Az NMHH-t igazolja az uniós bíróság döntése a Telenor ügyében
Az Európai Unió Bírósága a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogértelmezését osztva iránymutató döntést hozott az uniós, nyílt internetre vonatkozó szabályok értelmezéséről. A Fővárosi Törvényszék azután fordult az EU legfőbb bírói fórumához, miután a Telenor Magyarország Zrt. az NMHH két, 2017-ben született elmarasztaló döntésével szemben kezdeményezett bírósági felülvizsgálatot.
Az uniós bíróság az előzetes döntéshozatali eljárásban az NMHH álláspontját osztotta és kimondta: nem felel meg a hálózatsemlegességi előírásoknak, ha a szolgáltatók bizonyos alkalmazások és szolgáltatások használatához korlátlan adatkeretet biztosítanak, és ezek elérését korlátozás nélkül biztosítják akkor is, ha a többi internetes tartalom a díjcsomagban foglalt adatkeret kimerülése miatt már nem, vagy csak lassítva érhető el.
Az NMHH üdvözli az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatát, és biztos abban, hogy ennek alapján a Fővárosi Törvényszék előtt is hamarosan lezárulhatnak a Telenor által kezdeményezett eljárások. Az uniós bíróság döntése hosszú távon abból a szempontból is fontos, hogy a magyar bíróságnak – és a többi tagállam bíróságainak is – más, tartalmilag hasonló ügyekben is az EU-s határozat alapján kell majd döntenie. Ezért a most született döntés várhatóan hosszabb időre meghatározza majd mind a szolgáltatók, mind a hatóságok jogértelmezését.
Az NMHH 2017-ben kötelezte a Telenort az egyes internetes forgalmak közötti megkülönböztetés megszüntetésére, mivel a szolgáltató a MyChat és MyMusic kiegészítő adatcsomagjaiban az uniós rendelettel ellentétesen, tisztán kereskedelmi alapon különböztette meg a csomagban szereplő és az azon kívüli csevegő, zenei és közösségi alkalmazásokat. A csomagok feltételei szerint a kiemelt alkalmazások használatához kötődő adatforgalmat a szolgáltató nem vonta le az előfizető általános adatforgalmi keretéből – ezt nevezzük nullás díjszabásnak – és az alkalmazások korlátozás és lassítás nélkül elérhetők maradtak akkor is, ha az előfizető adatkerete az adott számlázási ciklusban már elfogyott, és ezért a többi internetes tartalmat már egyáltalán nem, vagy csak lassítva tudta elérni. A cég a hatóság döntései ellen két keresetet indított a Fővárosi Törvényszéken, amely aztán előzetes döntéshozatalért fordult az EU-s bírósághoz a vonatkozó jogszabályok értelmezését kérve.
Az uniós bíróság döntésének részletei
Az uniós bíróság szerint egyrészt a végfelhasználók jogainak korlátozását jelenthetik az olyan csomagok, ahol kombinálják a „nullás díjszabást" és azokat az intézkedéseket, amelyek az egyéb szolgálatások és alkalmazások forgalmát blokkolják vagy lassítják. Ez ugyanis a kiemelt alkalmazások és szolgáltatások használatát fokozza, míg a többi alkalmazás használatát csökkenti, ellehetetleníti. A nyílt internetre vonatkozó szabályok a végfelhasználók védelme körében a fogyasztókon túl a tartalomszolgáltatókat is védik – így például a közösségi és zenei oldalak üzemeltetőit vagy a különféle alkalmazások fejlesztőit is.
Másrészt az uniós bíróság szerint egyértelműen sérti a forgalommal kapcsolatos, egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód általános kötelezettségét az a gyakorlat, hogy egyes alkalmazások – objektív jogi kötelezettség vagy műszaki ok nélkül, pusztán kereskedelmi megfontolásból – korlátozás és lassítás nélkül elérhetők maradnak akkor is, ha az előfizető adatkerete az adott számlázási ciklusban már kimerült, és ezért a többi internetes tartalmat már egyáltalán nem, vagy csak lassítva tudta elérni.
Kapcsolódó cikkek
- Az NMHH elnöke megtartotta a májusban elmaradt Dr. Magyari Endre-díj átadóját
- Újra pályázható lesz a Budapest 92,9 MHz frekvencia
- Lerakták az NMHH Visegrádi utcai műszaki épületbővítésének alapkövét
- A hírmegosztásban int óvatosságra az NMHH szeptemberi kampánya
- Közel 75 millió forintos támogatás rádiós műsorgyártásra
- NMHH-felmérés: jól teljesítenek a hazai hírközlési hálózatok a felhasználók szerint
- Médiatanács: magyar–cseh együttműködés a Film Café és a Comedy Central médiafelügyeletében
- Túl a mélyponton a tévés reklámpiac
- NMHH-felmérés: csökken a hagyományos média fogyasztóinak aránya az internethez képest
- Médiatanács: Tovább szólhat Cegléden a Mária Rádió
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Indul a K&H STEM pályázat: az IT hallgatók innovatív megoldásait várják
Technológiai pályázatot hirdet a K&H a hazai IT képzést nyújtó felsőoktatási intézmények hallgatói számára, hogy elismerje azon fiatal szakembereket, akik kiemelkedő szakmai, tudományos dolgozataikkal hozzájárulnak az új, innovatív megoldások kitalálásához és inspirációként szolgálnak mások számára. A közel 2 millió forint anyagi támogatást és szakmai projektmunkában való részvételi lehetőséget biztosító pályázatra alap- és mesterképzés kategóriákban, összesen 8 témakörben – köztük AI, fintech és felhőtechnológiában – lehet jelentkezni itt.
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
100 éves a kismegszakító, amely lehetővé teszi az energetikai átállást
Az ABB-nek a maga nemében első kismegszakítója (Miniature Circuit Breaker/MCB) már 100 éve biztosítja az elektromos áramkörök védelmét, és a jövő fenntarthatósági igényeihez igazodva napjainkban is tovább fejlődik. Mivel az összes tűzeset közel egynegyede lakóépületekben keletkezik, ezért kijelenthető, hogy a kismegszakítók az otthonok biztonságossá tételével forradalmasította az életmódunkat, sőt megteremtette az elektromos biztonságot az egész társadalom számára, a vasúti infrastruktúrától kezdve a gyárakon, a kereskedelmi épületeken át, az adatközpontokig.
Három új 3D nyomtató és több ráadás a FreeDee standján
A FreeDee Kft. az additív gyártás egyik élen járó hazai specialistája. Márkafüggetlen szakértőként számos piacvezető 3D nyomtató és 3D szkenner márkával dolgoznak együtt, így a FreeDee standján idén három új 3D nyomtató is egyszerre debütál! Most lehet majd itthon először élőben megnézni a Markforged FX20 robusztus kompozit nyomtatót, az UltiMaker Factor 4 ipari FDM nyomtatót és a Formlabs Form 4 mSLA nyomtatót is. Emellett látványos SLM fémnyomtatásokra és 3D szkennelés bemutatóra is számíthatnak az Ipar Napjain a 101F (A pavilon) stand látogatói.
Érettségi-para szülőként? HR szakértői tippek következnek!
Elindult a 2024-es érettségi szezon: országszerte 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700 középiskolás érettségizik. Ez az időszak legalább olyan megterhelő és kihívásokkal teli a szülők számára, mint a diákoknak, hiszen a gyermekük jövőjéről van szó, és az érettségin nyújtott teljesítményen sok múlhat. Rengeteg a kérdés: felveszik a gyermeküket a kívánt szakra? Mi lesz, ha nem nyer felvételt, vagy meggondolja magát időközben és egy másik irányba szeretne menni? Egyáltalán mi történik, ha mégsem úgy alakul minden, ahogyan azt a gyermek és a szülő eltervezte? Most ezekre az eshetőségekre hívja fel a figyelmet és ad néhány szakértői tippet a Mind-Diák Szövetkezet vezetője, Göbl Róbert.