Több mint 31 ezren nyilvánítottak véleményt az interenetről szóló konzultáció során
Deutsch Tamás szerint összesen 31 ezer 674-en töltötték ki az internetről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) húsz pontból álló kérdéssorát; a polgárok a legfontosabbnak azt tartották, hogy mindenki számára hozzáférhető és megfizethető legyen a szolgáltatás, a digitális fejlesztések eljussanak a felnövekvő nemzedékekhez, és minél hatékonyabb legyen a gyerekekre leselkedő veszélyekkel szembeni fellépés.
Az InternetKon előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos elmondta: a konzultáció február elején indult honlapját mintegy 220 ezer látogató kereste fel, a kérdéssor kitöltőiről pedig az tudható, hogy ötödük mobileszközön válaszolt. 25 ezernél többen tették meg ezt az InternetKon honlapján keresztül közel három és fél ezren Facebook-profiljukon, valamivel több, mint háromezren pedig ügyfélkapun keresztül.
Hangsúlyozta: a résztvevők akaratnyilvánítása világos és egyértelmű, és a három legfontosabb kérdésben volt a legnagyobb az egyetértés és legkisebb a választ nem adók aránya.
Mint mondta, a válaszokat, az iránymutatásokat a kormány megértette, úgy fogunk cselekedni, amelyik irányokat az InternetKon keretében a polgárok meghatároztak.
Deutsch Tamás jelezte: a válaszadók a szolgáltatás olcsóbbá tétele érdekében a verseny serkentését és az internetre kirótt adó csökkentését pártolták a legnagyobb arányban, a rászorulókat segítő alapcsomagra jogosultak körét pedig a lehető legszélesebbre szabnák, ráadásul az ebben részt vevők számára nem tennének kötelezővé digitális kompetenciaképzést.
A legtöbben azt támogatták, hogy minden településen legyen legalább egy közintézmény és egy közterület, ahol ingyenesen elérhető szélessávú Wifi-hálózat, és ugyancsak fontosnak tartották a netsemlegességet, azaz azt, hogy a szolgáltatók ne részesíthessenek előnyben bizonyos adatforgalmazókat.
A válaszadók legtöbbje úgy gondolta, hogy a köznevelési rendszerben minden vonatkozásban bővítsék az informatikai lehetőségeket, ennek része volna az informatikai órák számának emelése is, ám ez nem mehet a nélkülözhetetlen hagyományos készségek, így az írás és az olvasás elsajátításának rovására.
Egyértelműen azt támogatták a válaszadók, hogy olcsóbbá és egyszerűbbé kell tenni a szupergyors internetes hálózatok kiépítését - említette meg Deutsch Tamás,aki az ezzel kapcsolatos kormányzati lépéseket nevezve a konzultáció már kézzelfogható eredményei egyikének, és kiemelte: a legtöbb válasz amellett állt ki, hogy ezekben a fejlesztésekben lehetővé kell tenni a hazai kis- és középvállalkozások részvételét.
A gyermekvédelem területén a polgárok a mainál súlyosabb büntetések és azok következetesebb alkalmazása mellett álltak ki, támogatva gyermekek biztonságosabb internetezését elősegítő képzések, tájékoztatók erősítését, az internetes zaklatás ellen pedig egyszerre lépnének fel megelőzéssel és a jog szigorával.
Szerinte a magyar sajtónyilvánosság minden szeletében a személyiségi jogvédelem erősítése mellett vannak a polgárok, és a válaszadók szigorúbb és következetesebb fellépést tartanak szükségesnek az internetes csalások kereskedelmi ellen, ugyanakkor az e-kereskedelmet támogató szabályozás megalkotásának pártján állnak.
Deutsch Tamás közlése szerint a válaszadók egyaránt támogatandónak látják a hazai startup- és a sikeres kis- és középvállalkozásokat, az InternetKon sikereként említve, hogy megjelent már a hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosainak, munkatársainak informatikai képzését támogató pályázati felhívás.
Szólt arról is, a polgárok egyértelműen a nyílt forráskódú szoftverek fokozott elterjedését támogatják a közigazgatásban, és döntő többségük úgy gondolja, hogy már a közös uniós fellépés előtt is indokolt, hogy Magyarország lépjen annak érdekében, az "alig adózó multinacionális cégek is kivegyék a részüket a közteherviselésből és a digitális ökoszisztéma fejlesztéséből".
A válaszadók döntő többségének az az álláspontja, hogy mindenki olcsón, legálisan és egyszerűen juthasson az interneten filmekhez, zenékhez, játékokhoz vagy más jogvédett tartalmakhoz - jelentette ki a miniszterelnöki biztos a sajtótájékoztatón a torrent témájával kapcsolatban.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly október 31-én a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy január közepén nemzeti konzultációt kell indítani az internetről, benne az internet szabályozásáról és a pénzügyi kérdésekről. Január elején lett az internetről szóló nemzeti konzultáció kiemelt médiapartnere a közszolgálati média.
A konzultáció során végül húsz kérdésben nyilváníthatott véleményt minden, 14. életévét betöltött magyar állampolgár. A folyamatot a nyáron két hónappal meghosszabbították, Deutsch Tamás pedig a napokban több konferencián is jelezte: november közepére állítják össze azt a több tucat javaslatot a kormány számára, amelyek a válaszadók többségi véleményét mutatják, s amelyek hosszabb időre megszabhatják az internetes fejlesztések hazai irányát.
Kapcsolódó cikkek
- Az internet áfájának 18 százalékra csökkentését javasolják
- Jövőre már a repülőkön is lehet internetezni
- Tantárggyá nőtte ki magát „Az Év honlapja” pályázat
- Nőtt az internet és a mobiltelefon előfizetések száma
- Oroszország betiltaná a Wikipédiát
- Tizenháromezren követték a VOLT-ot és Soundot a Telekom interaktív megoldásán keresztül
- Az internetezők egyharmada használja profi módon az internetet
- Bemutatták az internetes jogok nyilatkozatát
- Ingyenes internetet visz a Telenor a Balaton-parti strandokra
- Újra jön a Ki Mit Tube
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Prémium gaming élmény a felhasználóknak
A 48,9" hüvelykes (124,3 cm) Philips Evnia 49M2C8900L gaming monitor tele van erőteljes funkciókkal: QD-OLED panel, 32:9 SuperWide kijelző, 5120x1440 felbontás, 144 Hz, Ambiglow és DTS hangzás teszik a kiváló minőségű Evnia 8000 sorozat új tagját igazán figyelemfelkeltővé.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
Újfajta trendek az irodában
A pandémiát követő időszak jelentős változásokat hozott a vállalatok irodaterületekkel kapcsolatos felfogásában, nagy hangsúlyt helyezve a vállalati kultúra és a produktivitás erősítésére az irodai jelenléten keresztül. A hibrid munkamódok trendje, amely a COVID-19 világjárvány idején nyert lendületet, fokozatosan visszaszorulóban van. A vállalkozások egyre inkább felismerik az irodaterek értékét az együttműködés, a tudásmegosztás és a vállalati kultúra erősítésében.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.