Önmagában az IoT nem elég
A dolgok internete és a mesterséges intelligencia együttes használata sokkal versenyképesebbé teszi a piaci szereplőket, mintha csupán az IoT-re támaszkodnának.
Egy globális üzleti vezetőkkel készített felmérés rávilágított arra, hogy a dolgok internetével (Internet of Things, IoT) kapcsolatos kezdeményezések haszna a mesterséges intelligencia felkarolásával maximalizálható. A résztvevők 90 százaléka jár ebben a cipőben, állításuk szerint az MI bevetésével jócskán sikerült felülmúlni az IoT-val szembeni elvárásokat. További előnyként könyvelhető el, hogy ezek a szervezetek sikeresebbek a piaci versenyben, kétszámjegyű javulást felmutatva számos üzleti mutató – az alkalmazottak hatékonysága, az innováció és a működési költségek visszafogása – területén.
Oliver Schabenberger, a SAS műszaki vezetője szerint az összes, dolgok internetéhez köthető tevékenység közül az AIoT típusú megoldások a leghatékonyabbak. Vagyis a mesterséges intelligenciával – a mélytanulás, a gépi tanulás, a természetes nyelvfeldolgozás, a hangfelismerés és/vagy a képelemzés módszereivel - támogatott, IoT érzékelőkön alapuló döntéshozatal hozza a legjobb eredményt.
Jelentős bevételnövekedés AIoT-vel
A SAS, a Deloitte, az Intel és az IDC együttműködésében készült kutatás során mintegy 450 üzleti vezető nyilatkozott szerte a világból szervezeteik IoT-vel és mesterséges intelligenciával szerzett tapasztalatairól. Ennek során kiderült, hogy:
- A felsővezetők 79 százaléka részt vett az IoT projektekről születő döntések meghozatalában, 92 százalékuk pedig állítja, hogy az AIoT-val elérhető nyereség meghaladta várakozásaikat.
- A vállalatok 68 százaléka támaszkodik már az IoT révén szerzett adatokra a napi működési feladatokkal kapcsolatos döntések során. Ugyanakkor a válaszadók mindössze 12 százaléka közölte, hogy a tervezésnél is felhasználják a dolgok internetének általuk használt eszközeivel előállított információkat. Amint bejön a képbe a mesterséges intelligencia, 31 százalékra ugrik fel ez az arány.
- A felmérésben részt vevők 34 százaléka beismerte, hogy az AIoT-től leginkább várt eredmény a bevételek bővülése. Ezt követte az innovációs készség fokozása (17,5 százalék) illetve az ügyfeleknek való új digitális szolgáltatások nyújtása (14,3 százalék). Emellett a működési költségek csökkentése is jelentős szerepet (11,1 százalék) játszik.
A mesterséges intelligencia dolgok internetének használatára gyakorolt előnyös hatásait példázza, hogy miközben a napi üzemeltetés átlagosan 32 százalékos javulást mutatott fel az IoT bevetését követően, az MI bevonásával 53 százalékra nőtt ez az eredmény. A dolgok internetének kontextusában használt elemzői technikák közül leginkább az üzleti intelligencia (33 százalék), a közel valós idejű megfigyelés (31 százalék) és a feltételalapú megfigyelés (30 százalék) alkalmazott.
„Az MI és az IoT többé nem egymástól különválasztható fogalmak.” – nyilatkozta Melvin Greer, az Intel amerikai vezető adattudósa – „Az MI segít automatizálni a begyűjtött adatokra alapuló döntéseket és tevékenységeket. Napjainkban a legtöbb szervezet még csak az első, „láthatósági” fázisban van az IoT használatát illetően, jelenleg azt vizsgálják, mi történik a dolgok internetének eszközein. Fokozatosan lépnek előre ebből az állapotból a megbízhatóság, a hatékonyság és a valós alkalmazás fázisaiba. Ezek az összetettebb helyzetek egyre jobban igénylik a mesterséges intelligencia képességek használatát.”
Az IoT adatokat a hétköznapi üzleti döntésekhez felhasználó vállalatok alapvetően (68 százalék) az üzemeltetési döntések esetében élnek a technika lehetőségeivel. Ennek során azonban elsősorban táblázatokat és egyéb, nem MI-re támaszkodó megoldásokat alkalmaznak. A mesterséges intelligencia azonban már az IoT ajtaján kopogtat, a kifinomultabb és gyorsabb döntéshozatal jelentős eredményjavulással kecsegtet. A működési problémák gyors felismerése és megoldása nagyobb rugalmassággal és hatékonysággal vértezi fel a szervezeteket.
Jay Cei, a nemzetközi, fémgyártással foglalkozó Ulbrich Steel műszaki vezetője elárulta, hogy a vállalat kiemelt fontossággal kezeli az AIoT elfogadtatását. „Erős a munkahelyek elvesztésétől való félelem, én viszont hiszek abban, hogy az AIoT-nek köszönhetően az emberek mostani képességeikhez viszonyítva jóval magasabb szinten tudják majd elvégezni munkájukat. A SAS Analytics for IoT az egyik olyan, beágyazott mesterséges intelligenciát tartalmazó megoldás, amivel hatékonyabban tudjuk végrehajtani stratégiánkat” – nyilatkozta Cei.
Az AIoT sikeréhez felsővezetői támogatásra van szükség, foglalta össze Andy Daecher, a Deloitte Consulting LLP igazgatója. „Ezeknek a kezdeményezéseknek minden igazgató naptárában szerepelniük kell. Az AIoT sikere ugyanis elsősorban az üzleti és nem a műszaki támogatáson múlik” – véleményezte Daecher a tanulmányt.
Kapcsolódó cikkek
- Sikeresebb üzlet – mesterséges intelligenciával
- Okos Város idegrendszert épít a Huawei
- A Samsung ismertette emberközpontú fejlesztéseit és kísérleti projektjeit
- CES 2020 – Bosch: Fókuszban a mesterséges intelligencia
- 2020: az adatok évtizedének kezdete
- Mesterséges intelligencia és gépi tanulás oldhatja meg az élelmezési problémákat
- Átírja a trendeket a digitális élményplatformok megjelenése a gyártási ágazatban
- Az európai gyártóvállalatok nem tudják eredményesen alkalmazni az okostechnológiákat
- A jövőben robotok is vizsgálhatják a tőzsdei cégek teljesítményét
- Eltűnhet 2040-re a rák és a cukorbetegség?
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Egyszerű Airpods-tisztítás és új vezetékes headset gamereknek
Neked is fejtörést okoz, hogy mivel tudnád Apple Airpods fülhallgatódat megfelelően és károkozás nélkül tisztítani? Vagy épp teljesen másban vagy, és azon agyalsz, hogy milyen gaming headsettel tudnál megszabadulni a késleltetéstől? Akkor érdemes továbbolvasnod, mert a Sandberg most mindkét problémára elhozta a megoldást!
A mesterséges intelligenciától a soft skilleken át a kibervédelemig
Az ELTE Informatikai Kar idén a „Semmiből született csodák – A mesterséges intelligenciától a soft skilleken át a kibervédelemig” című rendezvénnyel csatlakozott a Lányok Napja országos programhoz.
Kén-hexafluorid betiltása – Nem gáz többé!
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése az egész világon hatalmas feladat, és e küldetés része a kén-hexafluorid (SF6) gáz teljes körű betiltása is. Ez különösen a villamosenergia-iparban jelent komoly változást, hiszen a kapcsolóberendezések szigeteléséhez eddig rendszerint ezt az anyagot használták.
Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől
Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.
A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.
Szemben a sztereotípiákkal: a nők, a tudomány jövőjének alakítói
Április negyedik csütörtökén az infokommunikációs szektor női szereplői előtt tisztelgünk. Az immár 15. éve ünnepelt Lányok az információ- és kommunikációtechnológiában (Girls in ICT) nemzetközi napja arra biztatja a fiatal lányokat, hogy merjenek nagyot álmodni és bátran helyezkedjenek el STEM* vagy IKT** szakmában. Idén a női vezetők és elengedhetetlen mentori szerepük kerül középpontba a világnapon, amely a Megoldások a holnapért résztvevőit is megihlette.