Prim Hírek

Az Optimum Solar Zrt. a hazai és régiós napenergia piac meghatározó szereplőjeként aktívan keresi és vizsgálja azon lehetőségeket, ahol megújuló energetikai fejlesztési- és/vagy befektetési lehetőségek révén projekteket tud indítani. A cég szakértői szerint Taszár és a légibázis tökéletesen megfelel a naperőmű-fejlesztési követelményeknek: van szabad földterület, rendelkezik hálózatcsatlakozási lehetőséggel, valamint a megvalósítható naperőmű-kapacitás is nagy volument jelenthet. Nemzetközi fejlesztések igazolják, hogy a repülésbiztonságot nem veszélyeztetik a megfelelően tervezett és megépített naperőművek.

Az Optimum Solar úgy látja, hogy kormány által megfogalmazott cél, miszerint a taszári reptér „Magyarország Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon” tökéletesen segíti a 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazott ambiciózus megújuló fejlesztési terveket is, hiszen a logisztikai és ipari parkok hatalmas megújuló fejlesztési potenciállal bírnak. 

Az Optimum Solar emlékeztet: hazánknak az EU-n belül, habár kiváló adottságai vannak a rendelkezésre álló tetőfelületek és a technikai potenciál tekintetében (9. helyen áll!), egyelőre 0%-ot alig meghaladó az ilyen jellegű kihasználtság! Egy műholdas adatok alapján készített nemzetközi felmérés szerint országosan mintegy 191 millió négyzetméter tetőfelület az elvi felső határ a napenergia potenciál kihasználására, amely a lakossági, az ipari és a kereskedelmi tetőket is magában foglalja. Ez például azt is jelenti, hogy a logisztikai és ipari parkokban működő vállalatok az ESG-szempontoknak is megfelelő zöldáramot tudnak hasznosítani, mindemellett ez a zöldáram nem kis részben járul hozzá a vállalatok energiaszámláinak csökkentéséhez is (zöld rezsicsökkentés). 

A cég felhívja a figyelmet arra, hogy a logisztikai és ipari parkokban a napelemek által megtermelt áram mennyisége elvekben többszöröse a saját ellátáshoz szükséges energiamennyiségnek, ezért mindenképpen megoldandó technológiai feladat egyrészt ennek elosztása (az áram hálózaton keresztüli értékesítése PPA konstrukcióban vagy környékbeli decentralizált elosztása egyéb fogyasztók részére), másrészt ezzel együtt a villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartása is (ellátás- és hálózatbiztonság). Előbbire az energiaközösségek létrehozása, utóbbira pedig az energiatárolás, mint új, de már bevált technológia rendszerbe integrálása az egyedüli megoldás. 

Ugyancsak a fejlesztési elképzelések között van a zöldhidrogén előállítása is: a megújuló energia által termelt áramból elektrolízissel előállított hidrogént a közlekedésben, a műtrágyagyártásban és a földgázimport kiváltásában is fel lehet használni. A naperőművek pillanatnyi többlet-termelése által kialakuló felesleges áramból gyártható zöldhidrogén stratégiai tervbe illesztése növeli a villamosenergia-hálózat rugalmasságát is. 

Az Optimum Solar a taszári reptér melletti hatalmas zöldterületek megújuló energetikai hasznosításának keretében a napelem mellett geotermikus és agrofotovoltaikus energetikai fejlesztéseket is tervez. Hozzáteszik: ilyen volumenű kapacitásnál meg kell oldani az időjárásfüggő energiatermelők biztonságos üzemeltetését, valamint a hálózatrugalmassági szempontoknak is meg kell felelni! Az Optimum Solar partner vállalatának már létező energy 4.0. digitalizációs megoldása van, amely az üzemeltetés, a távfelügyelet, a menetrendezés mellett szabályozói szolgáltatásokat is (például aFRR) képes nyújtani, továbbá olyan létesítményeket és szolgáltatásokat fejleszt, mint az erőműbe integrált energiatárolók, az energiaközösség és kapcsolódó virtuális erőművek aggregációja, amelyek révén automatizáltan-kiegyenlítetten találkozik a zöld villamosenergia piac kínálati és keresleti oldala. 

A cég a taszári reptér hosszú távú energetikai célú fejlesztésének költségeit legalább 300 millió euróra becsüli. Az Optimum Solar úgy látja, hogy a Taszárra tervezett átfogó energetikai fejlesztések és azon túl a magyar klímapolitikai tervek megvalósításához, valamint azok piaci alapon történő működtetéséhez elengedhetetlen a megfelelő kormányzati támogatás. A Magyar Fejlesztési Banknak nagy szerepe lehetne a magyar klímapolitikai beruházások finanszírozásában, melyeket 20 éves futamidejű euró alapú zöldkötvényekkel (és garanciaprogrammal) lehet megvalósítani – a magyar beruházók és az MVM Csoport szorosabb együttműködése mellett. A már működő projektek refinanszírozásában pedig a kereskedelmi banki szektor is komoly szerepet vállalhatna. A magyar klímapolitikai célkitűzések megvalósításához rendelt beruházások 10 éves távon az 5 milliárd eurót is elérhetik. A finanszírozás és támogatási rendszerek mellett az energetikai zöld átmenet a megfelelő jogszabályi kereteket is igényli (például az agrofotovoltaikus rendszerek elterjedését segítő jogszabályi környezet véglegesítése), mert ezek együttesen tudják megalapozni ilyen volumenű fejlesztések gördülékeny megvalósítását.