A média jövőjéről és a mesterséges intelligencia hatásairól szólt a legutóbbi Médiamítoszok-beszélgetés
A trendek jönnek és mennek a médiában és a kreatív iparban, de a mesterséges intelligencia (MI) most már feltehetőleg velünk marad. Hogyan formálja az MI a média jövőjét, hogyan lehet etikusan használni, és mire figyeljünk oda médiafogyasztóként? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézete által szervezett Médiamítoszok című beszélgetéssorozat negyedik alkalmán ezeket a kérdéseket járták körbe neves kutatók és piaci szereplők. A beszélgetést prof. dr. Aczél Petra, a Médiatudományi Intézet kutatásvezetője moderálta.
A mesterséges intelligenciát folyamatosan használjuk, de általában észre sem vesszük. Amikor új zenéket, videókat, cikkeket ajánlanak nekünk a különböző platformok, találatokat rangsorolnak a keresőmotorok, MI-alapú algoritmusokra támaszkodnak. „A rendszer nem önmagában intelligens, hanem nagy mennyiségű adatból generál új tartalmat” – magyarázta dr. Veszelszki Ágnes, a Médiatudományi Intézet kutatásvezető-helyettese. Hozzátette, hogy az MI működését jelenleg túl kevesen értik ahhoz, hogy a jövő generációt fel tudják készíteni a tudatos használatára. Tanárok körében végzett, 2023. tavaszi, kismintás, nem reprezentatív felmérésben megmutatkozott egyfajta távolságtartás a tanárok részéről az MI-alapú technológiák iskolai használatával kapcsolatban. Több oktató már most az oktatás és számonkérés teljes átalakulására készül, míg mások úgy vélték, nem érinti a munkájukat a technológia villámgyors fejlődése.
Az EU jogi szakértői ezzel szemben évek óta dolgoznak az MI szabályozásán, hiszen társadalom- és piacformáló erőt látnak benne. „Jogi szempontból nem számít személynek ez a technológia, hanem a szoftver vagy az eszköz státuszt viseli. Mégis gyakran cselekvőként tekintünk rá” – fejtette ki dr. Lendvai Gergely Ferenc, az NMHH jogi szakértője, aki saját kutatásokat is végzett a témában. Egyik kísérlete során megíratott egy alkotmányt az egyik szöveggeneráló program segítségével azzal az utasítással, hogy korábbi alkotmányszövegeket nem használhat a rendszer, a próbálkozás mégis sikeres volt. Bár a végeredmény színvonala megkérdőjelezhető lett, ennek ellenére felveti a kérdést, hogyan fog megváltozni a jogalkotás és a kodifikálás folyamata, és milyen szabályozás tudja hatékonyan keretek közé terelni ezt a technológiát.
Kovács Dominik Máté, a Colossyan nevű startup ügyvezetője és társalapítója a piac önszabályozó hatásában és az etikus használatban, fejlesztésben hisz. A cég tréninganyagokhoz, reklámokhoz, filmekhez használható virtuális karaktereket gyárt MI-alapú technológia segítségével, 120 nyelven kínálva lehetőséget egy stúdióminőségű videó elkészítésére, akár az ügyfél saját arcával, néhány perc alatt. E költséghatékony megoldás elterjedése azt eredményezheti, hogy egyre több kiemelkedő minőségű, tökéletes videóval találkozunk majd a jövőben. Felmerül tehát a kérdés, hogyan reagál erre a kreatív szakma és a filmipar, és mennyire féltik a munkájukat.
„Az olvasó szeretné az emberi tökéletlenséget látni, és szeretnénk egymáshoz kapcsolódni” – hangsúlyozta Molnár Viola Anna, az ELLE Magyarország vezető szerkesztője a beszélgetésben. Szerinte a lassulás fontos trend az életvitel terén, és ez hamarosan a médiafogyasztásban is jelentkezni fog. Az MI által generált cikkek és vizuális tartalmak elterjedésével egyre inkább alkotókhoz, írókhoz, a kedvenc újságainkhoz fogunk kötődni, ha el szeretnénk kerülni a bizalmatlanság általánossá válását. A szerkesztő szerint a média jövője a fejlesztők mellett a fogyasztók kezében is van, hiszen a vásárlásukkal, a figyelmük irányításával ők döntenek arról, hogy mit tartanak megbízhatónak, értékesnek. A Médiamítoszok beszélgetőpartnerei azon is elgondolkodtak, hogy vajon mindeközben megszületik-e egy emberek által érintetlen médiakultúra is. „Ha senki nem felelős azért, hogy a technológiát alakítsa, akkor mindenki az” – zárta a beszélgetést Aczél Petra.
Kapcsolódó cikkek
- Megindult a televízió-előfizetések lemorzsolódása, erősödik a streaming
- Médiatanács: a Tények Plusz több riportja miatt is eljárás indul
- Dicstelen hírnév, avagy miként lett hívószó a médiában az OnlyFans?
- Átadták Európa egyik legkorszerűbb hírközléstechnikai mérőkomplexumát
- Az NMHH az elégséges internetről végzett piackutatást
- A Viasat 3, az AXN és egy érdi rádió műsorait is vizsgálta a Médiatanács
- Jön a reklám! Te elkapcsolsz?
- A médiatudatosságra helyezte a hangsúlyt az NMHH a Rákóczi Táborokban
- Együttműködés a médiahatóság és a sportújságírók szervezete között
- Húsz ország ötszáz frekvencia engedélyét felügyeli az NMHH
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Process Solutions: Mit várnak el a gazdasági vezetők és a cégvezetők a könyvelési szolgáltatójuktól?
A technológiai fejlődés és az üzleti környezet változásaival párhuzamosan a cégvezetők, vállalati döntéshozók elvárásai is folyamatosan változnak. Nemcsak a törvényi megfeleltetéssel kapcsolatos kötelezettségek betartását várják el könyvelőiktől, hanem stratégiai partnerséget és technológiai innovációt is.
Bemutatta legmodernebb újításait a Huawei Dubajban
Legújabb, innovatív viselhető-, audió- és irodai okoseszközeit mutatta be a Huawei a Dubajban rendezett nagyszabású nemzetközi eseményén.
Telefonunk tárhelye kihat készülékünk működésére
A technológia fejlődésével egyre nagyobb jelentősége van az okostelefonok tárhelyének. Az egyre jobb minőségű képek és videók, a komplex alkalmazások és az MI megoldások mind egyre inkább csak igénylik a tárhelyet. Ugyan a HONOR eszközei kifejezetten magas tárhellyel érkeznek, mi magunk is tehetünk azért, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük.
Vissza a valóságba a Nokia 3210-zel
25 évvel az eredeti megjelenése után a Human Mobile Devices (HMD) idén újra elhozza a legendás Nokia 3210-et – most megújult, izgalmas "Y2K" arany, tengerkék és sötétszürke színekben. A cél pedig ezúttal sem más, mint összekötni az embereket – csakhogy ezúttal a képernyőtől való elszakítással.
Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.