltatott csoportok, mint az autisták, gyermekkorukon túl is minőségi életet élhessenek. A Magyar Telekom fenntarthatósági elkötelezettségével összhangban fontosnak tartja azokat a kezdeményezéseket, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az embereket, különösen a kommunikációs és szociális nehézségekkel küzdő autisták esetében. Ma Magyarországon nagyjából 60 ezer diagnosztizált gyermek és felnőtt él autizmussal, ami hatalmas szám. Ezért közös ügyünk, hogy velük kapcsolatban világos ismereteink legyenek, mert csak így tudunk olyan megoldásokat találni, amelyek valóban segítik őket a minőségi élet kialakításában.”  

A Magyar Telekom az Autistic Art - Mosoly Otthon Alapítvánnyal idén, március 30-án lépett Civil Stratégiai Partnerségre annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az autizmus társadalmi elfogadtatásának fontosságára. 

Az autizmus az agyi működés alapvető fejlődési területeket érintő zavara, amely egész életen át fennmarad, és érinti a kölcsönös kommunikáció és társas viselkedés területét, továbbá együtt jár a gondolkodás és viselkedés rugalmatlanságával.