Intel: kevés magyar dolgozó használhatja saját eszközét a munkahelyén
A magyarországi cégek csak nagyon kis százalékánál használhattak a munkavállalók 2013-ban saját számítógépet vagy táblagépet munkavégzési célra, a helyzet szinte egész Európában hasonló, szemben például az Egyesült Államokkal, ahol a cégek fele lehetővé teszi ezt.
Az összesen 728 közép-európai cég körében végzett felmérés szerint a vállalatok nem sietik el a BYOD - Bring your own device - "Használd a saját eszközöd" elnevezésű trend követését, mivel szerintük a munkavállalók tulajdonában lévő eszközök többsége még mindig nem felel meg a vállalati IT-biztonsági és felügyeleti követelményeinek. A vállalatok leginkább a céges adatvesztés és az esetleges javítások időtartama miatt aggódnak.
A koncepciót már támogatók mellett a BYOD szemlélet kedvező fogadtatását az Intel elsősorban a lengyelországi (19 százalék) és a csehországi (10 százalék) cégeknél regisztrálta. Ezzel szemben a szlovákiai cégek a legkonzervatívabbak, ahol a megkérdezett IT-menedzserek több mint 82 százaléka nem támogatja és a közeljövőben sem tervezi a saját eszközök alkalmazását.
Magyarországon a megkérdezettek 18 százaléka támogatja a saját számítógépes eszközök munkahelyi alkalmazását, ám azok aránya, akik mindezt az idén tervezik bevezetni, mindössze 6 százalék volt.
Az Intel közölte: a felmérésben résztvevő IT-vezetők véleménye szerint a BYOD bevezetésének a legnagyobb előnye a számítógép-beszerzési költségek csökkenésében és a munkavállalók nagyobb termelékenységében rejlik. Újabb előny, hogy maguk választhatják ki az eszközöket, illetve a munkavállalók dönthetnek arról is, miképpen egyeztetik össze a munkájukat a magánéletükkel. Ezzel párhuzamosan viszont nagyobb felelősséget várnak el tőlük a munkáltatók.
Kapcsolódó cikkek
- Az Intel felfrissítette a Core i5 és Core i7 mobil CPU sorozatokat
- Az Intel előkészíti a „Haswell Refresh” processzorok bevezetését
- Intel Xeon E5-1400 v2 sorozat és Pentium 1400 v2 beágyazott CPU-k
- Intel bevezette a Xeon E5-2400 v2 sorozatú processzorokat
- Bemutatkozott a HP Z1 G2 AiO munkaállomása
- Az Intel emberi érzékeléshez hasonló képességekkel ruházza fel készülékeit
- Az Intel csökkentette a mobil és asztali mikroprocesszorok árát
- Az Intel megerősítette a Haswell-E részleteit
- Piacon a Haswell alapú G1820 és G1830 Celeron processzorok
- A mobil Bradwell CPU-k néhány részlete
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Megjelent a NEXT 3D konferencia programja
Megjelent a NEXT 3D additív gyártás és digitalizálás konferencia programja. Nem kevesebb, mint 15 hazai mérnök és vezető szakember fogja megosztani 3D technológiai sikereit és tapasztalatait a résztvevőkkel. A konferenciaprogram alapján a NEXT 3D látogatói felbecsülhetetlen értékű tudással bővíthetik 3D nyomtatási és 3D szkennelési ismereteiket.
Ezek az idei kulcstémák a webes és marketing stratégiák terén
Mások mellett Balogh Levente, a Szentkirályi ásványvíz alapítója, Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója és Huszár Viktor, a Teqball társalapítója is előadást tart az idei Maximum Web és Marketing Konferencián, ahol a résztvevő vállalkozók elsősorban a sikeres cégvezetés és online működés megvalósításához gyűjthetnek hasznos tudást a leghitelesebb példaképektől.
A Continental autógumija az első helyen végzett a Tyre Reviews szakportál négyévszakos abroncstesztjén
Újabb megmérettetésen, a Tyre Reviews 2024-es négyévszakos abroncsteszten győzedelmeskedett a Continental AllSeasonContact 2 modellje. Hét 205/55R16-os méretű, VW Golfra autóra felszerelt, egész évben használható modellből álló tesztmezőnyben ért el első helyezést.
A BASF a sikeres Ethernet-APL kísérletet követően az ABB-t választotta zöldmezős projektjeihez
A BASF első európai zöldmezős Ethernet Advanced Physical Layer (Ethernet-APL) projektjének részeként az ABB-t választotta az elosztott vezérlőrendszerekhez (DCS).
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikusnak ítélték idén a Neumann Professzori címet
Ismét magyar Nobel-díjas kapta a BME és a Neumann Társaság által alapított Neumann Professzori címet: Krausz Ferenc fizikus az ultragyors lézertudomány területén elért tudományos teljesítményéért részesült a kitüntetésben. A fizikus által megalapozott tudomány a mikrochipgyártástól kezdve a daganatos betegségek diagnosztizálásáig számos területen hozott forradalmi változást. A kitüntetésre május 11-én került sor a Műegyetem Ünnepi Szenátusi Ülésén, ahol a díjat a BME rektora és a Neumann Társaság elnöke adta át.