Téged is megfigyelnek? Egyre gyakoribb az illegális adatgyűjtés
Óriási bírság a jutalom
Nemrég harmincmillió forintra bírságolt egy budapesti szépségközpontot a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság (NAIH). Az üzletben 32 kamera figyelte a vendégeket, sőt, le is hallgatták őket, ezzel súlyosan megsértve az adatgyűjtési szabályokat. A NAIH több bejelentést is kapott a szabálysértésről, ezeknek nyomán kezdtek vizsgálódni. A vizsgálatok során kiderült, hogy a cég a GDPR és az Infotörvény több rendelkezését is megsértette szabálytalan adatgyűjtésével – és kezelésével. A vállalkozás a kamerák használatához elengedhetetlen jogalapot sem adta meg, a vendégek és munkavállalók adatait pedig beleegyezés nélkül gyűjtötte.
Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosási szakjogász szerint az adatvédelmi hatóságok korábban csak a súlyosan indokolt esetekben jártak el, most azonban az látszik, lejárt a türelmi idő, egyre gyakoribbak lesznek az ellenőrzések.
„Rengeteg az olyan üzlet, ahol még mindig a rég elavult, 2018-as gyakorlatot alkalmazzák. Ha olyan helyen járunk, ahol egy táblán az olvasható, hogy a belépésünkkel hozzájárultunk, hogy kamerafelvétel készüljön rólunk, viszont nem találunk adatkezelési tájékoztatót, vagy alaprajzot, akkor már biztosan tudhatjuk: az a cég híján van a megfelelő adatkezelési protokollnak és a jogi megfeleltetésnek is” – árulta el a szakértő.
Az otthoni kamerarendszer kivétel!
Ha magánszemélyként üzemeltetünk kamerát a házunkon vagyonvédelmi célokból, akkor a GDPR-szabályozás nem vonatkozik ránk. Arra viszont ebben az esetben is fontos figyelni, hogy a kamera látószögébe ne essen se a szomszéd telek, se közterület, ez ugyanis jogi problémákat vonhat maga után.
Mi a teendő, ha illegális megfigyelést észlelünk?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb kis- és középvállalkozás nincs tisztában a szabályokkal, ők komoly büntetés előtt állhatnak.
„Ha rejtett kamerás megfigyelést észlelünk, vagy egyértelművé válik, hogy vásárlóként nem kaptuk meg a megfelelő tájékoztatást, először a céghez kell fordulnunk. Megkérhetjük őket, hogy mutassák meg a kihelyezett kamerák pontos helyét, vagy írhatunk panaszlevelet. Fontos, hogy írásos nyom is maradjon a kommunikációról. Ha ez süket fülekre talál, 30 napos határidő után lehet a megfelelő jogi lépéseket megtenni” – árulta el Dr. Tóth Judit Lenke.
„Már az ajtóban ki kell helyezni legalább az adatkezelési tájékoztató kivonatát, a kamerajelet, de az üzlet területén ki kell rakni egy alaprajzot is, ami az üzemelő kamerák pontos helyét jelöli. Ami szintén nagyon fontos, ám sokszor elmarad, hogy a munkavállalók előtt is ismertetni kell a megfigyelés menetét, erre a munkaszerződésben is ki kell térni" – tette hozzá.
A cégeknek a legtöbb esetben sem a megfelelő képzettség, sem elegendő idő nem áll a rendelkezésükre, hogy szabályos és átlátható rendszert állítsanak fel és ezzel elkerüljék a milliós bírságot. Nekik óriási mentőöv lehet egy specialista (GDPR-szakértő vagy adatvédelmi jogász) felkeresése, aki egy-két nap alatt hatékony megoldást nyújt a problémára.
Kapcsolódó cikkek
- Mesterséges intelligencia jogszerűtlen alkalmazását büntette a NAIH
- A Xiaomi adatvédelmi gyakorlata megfelel a GDPR előírásainak
- WhatsApp-rekordbírság: nem várt negatív hatást gyakorolhat az adatvédelemre
- Hogyan felelnek meg az ajánlórendszerek az adatvédelmi jogszabályoknak?
- Adatvédelmi felmérés a GDPR hatálybalépése után
- Az ÖN cége „Biztonságos GDPR alvállalkozó”?
- Covid-19 második hullám – Információbiztonsági kérdései
- Rekord nagyságú adatvédelmi bírság a GDPR megsértése miatt Magyarországon
- Visszatérés az irodába – újabb kihívások a GDPR területén!
- Koronavírus, információbiztonság, GDPR!
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Schneider Electric együttműködik a WageIndicator Foundationnel
Becslések szerint világszinten a munkavállalók mintegy egyharmada kevesebbet keres, mint amennyi a nyugodt, tisztességes megélhetése biztosításához elegendő. A helyzet javítása érdekében összefogásra van szükség, ennek jegyében a Schneider Electric három évre szóló partnerségi megállapodást kötött a WageIndicator Foundation nevű szervezettel.
A világ tíz legnagyobb e-jármű-gyártója a Continental gumiabroncsaira támaszkodott 2023-ban
A Continental a tavalyi évben először szállított gumiabroncsokat a világ tíz legnagyobb volumenű, teljesen elektromos járműveket gyártó vállalatának. Az előző évben ez a szám tízből kilenc volt. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben (APAC) a prémium gumiabroncsgyártó első ízben látja el az első öt legnagyobb volumenű elektromos járműgyártót elsőszerelésű autógumikkal. Európában, a Közel-Keleten és Afrikában (EMEA), valamint az amerikai kontinensen a vállalat emellett meg tudta tartani erős pozícióját: az öt legnagyobb volumenű gyártó továbbra is a Continental abroncsokban bízik.
Díjnyertes Samsung klímamegoldások az MCE 2024-en
A Samsung Electronics Air Conditioner Europe (SEACE) legújabb fejlesztéseivel és termékeivel vett részt a 2024-es Mostra Convegno Expocomfort (MCE) hűtés-fűtéstechnikai szakkiállításon. Az MCE kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalat bemutathassa mind a lakossági, mind a kereskedelmi termék- és szolgáltatáskínálatát a HVAC+R* területén, amelyeket a kényelem és az összekapcsolhatóság vezérel. A szakkiállításon a Samsung tovább erősíthette iparági pozícióját, a termékeket MCE Kiválósági díjakkal ismerték el, illetve a 2024-es Év Terméke díjat is elnyerte a vállalat.
Indul a K&H STEM pályázat: az IT hallgatók innovatív megoldásait várják
Technológiai pályázatot hirdet a K&H a hazai IT képzést nyújtó felsőoktatási intézmények hallgatói számára, hogy elismerje azon fiatal szakembereket, akik kiemelkedő szakmai, tudományos dolgozataikkal hozzájárulnak az új, innovatív megoldások kitalálásához és inspirációként szolgálnak mások számára. A közel 2 millió forint anyagi támogatást és szakmai projektmunkában való részvételi lehetőséget biztosító pályázatra alap- és mesterképzés kategóriákban, összesen 8 témakörben – köztük AI, fintech és felhőtechnológiában – lehet jelentkezni itt.
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.