Okos Város Index: Bécs és London a globális rangsor élén
A lakosság növekedése, a gyakori dugók és a légszennyezettség mind olyan kihívások, amelyekkel kis- és nagyvárosok világszerte szembesülnek. Ezeket a problémákat meg lehetne oldani egy digitális technológiákat alkalmazó Smart City (Okos Város) stratégia segítségével.
Egy Okos Városban például az e-mobilitás szolgáltatások az intelligens forgalommenedzsment-rendszer részét képeznék, amelyet egy intelligens hálózat látna el árammal. Ehhez a városvezetés részéről integrált gondolkodás szükséges, hogy az egyes intézkedésekből sikeres Okos Város stratégia alakulhasson ki. Ez az egyik fő következtetése a Roland Berger által újra elkészített Smart City Strategy Indexnek (Okos Város Stratégia Index), amiben a cég szakértői 153 várost vizsgáltak meg a világ minden részéről.
A globális rangsor első helyén idén is Bécs végzett. „Az osztrák főváros egységes keretstratégiájával és innovatív mobilitási, környezeti, oktatási, egészségügyi és közigazgatási megoldásaival, valamint az egyes projektek előrehaladását ellenőrző rendszerével került a rangsor elejére” – magyarázta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. A lista második helyén London szerepel, de többségében ázsiai metropoliszok azok, amik a legmeggyőzőbb Okos Város stratégiákat tudják felmutatni.
Egy Okos Városnak integrált stratégia kell
A világos Okos Város stratégiával rendelkező városok száma csaknem megduplázódott az elmúlt két esztendő során, 87-ről 153-ra emelkedve, de még ezen városok 90 százaléka sem rendelkezik valóban integrált stratégiával. Ráadásul a stratégia csak az első lépés, ami igazán számít az a megvalósítás.
Bécs magas pontszámát többek között fejlett e-egészségügyi szolgáltatásai indokolják, emellett pedig az első német nyelvű város, amely elérhetővé tette a közigazgatási adatokat. Londonban az utcai lámpákat és a padokat olyan funkciókkal szerelték fel, mint például az ingyen wifi, a levegő minőségét mérő szenzorok és az elektromos járművekhez szükséges töltőállomások. Szingapúrban most vezetik be a SingPass nevű digitális felismerő rendszert, intelligens közvilágítást telepítenek, autonóm buszokat állítanak forgalomba és a távgyógyászattal kísérleteznek.
Hiányos a stratégiák megvalósítása
Még mindig rengeteg tennivaló van ugyanakkor a stratégiák megvalósítás terén. „Ez gyakran azonban nem a stratégiára és annak hibáira vezethető vissza, hanem arra, hogy nincsenek tisztázva a felelősségek és hiányzik egy megfelelő szakértelemmel felruházott irányító funkció, ami a projektet előmozdíthatná” – jegyezte meg Schannen Frigyes.
Amire a városoknak ennek érdekében szüksége van, az egy olyan központosított döntéshozó szerv, mint Londonban a Digitális Vezető pozíciója vagy Bécsben az Okos Város Ügynökség. Így egy helyen összpontosulnak a technikai kompetenciák és központilag vezérelhetők a különböző projektek, miközben ezzel egy időben ezek a szervek koordinálják a sokszor eltérő városi, szolgáltatói, megoldás-szállítói és kormányzati érdekeket is.
Egy Okos Város stratégia esetében a siker egyik kulcsa az összes résztvevő csoport koordinálása, míg egy másik a világos jogi keretfeltételek megteremtése. „Szükséges egy jogi keret megléte az összegyűjtött adatmennyiség védelme érdekében, és a városoknak ki kell építeni egy olyan infrastruktúrát, amely használhatóvá is teszi ezeket a megszerzett adatokat” – mondta Schannen Frigyes.
Kapcsolódó cikkek
- Okos Város idegrendszert épít a Huawei
- A mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok mutathatnak új utat Európának
- A MobilITy-Győr bemutatja, hogyan működik egy okos város
- Az Épületinformációs modell forradalmasíthatja az építőipart
- A PSD2-t bevezetni nem kell félnetek...
- Kína a világ vezetője e-mobilitásban
- Magyarországon is egyre népszerűbbek a csomagátvételi pontok
- Az utasok kétharmada szeretne internetezni a repülési idő alatt is
- A hackereknél is okosabb városokra van szükség
- A fogyasztók digitális DNS-ének megértésén múlik az online kiskereskedelem jövője
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Stratégiai összefogás az AWS és a Deloitte közt
Több éves, átfogó, stratégiai együttműködésbe kezdett a világ legnagyobb vezetési tanácsadó cége, a Deloitte, valamint a világ legnagyobb nyilvános felhőszolgáltatója, az Amazon Web Services (AWS). A kooperációjuk célja, hogy felgyorsítsák a vállalatok digitális transzformációját, az üzleti műveleteik felhőbe terelésével felkészítsék őket az egyre élesedő versenyre, valamint maximalizálják számukra a felhőalapú technológia üzleti előnyeit.
Cégmarketing trendek – 2024. Legyünk jelen egyszerre mindenhol!
Legyünk ott mindenhol! Ez a jelszava mostanában a cégeknek. Mindenütt látszódni, hallatszódni kell, hogy a nagy kommunikációs zajban észrevegyenek. A PP Konferenciaközpont és a BKIK „Cégmarketing trendek – 2024 Legyünk jelen egyszerre mindenhol!” című, május 30-án megrendezendő hibrid konferenciájának előadói választ adnak arra, hogy hogyan juttassuk el üzeneteinket a vevőinknek a rendkívül felpörgetett, zajos online és offline térben 2024-ben.
Elkészült az egyedülálló hazai AI-kutatás
A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány, a Yettel és a CETIN
A magyarországi digitalizáció fejlesztését szolgáló együttműködést közös nyilatkozatban erősítette meg a kormány, a Yettel Magyarország Zrt. és a távközlési infrastruktúraszolgáltató CETIN Hungary Zrt. A megállapodásban foglaltak szerint a vállalatok 2024-2028 között legalább 72 milliárd forint értékű mobil hálózatfejlesztési beruházást hajtanak végre.