Prim Hírek

A Deloitte Technológia, Média és Telekommunikáció Csoportja a mai napon ismertette a 2005-ös évre vonatkozó globális telekommunikációs iparági előrejelzését, amelyben egy fontos mérföldkövekkel, ugyanakkor nehéz kérdésekkel teli évet jósol.

Seres Béla, a Deloitte pénzügyi tanácsadó részlegének vezetője elmondta: „A mobil-, és vezeték nélküli technológiák piaca általánosságban továbbra is fejlődést mutat 2005-ben. Az év végére közel 2 milliárd előfizető lesz, és számos piacon több mint 100%-os lesz a penetráció. Emellett, RFID (Radio Frequency Identification) azonosítók milliárdjait kezdik el használni, amellyel a vezeték nélküli ágazat egy újabb bevételi forrása jelenik meg.”

„A vezetékes telefon-szolgáltatók 2005-ben továbbra is a kiemelkedő hangminőségből és megbízhatóságból profitálnak leginkább, több milliárd percnyi beszélgetést értékesítve az év folyamán. Egyre növekvő kihívást jelentenek azonban számukra az alacsony tarifájú szolgáltatók, a mobilszolgáltatók, valamint a VoIP (Voice over Internet Protocol – Interneten keresztül történő hangátvitel) szolgáltatók. A szélessávú kapcsolat – a nagy sávszélességet igénylő technikai fejlesztések igényeit kielégítve – tovább terjed majd, nyereségessége azonban csökkeni fog. A vezeték nélküli technológiák hasonló mintát követnek: a WiFi és WiMAX megoldások azonban egyelőre több figyelmet kapnak, mint amennyi profitot hoznak. Az iparág jövőbeni sikere attól függ, hogy a csomagokban értékesített, összetartozó szolgáltatások kínálatával – azzal, hogy sokoldalúbbá és kényelmesebbé teszik velük a vonalas készülékeket, és felgyorsítják az FTTH (optikai szálas kapcsolat, fiber-to-the-home) elterjedését – sikerül-e újra felélénkíteni a vonalas kapcsolat iránti keresletet.”

A jelentésben meghatározott három kulcsfontosságú irányvonal a következő:

1. Több milliárd ember rövid beszélgetései együttesen hatalmas bevételt jelentenek

2005 végére közel 2 milliárd mobiltelefon-előfizetés lesz világszerte. Az előfizetők számának növekedése a fejlődő országokban (Ázsiában és Latin-Amerikában) lesz a legerősebb, ahol a mobiltelefonok technikai újdonságot és státuszszimbólumot is jelentenek. A bevételek és a nyereség elsődleges forrása továbbra is a beszélgetés lesz – ez általánosságban a bevétel több, mint 80%-át teszi ki; a mobiltelefon-beszélgetések száma az egyszerű használat és a csökkenő árak miatt folyamatosan nőni fog. A piaci penetráció 100% fölé növekszik, mivel egyre több vásárló vesz igénybe második előfizetést is, adatforgalmi, vagy személyes célra. A szolgáltatók ennek figyelembevételével terveznek – a szolgáltatások magukban foglalják a vonalak közötti automatikus váltást, több hangpostafiókot, és a külön számlázást. A legcsábítóbb és legjövedelmezőbb mobil tartalom-szolgáltatások továbbra is a mobiltelefonok személyesebbé tételével kapcsolatosak – mint pl. a csengőhangok, „élő” hang, háttérképek és játékok.

2. Erős a PSTN, a VoIP és a szélessávú kapcsolat szerepe

2005-ben a beszélgetések legnagyobb részét még mindig a PSTN-en (Public Switched Telephony Network – közcélú, kapcsolt távbeszélő-hálózat) keresztül kezdeményezik és fogadják, a kiemelkedően jó hangminőségnek és az általános megbízhatóságnak köszönhetően. A PSTN szolgáltatók az olcsó szolgáltatók (mobil és VoIP) által keltett verseny következtében csökkentik áraikat, ami nyomást gyakorol az árrésre. Annak érdekében, hogy a vonalas telefonoknál több beszélgetést értékesítsenek, a csak általuk nyújtott, magas szintű szolgáltatásokra, valamint a széleskörű funkciókkal és kényelmi szolgáltatásokkal (tárolt számok hívása, szöveges üzenetküldési lehetőség, konferencia-beszélgetés) ellátott mobiltelefonokba való beruházásra kell összpontosítaniuk.

Eközben a VoIP 2005-ben továbbra is niche-termék marad, azonban mind az egyéni, mind a vállalati ügyfelek között jelentősen növekszik majd a hívások száma, és a felhasználói bázis. A VoIP alkalmazását és növekedését a minőség, folyamatosság és megbízhatóság területén meglévő hiányosságai, valamint az ezek következtében a piacon kialakuló kissé negatív kép korlátozzák; a vállalkozások számára a költség-megtakarítás pedig gyakran kisebb lesz a vártnál. Számos vállalat kombinált megoldást választ majd: a belső kommunikációt VoIP-n, a külső forgalmat PSTN-en keresztül bonyolítják.

A szélessávú kapcsolat piaci térhódítása 2005-ben tovább növekszik, és végül számos országban a szélessávú kapcsolatok száma már meghaladja a dial-up kapcsolatok számát. Az árak folyamatosan csökkennek, ez élénkíti a fogyasztást, megnöveli a beszerzési és egyéb költségeket, valamint jelentősen csökkenti a nyereséget. A szélessávú kapcsolatot továbbra is elsősorban számítógépes alkalmazásoknál használják, amely korlátozza teljes értékének érzékelhetőségét. 2005-ben még több szélessávú kapcsolatot igénylő berendezés jelenik meg a piacon – videotelefonok, hálózatban használható játékkonzolok, valamint riasztókészülékek – a szolgáltatók azonban nem tesznek túl sokat ezek népszerűsítéséért.

3. RFID: Az óriás felébred

2005-ben az RFID a kísérleti laboratóriumból kikerül végre a kereskedelmi forgalomba. A nagy kereskedelmi láncok, a nemzetvédelem beszállítói, az autógyártók és egyéb szereplők – amelyek mindegyike megköveteli beszállítóitól az RFID használatát – együttes befolyása szinte a nulláról kezdve óriási növekedést indít el az RFID alkalmazásában. Az év végére több milliárd RFID azonosítót értékesítenek és használnak majd. Az RFID nem pusztán a vonalkódot váltja föl; egy olyan technológiát jelent, amely hozzájárulhat a hulladék újrahasznosításához, a lopások számának csökkentéséhez, a raktárkészletek kezeléséhez, a logisztika gördülékenyebbé tételéhez, vagy akár a termelékenység növeléséhez. Ezeknek az RFID adatoknak az összegyűjtése, egyeztetése és bemutatása hamarosan tekintélyes méretű iparággá fejlődik, amelyből az informatikai vállalatok szerzik meg a bevételek oroszlánrészét. Az RFID-olvasók és egyéb hardverek szintén nyereséges piacot teremtenek majd. Az RFID-alkalmazásokat használják majd az egészségügyben (a betegek megfigyelésére), az építőiparban (projektek irányítására, és a felszerelések kezelésére), sőt még a közlekedésben is (a repülőtereken az utasok és a poggyász nyomonkövetésére).