Útban az EU felé (II.)

A távközlés szabályozása Európában

1999. november 18. 23:46
Az Európai Unióban jelenleg kiteljesedő informatikai-távközlési forradalom egyik jelentős mozgatórugója a távközlési piac liberalizált és nagyrészt harmonizált szabályozása. A távközlő hálózatokra és a távközlési szolgáltatásokra vonatkozó tagállami szabályozórendszerek harmonizációja már a nyolcvanas évek közepén megkezdődött. Az 1993-ban hatályba lépett Maastrichti Szerződés a transz-európai hálózatokról szóló fejezete révén újabb lökést adott az egységes szabályozás kialakításának. Jelen lapszámunkban az egyik legfontosabb fejezet, a távközlés területén végrehajtott uniós liberalizációs folyamat lényeges állomásait tekintjük át, majd ehhez kapcsolódóan elemezzük a magyar menetrendet.
Legyen végre verseny! A liberalizáció gondolata a nyolcvanas évek elején jelent meg az Európai Bizottság és az egyéb jogszabályalkotó testületek dokumentumaiban. A folyamat egyik mozgatórugója az volt, hogy az akkor még csak küszöbön álló informatikai forradalom által generált gyors változásokkal és a hirtelen megnövekedő fejlesztési igényekkel az egyes tagállamok állami posta szervezetéből kivált monopolszolgáltatók nem tudtak, illetve nem tudtak volna megfelelő ütemben lépést tartani. A fejlesztési igények magasabb szintű kielégítésén túl a liberalizált piacokon zajló árverseny - és ennek eredményeképpen az alacsonyabb mértékű díjak alkalmazása is - a piaci struktúra teljes átalakításához szolgáltatott érveket.

Az uniós távközlési piacokon az egységes feltételek mellett folytatott szabad verseny megteremtéséhez a szabályozás oldaláról két folyamat indult el. Az egyik folyamat a dereguláció, a versenyt korlátozó jogszabályok hatályon kívül helyezése, a másik pedig a regulációharmonizáció, a nemzeti piacok eltérő jogszabályainak egységesítése volt. Az Európai Unióban a közcélú távközlő hálózatok és távközlési szolgáltatások piacának megnyitása a szabad verseny létrejötte előtt több lépcsőben történt. A távközlési szolgáltatásokról szóló 1987-es Zöld Könyvben [1] megfogalmazott célokból már egyértelműen kiderült, hogy az uniós jogalkotók végső szándéka a távközlési szolgáltatások piacán a teljes szabad verseny bevezetése.

Kivételek mindig akadnak...

Először a távközlési végberendezések piaca nyílt meg a szabad verseny előtt 1988-ban [2]. Második lépésben a Távközlési Szolgáltatások Irányelv [3] az értéknövelt távközlési szolgáltatások piacán 1990 végétől, az adatátviteli szolgáltatások piacán 1993. január 1-jétől törölte el a különleges vagy kizárólagos jogokat. A közcélú távbeszelő szolgáltatások területén a kizárólagos jogosultságok fennmaradását az indokolta, hogy a nagy fejlesztéseket végrehajtó távközlési szervezetek (monopóliumok) pénzügyi stabilitását megingathatta volna egy elhamarkodott liberalizációs lépés, és ily módon az univerzális szolgáltatás elve nem érvényesülhetett volna maradéktalanul.

Stratégiailag legfontosabb lépésként a Teljes Szabad Verseny Irányelv [4] rendelkezései kiterjesztették a mindenféle korlátozástól (kizárólagos vagy speciális jogok garantálásától) mentes piaci versenyt a közcélú távbeszélő-szolgáltatásokra is. A tagállamok többségében a teljes szabad versenyt lehetővé tevő nemzeti jogszabályok 1998. január 1-jétől léptek hatályba. Kivételt csak azok a tagállamok képeznek, amelyek távközlési piaca kisméretű (pl. Luxemburg), illetve távközlő hálózatai fejletlenek (pl. Portugália) [5].

Teljes liberalizáció - alig egy év

A távközlési szolgáltatások magyarországi piaca részlegesen liberalizáltnak tekinthető: a közcélú távbeszélő-szolgáltatások területén az Országos Koncessziós Társaságnak [6] és a helyi távközlési koncessziós társaságoknak van kizárólagos jogosultságuk, minden más távközlési szolgáltatás a 48/1997. (III.14.) Korm. rendeletben foglalt engedélyezési eljárás lebonyolítása után szabadon nyújtható Magyarországon. A közcélú távbeszélő-szolgáltatók és a magyar állam között kötött koncessziós szerződések alapján az Országos Koncessziós Társaságnak a belföldi és nemzetközi távbeszélőhívások továbbítására vonatkozó, koncessziós szerződésekben rögzített monopóliuma 2001. december 31-én, míg a helyi távközlési koncessziós társaságok helyi közcélú távbeszélő-szolgáltatások bonyolítására vonatkozó kizárólagos jogai 2002 utolsó hónapjaiban járnak le. Bár a kizárólagos jogosultsági időszak(ok) lerövidítéséről történt megállapodás(ok) kormányzati bejelentése szakértők szerint küszöbön áll, ilyen irányú megállapodás megkötéséről hivatalos megerősítés még nem érkezett.

Az eredeti menetrend szerint 2002-ben következik be a magyar távközlési piac teljes körű liberalizációja. Feltétlenül figyelembe kell venni azonban, hogy a teljesen liberalizált távközlési piac megteremtése és "üzemeltetése" is jelentős szabályozási igényt hordoz magában. A liberalizáció ugyanis az Európai Unióban sem jelentette a deregulációt, azaz a monopóliumok lebontása nem jelentette az állam kivonulását a távközlési piacokról. Más infrastrukturális hálózatokhoz hasonlóan (közutak, vasút) a liberalizáció a távközlés területén is új szabályozási feladatok előtérbe kerülését vonja maga után. Az állam biztosítja a hálózatok egységességét, biztonságát, és a hírközlési hatóság közreműködésével - a piac meghatározó szereplőinek bevonásával - szabályozza a távközlési szolgáltatások árait, valamint gondoskodik az előfizetők érdekvédelméről is. Dr. Czombos Tamás - dr. Ormós Zoltán

A cikkben szereplő jelölések, hivatkozások

[1] - Towards a dynamic European economy: Green Paper on the development of the common market for telecommunications services and equipment

[2] - Commission Directive 88/301/EEC 1988 on competition in the markets in telecommunications equipment

[3] - Commission Directive 90/388/EEC on competition in the markets for telecommunications services

[4] - Commission Directive 96/19/EC amending Commission Directive 90/388/EEC with regard to the implementation of full competition in telecommunications markets

[5] - Teljes Szabad Verseny Irányelv (96/2/EC), 2. cikkely, 2. bekezdés, 4. fordulat

[6] - Magyar Távközlési Részvénytársaság, Matáv

Kulcsszavak: vezetékes jog trend

Marad-e az AI homály a vállalkozások körében?

Mennyire „MI ready” egy-egy vállalkozás, vagyis az adott szervezet milyen mértékben áll készen a mesterséges intelligencia (MI) használatára – a System 32 IT Kft. legfrissebb piackutatása erre kereste a választ. Az online, hiánypótló, nem reprezentatív felmérést, 2024. áprilisában a BellResearch-csel karöltve készítette a cég. 

2024. június 3. 13:02

Airbnb helyett autóbérlés: pénzkereseti lehetőségek az autóddal

A használtautó-piac évek óta nehéz helyzetben van, a használt gépjárművek egyre drágábbak, ráadásul csökken a választék belőlük és nő a várakozási idő rájuk. Az új gépjárművek, különösen az elektromos autók vásárlásakor pedig pár év alatt többmilliós értékcsökkenéssel kell számolniuk a vevőknek. Érthető, hogy élénkül a kereslet a bérautók iránt. 

2024. június 3. 11:33

Kritikus infrastruktúra – az ABB növeli a lengyel csővezetékek biztonságát

A PERN S. A. a Barátság csővezeték lengyelországi rész, a pomerániai olajvezeték és az üzemanyagvezeték-rendszer üzemeltetője. A társaság két szakaszon modernizálta a vezérlőrendszert: a tárolótelepet a Miszewko Strzałkowskie településen lévő nyersanyagbázissal összekötő keleti szakaszon Płock közelében, valamint a németországi Schwedtben lévő tartályokhoz vezető nyugati részen. A 60-as években épült kőolajszállító rendszer jelenleg számos, a 4.0 ipar területén elérhető technológiát használ – elsősorban a legkorszerűbb ellenőrző- és megfigyelőrendszereket.

2024. június 3. 09:56

Megnyílt Magyarország vadonatúj e-sport központja

Megnyílt Magyarország vadonatúj e-sport központja, a Delta 1 Esports Café. A budapesti bázis egyedülálló módon trénereket, játékos menedzsmentet, mentorprogramokat, edzőtábort kínál az amatőr és profi e-sportolóknak, továbbá AI képzéseket minden érdeklődőnek. Az új központ küldetése, hogy felemelje az e-sport tehetségeit, segítse mindazokat, akik szeretnének ezen a területen fejlődni, érvényesülni.

2024. június 2. 17:48

SZTNH: a fiatalok kétharmada tisztában van azzal, hogy a MI használata felvethet szerzői jogi aggályokat

Tízből négy fiatal használt már mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközt, derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) idei kutatásából

2024. június 2. 15:39

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Az Everguest szoftvere felforgatja a turizmus állóvizét

2024. május 27. 17:30

Minden második magyar internetező volt már áldozata kibertámadásnak

2024. május 22. 14:37

XX. E-KERESKEDELMI KONFERENCIA BY SAMEDAY

2024. május 17. 14:47

Az IKEA Kreativ megérkezett Magyarországra

2024. május 15. 17:52