Prim Hírek

A pénzmosás elleni törvénnyel kapcsolatban elindult adategyeztetési folyamat a végéhez közeledik. Bár a bankok és az ügyfelek az eredetileg tervezett 2003. december 31. helyett 2004. áprilisáig kaptak haladékot, a pénzintézetekben megjelenő ügyfelek azonosítását már most is minden esetben elvégzik. Várhatóan nagyobb torlódások nélkül valósul meg az adategyeztetés az új határidőre.

A mindenütt csak Bázel II-ként emlegetett új, egységes európai szabályozó rendszer bevezetése 2006. végéig esedékes. Ennek célja a pénzügyi vállalkozások tőkemegfelelésének pontosabb (valós állapotokat jobban tükröző) kimutatása, valamint egységes szabályok meghatározása a pénzügyi- és kereskedelmi vállalkozásokban lévő részesedések konszolidációjáról. A rendelkezésre álló idő csak látszólag hosszú. A pénzintézeti összehasonlító jelentések szempontjai csak új informatikai és adminisztratív rendszerek segítségével tehetők egységessé. Ebből adódik, hogy az előttünk álló két éves időszakban az ezen a területen érintett vállalkozásokra jelentős szervezési, majd fejlesztési feladatok várnak.

A lakáshitelek piacán gyors kamatcsökkenés nem várható, mi több, a közeljövőben elképzelhető a további emelkedés is. A növekvő törlesztő részletek pedig emelik majd a késedelmesen fizető ügyfelek számát. Ez egyszerű figyelmetlenségből (nem emeli az ügyfél a rendszeres átutalások összegét), vagy a terhek növekedésével nehezedő anyagi helyzet miatt is előfordul, hiszen jól tudjuk, a lakosság egy része kizárólag az alacsony kamatok miatt döntött az eladósodás mellett. A tavalyi évre jellemző fokozott hitelezési aktivitásnak is bírája lesz az idei esztendő. Kiderül, hogy a kihelyezett hitelek kellőképpen megalapozottak voltak-e, vagy a problémás ügyletek számát gyarapítják. Mindebből az következik, hogy az idei évben a behajtási tevékenység szerepe is jelentősebb lesz, hiszen az időben értesített ügyfél rendezheti az elmaradását, és mentesül a kellemetlen következményektől. Szigorodnak az elvárások a behajtási feladatok naprakészségét és pontosságát illetően. Komoly pénzügyi következménye lehet a döntésnek, miszerint egységes informatikai rendszerrel, vagy manuálisan, esetleg alacsonyabb informatikai támogatás mellett valósítják meg a követelések nyilvántartását, a késett ügyletek kezelését.

A lakossági hitelezés piacán való jelenlét komoly beruházásokat igényel a pénzintézetektől, mind szervezeti, mind informatikai vonalon. Nem mindegy tehát, hogy mekkora hitel-állományra oszlik el ez a költség. Minden bizonnyal tovább folyik majd az ügyfelekért a verseny, azonban szigorúbb feltételrendszerhez kell kötni a folyósításokat, elkerülendő a kockázatos állományok növekedését. Több bank már jelentős tapasztalattal rendelkezik a nem fizető adósok kezelésére vonatkozóan, az elmaradások okainak elemzésében. Ezek alapján pontosítják a hitelnyújtási folyamatokat, az ügyfél minősítést, de az eredményeket hasznosítják a termékfejlesztésben is. Az emelkedő kamatok és törlesztő részletek, növekvő kockázat miatt várhatóan folytatódik a jelenleg használt negatív, vagy egy majdani pozitív adóslista körüli jog- és érdekvita. Jelenleg az uniós országok egy részében olyan lista van, ami se nem negatív, se nem pozitív, de ellenőrizhető belőle az ügyfél saját ügyleteiről adott nyilatkozata. Bárhogyan is dől el a kérdés, az eredmény mindenképpen további feladatokat ró a szoftverfejlesztésre.

A banki informatika területén 2003. az elsődleges banki feladatokat kiszolgáló fejlesztések időszaka volt, míg 2004. várhatóan a májusi csatlakozás miatt égetővé váló feladatok időszaka lesz. A Bázel II, a pénzmosás, a Jelentésszolgálat mind olyan terület, melyeknek a bankok életében eddig is fontos szerepet játszottak, de ebben az évben még inkább előtérbe kerülnek majd. Mindezek mellett a magyar jogi és gazdasági környezet sajátosságai még jó ideig megmaradnak, emiatt az egyedi megoldások szerepe középtávon még nem csökken.