Rettegnek a munkaadók a Z-generációtól: van, ahol már 4 napos a munkahét
Az online végezhető új szakmák megjelenése és a munkavállalók preferenciáinak változása kapcsán Magyarországon is előtérbe került az otthoni munkavégzés. A lehetőségek és kihívások bemutatására a NetAcademia szervez Home Office Konferenciát. A 4 napos munkahétben dolgozó oktatócég a jogi szabályozás főbb tudnivalóit is ismerteti a március 20-án online is „látogatható” eseményen.
A jó fizetés még mindig alapvető szempontként jelenik meg a munkahely kiválasztásakor a Randstad Employer Brand Research 2017 adatai szerint. Ugyanakkor minél fiatalabb valaki, annál nagyobb hangsúlyt kapnak az olyan extrák, mint pl. a rugalmas munkaidő, illetve az otthoni munkavégzés lehetősége. Különösen igaz ez a most munkaerőpiacra kerülő Z-generáció tagjaira. „Sok munkaadó fejében él még, hogy ha nem látjuk az alkalmazottat, akkor biztosan nem is dolgozik. Pedig mindannyian tudjuk, attól, hogy valaki 9-től 5-ig a monitora előtt ül, nem biztos, hogy minden percét irodai feladatainak elvégzésével tölti. Ez fizikailag is lehetetlen, különösen a kreativitást is igénylő szakmákban. A munkavégzés idő alapú megítélése nem ad valós képet a ténylegesen elért eredményekről. Teljesítmény alapú mérésre van szükség, ez a »home office« bevezetésének egyik alapfeltétele is” – mondta Litkei Péter, a Home Office Konferenciát szervező NetAcademia Oktatóközpont ügyvezetője. A szakember hozzátette, a rugalmas, otthoni munkavégzést ugyanakkor nem érdemes kötelezővé tenni, mert az belső feszültséget okozhat és a kezdők esetében sem célravezető megoldás.
4 napos munkahét és digitális nomádság
Nemcsak a munkavállalói preferenciák változása állítja kihívás elé a munkaadókat: a jövőben még inkább jellemzővé válnak azok a munkakörök, melyek online végezhetők. A NetAcademiához online oktatásra bejelentkezők között nagyjából minden ötödik hallgató kifejezetten otthonról tervezi hasznosítani az újonnan megszerzett tudást, de extrém példák is akadnak. Van, aki számára már a digitális nomád életmód elérése a cél, vagyis az, hogy valóban helyfüggetlenül – akár egy másik országból – dolgozzon be valahová.
„A szabadságfok növelésének egy másik lehetősége a 4 napos munkahét bevezetése, mi erre idén álltunk át. Az elmúlt közel 3 hónap tapasztalatai alapján ugyanazt a munkamennyiséget képesek vagyunk elvégezni, mint a korábbi klasszikus munkarendben. A hatékonyság növelése mellett sokkal szabadabb és boldogabb munkavállalókra tettünk szert, akik számára így a magánéletre és persze saját maguk fejlesztésére is több idő jut, ennek tapasztalatait is megosztjuk a konferencián” – mondta Litkei Péter.
Munkahelyi baleset otthon?
Az otthoni munkavégzés persze számos jogi vonatkozású kérdést is felvet. Mi történik például akkor, ha a rugalmas munkaidejét töltő dolgozót otthon, mondjuk teregetés közben éri baleset. „Az uniós alapelv az, hogy a helytől és időtől független módon dolgozók pontosan ugyanolyan jogi védelemben részesüljenek, mint a munkáltató telephelyén dolgozó »rendes« munkavállalók. Áttételesen ez fogalmazódik meg a Munka Törvénykönyve vonatkozó passzusában, miszerint távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható” – magyarázza Barcsi Tamás, munkavédelmi tanácsadó, a Home Office Konferencia előadója.
A március 20-án megrendezésre kerülő Home Office konferencián további témák is terítékre kerülnek, az esemény online is követhető.
Kapcsolódó cikkek
- A zokni-szandál a múlté, az inkognitó-mód nem
- Nem zsenikre, csak „informatikus-kőművesekre” lenne szükség
- Ingyen tanulnak kódolni az informatika tanárok
- A hagyományos informatikus oktatás kőbalta
- Csalók detektálása felhőből
- Minden második informatikus látott már sikeres hackertámadást
- Amikor a betörők figyelnek meg minket saját biztonsági kameránkon
- Keresik a legjobb etikus hackereket
- Alapszintű SAP oktatási platform indult
- Az Ethical Hacking Konferencián indul a 4. mobilszolgáltató
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia
Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.
Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása
Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését
Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.
A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában
A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.