Két pont között nem mindig az egyenes a legrövidebb – avagy miért „kerülnek” a repülőgépek?
Ha valaki kétdimenziós térképen vizsgálja egy repülőgép útvonalát, csodálkozva tapasztalhatja, hogy az sokszor nem egyenesen halad, ehelyett egy kifliformán görbülő utat ír le. Máskor pedig ugyanaz a járat akár egy teljesen más útvonalon is közlekedhet, mint korábban. Mi ennek az oka? Kerülőutat tesz ilyenkor? A válasz roppantul egyszerű, de egyben bonyolult is: a térgeometriában nem az egyenes a legrövidebb út, a repülésben pedig a szélviszonyok is sokat számítanak.
A repülős fórumok látogatói körében, illetve a közösségi médiában időről időre felvetődik az a téma, hogy ha kétdimenziós térképen – például a FlightRadar24 honlapján – követjük a hosszabb távokon közlekedő légi járatok útját, gyakran úgy tűnik, mintha kerülnének, tehát egy félkörnek látott pályán közlekednek. A valóságban azonban ez a kerülőnek hitt távolság nemhogy hosszabb, hanem épp a legrövidebb útvonal – a légiforgalmi irányításban ezt a Nagy Görbe elméletének nevezik. Sík felületen közlekedve egyértelműen a két pont közti egyenes lenne az optimális, legrövidebb út. Más azonban a helyzet a repülésnél, hiszen a gépek egy gömbfelület mentén – ez lenne a Föld – repülnek. Az ortodroma a gömb geometriájában a legrövidebb távolságot jelenti két pont között, és a kétdimenziós vetületen ez valóban „görbének” néz ki.
Mindezt egy egyszerű földgömb, egy azzal méretarányos síktérkép és egy cérnadarab segítségével könnyen ellenőrizhetjük. Cérnánkat először a földgömb két tetszőleges földrajzi pontja között feszítsük ki, majd a cérnavégeket helyezzük a síktérképen jelölt ugyanazon két pontra. Ugye, hogy ott lesz az a görbület?!
Egy Los Angeles és Frankfurt között közlekedő cargo járat által megtett út a FlightRadar24-en
Annak jelentősége, hogy a járatok az ortodromán repülnek ahelyett, hogy a két dimenzióban egyenesnek látszó utat követnék, annál nagyobb, minél hosszabb útról van szó. Egy Európán belüli repülés esetében ez nem, vagy csak kevésbé fontos, de például a Budapest–Dubai útvonalon, illetve egy más tengerentúli reláción az előny már jelentőssé válik.
Az ortodroma mellett a repülőgépek útvonalát a jet stream, azaz a futóáramlás is befolyásolja. Ez a kifejezés olyan nagy sebességű, vízszintes áramlási zónákat jelöl, amelyek az óceán feletti repülés során nyugatról keletre tartanak. Az Európából Észak-Amerikába tartó járatok például szembe repülnek ezzel a széllel, aminek hatására növekszik a repülőgépek fogyasztása, illetve a repülés időtartama is.
Az Amerikából Európába tartó járatok azonban a szelet „meglovagolva” akár több órás késést is képesek behozni.
Manapság – sok egyéb tényező mellett – a jet streamet és az ortodromát is figyelembe véve úgynevezett Computer Fly Planning rendszerek tervezik meg a legmegfelelőbb útvonalat a repülőgépek számára. Ezek képesek kiszámolni például, hogy ha az ortodromától 100 mérfölddel délebbre repül egy gép, akkor a legrövidebb útról ugyan letér, a légáramlási viszonyok kedvezőbb alakulása miatt azonban mégis gazdaságosabban közlekedhet.
A magyar légiforgalmi irányítók is nap mint nap találkoznak ezzel a jelenséggel, például amikor a Közel-Keletről Észak-Amerikába tartó járatok útvonalát vizsgálják. Van, amikor ezek a gépek Magyarország keleti csücskén átrepülve, máskor Románia felől érkezve Szlovákia felé folytatják útjukat, olykor pedig Ausztria felé hagyják el a légterünket. Így gyakran előfordul például az is, hogy a Doha–Atlanta járat két egymást követő napon teljesen más útvonalon repül. Ezek a változások természetesen a legkisebb mértékben sincsenek hatással arra, hogy a HungaroControl irányítói a tőlük elvárt profizmussal és a repülésbiztonság maximális biztosításával lássák el feladataikat.
Kapcsolódó cikkek
- Ezreknek segített a veszélyhelyzetben a HungaroControl
- Intelligens drónok segíthetik a jövő repülőtereit
- Rekordok dőlnek a kisgépes forgalomban
- Egészségügyi dolgozóknak és hátrányos helyzetűeknek adott támogatást a HungaroControl
- Szegeden nyitja meg új irodáját a Lufthansa Systems
- Az easyJet partnere elkezdi az elektromos hajtóművek fejlesztését
- Ingyenes fedélzeti wifi a Telekom havidíjas ügyfeleinek
- Tavaly is több mint egymillió gép biztonságát garantálta a HungaroControl
- Karácsonyi díszítés: Csak a házat díszítsük, az eget ne!
- Éles üzemben is kiválóan teljesített a Remote Tower
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Egyszerű Airpods-tisztítás és új vezetékes headset gamereknek
Neked is fejtörést okoz, hogy mivel tudnád Apple Airpods fülhallgatódat megfelelően és károkozás nélkül tisztítani? Vagy épp teljesen másban vagy, és azon agyalsz, hogy milyen gaming headsettel tudnál megszabadulni a késleltetéstől? Akkor érdemes továbbolvasnod, mert a Sandberg most mindkét problémára elhozta a megoldást!
A mesterséges intelligenciától a soft skilleken át a kibervédelemig
Az ELTE Informatikai Kar idén a „Semmiből született csodák – A mesterséges intelligenciától a soft skilleken át a kibervédelemig” című rendezvénnyel csatlakozott a Lányok Napja országos programhoz.
Kén-hexafluorid betiltása – Nem gáz többé!
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése az egész világon hatalmas feladat, és e küldetés része a kén-hexafluorid (SF6) gáz teljes körű betiltása is. Ez különösen a villamosenergia-iparban jelent komoly változást, hiszen a kapcsolóberendezések szigeteléséhez eddig rendszerint ezt az anyagot használták.
Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől
Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.
A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.