Digitális gyermekvédelmi konferenciát szervezett az NMHH és az ELTE
A szabályozás területén megindult fejlődés Európa és Magyarország számára is kiemelten fontos, csak ez teremti meg a lehetőséget a gyermekek szexuális kizsákmányolásának feltárásához, és teszi lehetővé, hogy a bántalmazás önkéntes bejelentése és a monitorozási kötelezettség közösen segítse a gyermekek védelmét az online térben. Többek között ez is elhangzott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar által a gyermekek online bántalmazása elleni védekezésről szervezett konferencián.
A „Safeguarding children in the digital world" című rendezvény érintette az online pornográf tartalmak fogyasztásának problémáit, a gyermekek online magatartásainak elemzését, az Európai Unió szabályozási perspektíváit és az Internet Hotline tevékenységének bemutatását is.
Varga Árpád, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának elemzője az Európai Unió szabályozási kihívásairól számolt be a szolgáltatók gyermekpornográfia feltárására irányuló tevékenységének formálódásáról. Hangsúlyozta: „a gyermekek kizsákmányolásának megakadályozását az elkövetők online kommunikációjának monitorozási lehetőségei is szavatolják, mindazonáltal a jogalkotás során számolni kell az állampolgárok adatvédelmi jogainak tiszteletben tartásával is”.
Varga Árpád a gyermekek szexuális kizsákmányolását megvalósító cselekmények és az így keletkezett tartalmak terjedésének megakadályozásáról is beszélt. Előadásában a 2011/93/EU irányelv elfogadásával kezdetét vevő folyamatokat, így az egységes bűntetőjogi szabályalkotást és azt követően az elektronikus szolgáltatások felelősségi szabályainak alakulását tárta fel. Az NMHH szakembere felhívta a figyelmet arra, hogy a formálódó szabályozás az online szolgáltatások számára szigorú kívánalmakat jelenthet, amely a gyermekpornográfia önkéntes feltárásától eltávolodva konkrét kockázatértékelési és jelentéstételi követelmények bevezetését is megkívánja. Sőt, e követelmények kiegészülhetnek a tartalmak eltávolításával, egyes szolgáltatások ideiglenes felfüggesztésével és URL-blokkolással is. Varga Árpád nagy lépésnek nevezte, hogy a jövőben létrejöhet egy egységes európai koordinációs központ (EUCSA), amely a már ismert gyermekpornográf tartalmak elemzésében és az új jogsértések feltárásában nyújthat előrelépést. Leszögezte ugyanakkor, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos új szabályozási célok számos problémát felvetnek, hiszen nem csupán a gyermekpornográf hálózatok megfigyelését, de az állampolgárok személyes adatainak rendszerezését is lehetővé teszik.
Csalár Dorina, az IH osztályvezetője a gyermekpornográfia kategória esetén alkalmazott speciális eljárásokról beszélt, valamint kitért a hotline-elemzői munka nehézségeire is.
„A legfontosabb, hogy a gyermekkel szembeni szexuális bántalmazást ábrázoló tartalmakkal kapcsolatos jelzések esetében egy munkanapon belül megvizsgáljuk a bejelentésben szereplő URL-címet, és megtesszük a szükséges lépéseket. Ha magyar szerveren elérhető a tartalom, és felmerülhet a gyermekpornográfia bűncselekményének gyanúja, akkor a Nemzeti Nyomozó Irodának továbbítjuk, ha külföldi szerveren elérhető, akkor a tartalmat tároló országban működő hotline-nak küldjük tovább az INHOPE által létrehozott felületen, az ICCAM-en keresztül. Az elemzői munka számos kihívás elé állítja az Internet Hotline kollégáit. A nehéz, súlyos tartalmak megtekintése traumatizáló hatással lehet a munkatársakra. Az NMHH biztosítja, hogy az elemzők havi rendszerességgel részt vehessenek csoportos pszichológiai tanácsadáson (szupervízión) és egyéni pszichológiai tanácsadáson is” – mondta az IH osztályvezetője, aki azt is elárulta, hogy az IH-elemzők különböző szabályok mentén végzik a munkájukat, így például a traumatizáló hatás csökkentése érdekében a videókat hang bekapcsolása nélkül ajánlott vizsgálni.
Csalár Dorina elmondta: az Internet Hotline-nál hisznek abban, hogy minden bejelentés számít, hiszen egy esélyt jelent egyrészt arra, hogy egy gyermek szabadulhasson a bántalmazó környezetből, másrészt arra, hogy a bántalmazását rögzítő tartalom mielőbb elérhetetlenné válhasson a hotline-ok, a nyomozó hatóságok és a szolgáltatók munkájának és együttműködésének köszönhetően.
Nyitókép: ELTE
Kapcsolódó cikkek
- NMHH-kutatás: egyre többen választanak több streamingszolgáltatót
- Ilyen volt a magyar rádiók zenei repertoárja 2023-ban
- Továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián
- Minden 5. gyereket érintheti az online bántalmazás
- Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban
- Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
- Több mint félmillió gyermekpornográf felvétel eltávolítását kezdeményezték tavaly világszerte
- Épül a Net-Coach-közösség
- A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH
- Az egyedül élő idősebbek különösen kiszolgáltatottak az online veszélyekkel szemben
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Nem csak a húszéveseké az online világ
Növekvő ütemben terjed az internethasználat az idősebbek körében, bár a szépkorúak továbbra is lemaradásban vannak a fiatalabbakhoz képest. Egyebek közt ezt állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss felmérése, amely az életkoron túl a nem, az iskolázottság, valamint a munkavégzési és a háztartásbeli körülmények internethasználatra gyakorolt hatását is vizsgálta.
Friss kutatás: napi szinten sokat használnak tévét a magyarok, ennyit költenek rá
Szinte minden háztartásban van legalább egy tévé, minden harmadik magyar két készülékkel is rendelkezik, viszont a legtöbben maximum 150 ezer forintot szánnak rá – derült ki egy friss kutatásból. A Hisense legújabb felmérése rávilágított arra, hogy a magyarok jelentős része továbbra is elsősorban hagyományos tévénézésre használja a készülékét, habár ez csökkenő tendenciát mutat 2022 ősze óta, miközben a streaming szolgáltatásokat többen használják. Új készülék vásárlásakor a magyaroknak az ár a legfontosabb szempont, de mindössze a megkérdezettek 17 százaléka tervezi új tévé beszerzését.
Együtt a korszerű oktatásért
Megújult a SIÓ-Eckes iskolásokat támogató pályázata: a 2024-től „Köszi, SIÓ!” néven futó programban a vállalat az iskolák digitális oktatásának támogatását tűzte ki célul, hogy a gyerekek és a pedagógusok még több korszerű eszközhöz juthassanak. A sikeresen pályázó intézmények összesen 150 tablettel lehetnek gazdagabbak, sőt a modernizáció mellett elfogadásra motiváló mesével és óratervvel is segíti a tanárok munkáját a vállalat. A pályázatok online leadására 2024. július 14-éig van lehetőség.
"Pénz, de honnan? 2024."
Beindultak és egész évben kitartanak az előnyös pályázati kiírások kkv-knak, és sorra hirdetik meg a KAP, az agrárium idei pályázati kiírásait. A "Pénz, de honnan? 2024" roadshow utolsó, budapesti állomásán június 20-án is sok új kedvezményes, támogatott forrást hoznak az előadók Közép-Magyarország kkv-döntéshozóinak és az agrárium szereplőinek.
A fejletlen töltési infrastruktúra lassítja az autóipar elektromos átállását
Sikeres évet zárt a MAGE és a hazai járműipar. Az elmúlt évben a MAGE intenzíven tartotta a kapcsolatot az Európai Autógyártók Szövetségével (ACEA). Ma már az európai szövetséggel egyetértésben az a vélemény, hogy az autóipari vállalatok dekarbonizációs elkötelezettsége mellett, minden tagországi szövetségnek lobbiznia kell, hogy kormányaik támogassák az átállást segítő feltételek biztosítását az EU-ban. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó elvárások teljesítéséhez szükség van egy európai szintű egységes töltési infrastruktúra kiépítésére. Interjú Krisztián Róberttel, a MAGE elnökével.