500 éves robotkart és galamb irányította bombát rekonstruáltak
A modern fejlesztéseknek, köztük a 3D-s technológiáknak köszönhetően a múzeumok, laborok és raktárak által rejtett misztikus – és nem ritkán bizarr – kincsek darabokra szedhetők, a legapróbb részletekig kinagyíthatók, vagy ha hiányosak, akár ki is egészíthetők. Ezt követően a tárgyak eddig nem látott titkokat árulnak el magukról, amikből a Viasat History dokumentumcsatorna A legfurcsább dolgok (Strangest Things) című műsorában szemezget április 19-én hétfőn 20 órától.
Lehet, hogy egy 500 éves fémprotézis tényleg működőképes robotkar volt?
A német jagsthauseni kastély vitrinjében egy igazán rendkívüli kincs található: ránézésre páncélkesztyű, valójában pedig egy csoda. Modern képalkotótechnológia rekonstruálta, hogy ez az 500 éves eszköz egy szofisztikált robotkar, amelynek belseje szegek és rugók bonyolult mechanizmusát rejti. Egykori tulajdonosa azzal hencegett, hogy ezzel a karral akár kardforgatásra is képes. De vajon igazat beszélt?
Az 1480-ban született Götz Berlichingen egy középkori lovag volt, akinek jobb karját egy ágyúgolyó szakította le. Akkoriban a művégtagok nem voltak túlságosan elterjedtek, Götz mégis egy működő vaskezet akart – mára kiderült, meg is kapta. A 3D technológia segítségével sikerült rekonstruálni a kezet és annak mechanizmusát: az ujjak úgy működtek, mint egy bilincs, azaz minél jobban behajlította őket ép kezével, a bennük lévő fogaskerekek fogai közé beakadó nyelvnek hála azok egyre jobban rászorítottak a közéjük illesztett tárgyra, az elengedés pedig gombnyomásra működött.
Lehet, hogy egy II. világháborús, 450 kg-os bombát tényleg galambok irányítottak?
A washingtoni történeti múzeumban található egy II. világháborús bomba orra, amelynek elején kis ablakok vannak kicsi pilóták számára: ezt a bombát ugyanis galambok irányították. Na de mire volt ez jó? A 3D-s technológia ezt a szerkezetet is rekonstruálta.
A II. világháború során ledobott bombáknak csupán 1%-a talált célba. A nagyobb eredményesség érdekében irányítható siklóbombát kellett gyártani, és míg a németek a rádiós megoldással kísérleteztek, addig az amerikaiak egy ennél szürreálisabbnak tűnő dolgot, egy galambok által irányított rakétát fejlesztettek ki. Közismert, hogy a galambok olyan navigációs képességgel rendelkeznek, amelynek köszönhetően mindig hazatalálnak, ráadásul könnyen is idomíthatók. A rendszer pedig úgy működött, hogy a bomba orrában rögzített madár előtt volt egy képernyő, amire kivetítették a célpontot, a galambot pedig megtanították arra, hogy megfelelően bökjön rá a képre, hogy az irányítórendszer a célpontra szegezze a bombát. Minden robbanószerkezetben három galamb volt, hogy biztosra menjenek – és bizony a mai modern repüléstechnikák is ezt a módszert használják: három független navigációs rendszer irányítja őket, hogy a gép ne kerülhessen veszélybe.
A modern technológiák néha a legőrültebb talányokra és a legeszementebb teóriákra is a legegyszerűbb választ adják. Egy 5 cm-s kocka, amely megnyerhette volna Hitlernek a háborút? Egy vérszívó piócák által működtetett időjós berendezés? Vagy egy sikoltozó múmia? A legfurcsább dolgok című dokumentumsorozatban ilyenek is előkerülnek, és mindenre lesz válasz.
Kapcsolódó cikkek
- Oscar-jelölt kisfilmmel érkezik a Friss Hús nemzetközi programja
- Mennyi ideig tartana végignézni minden idők legjobb sorozatait?
- Március 15-én indul a Paramount Network háromhetes kvízjátéka
- Teljes évad streamelésére szerződött a Magyar Telekom és a Viasat World
- 9 jelölést kaptak az HBO saját gyártású tartalmai
- Tordai István a magyar James Bond
- A National Geographic videótára megérkezett
- Három dokucsatornát nyit meg nyár végén a UPC Direct
- A történelem vízi nagyágyúi
- Állati találkozások
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Szemben a sztereotípiákkal: a nők, a tudomány jövőjének alakítói
Április negyedik csütörtökén az infokommunikációs szektor női szereplői előtt tisztelgünk. Az immár 15. éve ünnepelt Lányok az információ- és kommunikációtechnológiában (Girls in ICT) nemzetközi napja arra biztatja a fiatal lányokat, hogy merjenek nagyot álmodni és bátran helyezkedjenek el STEM* vagy IKT** szakmában. Idén a női vezetők és elengedhetetlen mentori szerepük kerül középpontba a világnapon, amely a Megoldások a holnapért résztvevőit is megihlette.
Minden 5. gyereket érintheti az online bántalmazás
Bár a honfitársaink szerint a közösségi média veszélyesebb a gyerekekre nézve, mint a tömegközlekedés, a 6-14 évesek harmada mégis rendszeresen használja a social mediát – derült ki egy friss, országos kutatásból. Az egyik leggyakoribb probléma az online térben a bántalmazás, ami akár minden 5. gyereket érinthet. A kitöltők harmada nem szokott a családjával beszélni az internetes tér veszélyeiről, pedig a tudatosítással a legtöbb ilyen helyzet megelőzhető vagy kezelhető lenne.
A Zyxel Networks fokozza a kiberbiztonságot, hogy megfeleljen a NIS2 irányelvnek
Tekintettel a kiberfenyegetések növekvő gyakoriságára és összetettségére, az EU 2016 óta hatályos NIS-irányelve ma már nem felel meg mindezeknek. Az új iteráció, amely 2024. október 18-án lép életbe, lehetőséget kínál a kiberbiztonsági erőfeszítések fokozására. A Zyxel Networks, a biztonságos, mesterséges intelligencia és felhőalapú hálózati megoldások egyik vezető szolgáltatója olyan termékeket kínál, amelyek megfelelnek az NIS2 irányelv követelményeinek, és hatékony védelmet nyújtanak a fejlett támadásokkal szemben.
Az AI és a fenntarthatóság területén nő az igény leginkább a munkavállalókra
A gyors technológiai fejlődés, a fenntarthatóság iránti fokozódó igény korszakában bizonyos munkaterületek jóval keresettebbé válnak. Az ezekkel a szakismeretekkel rendelkező munkavállalók iránti kereslet a magyar munkaerőpiacon is egyre növekszik. A Munkahelyeink.hu összegyűjtötte a kapcsolódó pozíciókat, illetve azt, hogy mire van szüksége a munkavállalóknak, hogy megszerezhessenek egy ilyen állást.