Az elszabadult BYOD - Hogyan tovább?
Egyre több szervezet engedélyezi munkavállalóinak saját eszközeik használatát és a hozzáférést a vállalat adataihoz a munkavégzés során, bárhonnan és bármikor. A Bring Your Own Device (BYOD) jelenség 2007 körül kezdett elterjedni, amikor a vállalati vezetők elkezdtek okostelefont és táblagépet használni a munkavégzés során. A BYOD trend széles körben elterjedt, a munkavállalók is elvárták ezt a fajta rugalmasságot, de a munkáltatók is kihasználták, hogy a kollégák produktivitása növekszik.
A munkavállalói és a munkáltatói hozzáállás
Annak ellenére, hogy a BYOD már évek óta megállíthatatlanul terjed, néhány munkaadó már kételkedik a BYOD gazdasági előnyeinek fenntarthatóságában. A technológiai elemző Gartner szerint például a BYOD nem okvetlenül csökkenti, csak csökkentheti a működési költségeket. A Gartner szerint „a vállalkozások a mobileszközök jobb kihasználásának lehetőségeit keresik, ugyanakkor a szoftverek ára, az infrastruktúra, a személyes támogatás és a kapcsolódó szolgáltatások ára idővel emelkedni fog”.
Néhány vállalat szerint azonban a BYOD szabályozásokkal sok pénzt lehet megtakarítani, és ezt adatokkal is alátámasztják. A VMware állítása szerint a vállalat kétmillió dollárt spórolt a megfelelő BYOD szabályozással, amely a munkaadók számára lehetővé teszi a saját eszközök vásárlását és saját mobilszolgáltatójuk ügyfélszolgálatának használatát.
A vállalati jogászok játsszák a rossz zsaru szerepét?
Sok jogász tart attól, hogy az üzleti környezetben használt magáneszközök adatvédelmi, tulajdonosi és biztonsági kihívásokat jelentenek. Emiatt a vállalat jogászai gyakran kerülnek olyan irigylésre nem méltó helyzetbe, hogy egyedüliként akadályozzák a BYOD elterjedését és ezen keresztül a cég költségcsökkentési terveit.
A valóságban az alternatívák ugyanannyi problémát hoznak magukkal, mint a BYOD maga, így alaposan át kell gondolni minden egyes mobil alapú megoldás kockázatait és nyereségeit. Például azoknak a munkáltatóknak, akik nem engedélyezik a dolgozói eszközök használatát munkahelyi környezetben, biztosítaniuk kell vállalati tulajdonú mobilkészülékeket a munkavállalók számára. Nem meglepő módon a kollégák párhuzamosan mindkét eszközt használják személyes és üzleti ügyeik intézésére – akár engedélyezi ezt az adott vállalat, akár nem –, utat nyitva számos jogi és adatkezelési problémának.
A saját mobileszközök korlátozása csökkentheti a vállalati eszközök és a rajtuk lévő tartalom magáncélú felhasználásakor keletkező kockázatot, azonban ezeket a veszélyeket a szabályozás sem szünteti meg véglegesen. Az adatvesztéshez, illetve az eszközök ellopásához kapcsolódó kockázatok továbbra is veszélyt jelentenek, függetlenül attól, hogy az adott eszköznek ki a tulajdonosa. Ez azt jelenti, hogy minden járulékos kockázatcsökkentést, amely a dolgozói eszközök használatának szabályozásából ered, egyensúlyba kell hozni azzal az összeggel, amelyet a BYOD bevezetésével lehet megtakarítani. Másként fogalmazva, a döntéshozónak meg kell értenie, hogy a tulajdon kérdése (dolgozói vagy vállalati eszköz) nem az egyetlen tényező, amit figyelembe kell venni a mobileszközök használatának szabályozásakor.
A valóságban a munkavállalók elvárják, hogy üzleti és magáncélra is használhassák a mobilkészülékeket, függetlenül attól, hogy ezek saját vagy vállalati tulajdonban vannak. Ezzel összhangban a munkaadók is úgy gondolják, hogy a mobileszközök rugalmas használata növeli a dolgozók termelékenységét. Szerencsére az új mobiltechnológiák és a megfelelő belső szabályozás elegendő rugalmasságot biztosítanak, így a vállalati jogászoknak már nem kell eljátszaniuk a rossz zsaru szerepét.
A mobileszköz-használat feltételeinek tisztázása általában a vállalat IT- vagy az IT biztonsági osztályának feladata, azonban az ebből eredő problémák kezelése már a vállalati jogászok vállát nyomja. A legtöbb esetben megfelelő tervezéssel és a jogi osztály útmutatásaival a problémák elkerülhetők vagy jelentősen csökkenthetők lennének. Sajnos a jogászok döntéseit sokszor felülírják a technológiai beruházásokkal kapcsolatos üzleti döntések, ezért proaktívan kell megérteni és kezelni a mobileszközök használatakor inkább előbb, mint utóbb felmerülő kockázatokat és költségeket.
Kapcsolódó cikkek
- Szélessávú körzethálózati fejlesztések Nógrád megyében
- Esélyegyenlőség - Kerekasztal a digitális akadálymentesítésről
- Media Hungary 2014: van élet a felhőn kívül?
- A netnyelv a téma a magyar érettségin
- E-mailt küldhetnek a királynak az alattvalók
- Szigorodik a kínai internet szabályozása
- A megbízható szállítás fontosabb a vaterázóknak, mint a gyorsaság
- A magyarok negyede vesz igénybe ingyenes online telefonos szolgáltatást
- Symantec éves összefoglaló: virágzik a kiberbűnözés
- Kínai kampány az online pornográf tartalmak ellen
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
100 éves a kismegszakító, amely lehetővé teszi az energetikai átállást
Az ABB-nek a maga nemében első kismegszakítója (Miniature Circuit Breaker/MCB) már 100 éve biztosítja az elektromos áramkörök védelmét, és a jövő fenntarthatósági igényeihez igazodva napjainkban is tovább fejlődik. Mivel az összes tűzeset közel egynegyede lakóépületekben keletkezik, ezért kijelenthető, hogy a kismegszakítók az otthonok biztonságossá tételével forradalmasította az életmódunkat, sőt megteremtette az elektromos biztonságot az egész társadalom számára, a vasúti infrastruktúrától kezdve a gyárakon, a kereskedelmi épületeken át, az adatközpontokig.
Három új 3D nyomtató és több ráadás a FreeDee standján
A FreeDee Kft. az additív gyártás egyik élen járó hazai specialistája. Márkafüggetlen szakértőként számos piacvezető 3D nyomtató és 3D szkenner márkával dolgoznak együtt, így a FreeDee standján idén három új 3D nyomtató is egyszerre debütál! Most lehet majd itthon először élőben megnézni a Markforged FX20 robusztus kompozit nyomtatót, az UltiMaker Factor 4 ipari FDM nyomtatót és a Formlabs Form 4 mSLA nyomtatót is. Emellett látványos SLM fémnyomtatásokra és 3D szkennelés bemutatóra is számíthatnak az Ipar Napjain a 101F (A pavilon) stand látogatói.
Érettségi-para szülőként? HR szakértői tippek következnek!
Elindult a 2024-es érettségi szezon: országszerte 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700 középiskolás érettségizik. Ez az időszak legalább olyan megterhelő és kihívásokkal teli a szülők számára, mint a diákoknak, hiszen a gyermekük jövőjéről van szó, és az érettségin nyújtott teljesítményen sok múlhat. Rengeteg a kérdés: felveszik a gyermeküket a kívánt szakra? Mi lesz, ha nem nyer felvételt, vagy meggondolja magát időközben és egy másik irányba szeretne menni? Egyáltalán mi történik, ha mégsem úgy alakul minden, ahogyan azt a gyermek és a szülő eltervezte? Most ezekre az eshetőségekre hívja fel a figyelmet és ad néhány szakértői tippet a Mind-Diák Szövetkezet vezetője, Göbl Róbert.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.